Rabok legyünk vagy szabadok?

Schmidt Mária előadásában kitért arra, hogy Magyarországon ma is megtalálhatóak a „kollaborálásra kész erők”, amelyek tevékenységükkel folyamatosan szítják az elégedetlenséget, egyebek mellett azzal az állítással, hogy a korrupció, illetve az ellátó rendszerek hibái is csak Magyarországra jellemzők. A történész ebbe a körbe sorolta a szembeszállást a kormány „békepolitikájával”.

Az NGO-k nem alulról jövő szerveződések, hamisan nevezik őket civil szervezetnek - jelentette ki. Ezen szervezetek tevékenységei a „balos kormányzati célokra” erősítenek rá, miközben gyakorlatilag semmilyen felelősség nem terheli őket, nem ellenőrizhetőek és nem is választhatóak - tette hozzá.

A főigazgató azt mondta: az NGO-K feladata a „birodalmi elit” térhódításának elősegítése, és ennek érdekében „csúcsra járatott közpénzszivattyút” vetettek be.

Az NGO-k az az áldozatokból, migránsokból, elégedetlenkedőkből álló csoportokat az úgynevezett „tüntetésipari komplexumba” tagolják be. Ez egy olyan „irreguláris hadsereg”, amely a fegyveres haderőtől csak abban különbözik, hogy tagjai nem viselnek egyenruhát és nincs rangjelzésük, céljuk pedig a demokratikus választásokkal létrejött hatalom megdöntése - állította.

Schmidt Mária a magyarok közül név szerint Majkát, noÁrt, Puzsér Róbertet és Gulyás Mártont említette, mint olyanokat, akiken semmit nem lehet számon kérni, miközben a kárt amit okoznak „dőreség lenne letagadni”. A történész a transzfelvonulást és a pride-ot kulturális imperializmusként jellemezte.

A szuverenitásvédelem célja, hogy azok maradhassunk, akik voltunk, öntudatos magyarok - mondta Schmidt Mária.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója azt mondta, hogy miközben sokan temetik, a szuverenitás létező entitás, és a gazdasági mellett, a kulturális szuverenitás fontosságára hívta fel a figyelmet.

A szuverenitás nemcsak létezik, hanem oszthatatlan is - fogalmazott.

Az Egyesült Államokban például akár börtönbüntetést is kaphatnak a szuverenitás megsértői - mondta, hozzátéve, hogy ez is bizonyosság arra, hogy a szuverenitás jogi eszközökkel is alátámasztható.

Az alkotmányjogász ismertetése szerint a magyar párttörvény azon szakasza, mely a pártok külföldi támogatásának tilalmát rögzíti, nem volt elég ahhoz, hogy megakadályozza a „guruló dollárok becsatornázását” a 2022-es választási kampányba, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával pedig az állam az ehhez hasonló eseteket akadályozza meg.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója az európai balliberálisok által létrehozott, a „politikai világ szürkezónájába” tartozó személyek és szervezetek tevékenységének veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Ezt a szürkezónát az emberek akarata ellenére, politikai machináció céljával hozták létre - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy „azért rejtőzködnek, mert rosszak”.

Ahogyan egy idő után a „drag queenekről” is kiderül, hogy valójában szakállas férfiak, úgy a külföldi pénzből, külföldi érdekeket képviselő, senki által meg nem választott „politikusokból”, értelmiségiekből, NGO-kból, influenszerekből, művészekből álló szervezetről is előbb-utóbb mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy ők nem kedves jó emberek, hanem hazaárulók - hangsúlyozta.

Kiemelte: a magyar alaptörvénybe a szuverenitásnak egy pici feladása sem fér bele. A Tisza Párt, illetve Magyar Péter kapcsán mindenkinek azt tanácsolta, hogy ne váljon optikai csalódás áldozatává.

A 2026-os országgyűlési választás a magyar függetlenségről fog szólni, ennek megvédésében pedig csak saját magunkra számíthatunk - hangoztatta Szánthó Miklós.

László András, a USAID által magyar jogalanyoknak kifizetett politikai korrupciós források feltárásáért felelős kormánybiztos méltatta, hogy az Egyesült Államokban egy elnök 60 év után végre úgy döntött, hogy ezt a politikai befolyásolásra használt rendszert be kell zárni.

Tájékoztatása szerint kormánybiztosként számos tapasztalata van az ebben támogatott szervezetek működésével kapcsolatban.

Nem szabad azt hinni, hogy a pénzcsapok elzárásával ez a korrupt rendszer teljesen meg fog szűnni, hiszen az NGO-k a korábbi amerikai pénzek helyett európaiakat kérnek, és az EU folytatni akarja ennek a gépezetnek a támogatását.