Az Európai Bizottság saját hatalma megőrzése érdekében kelt háborús hangulatot

– Nemrég Londonban bemutatta a magyar felsőoktatási modellt, milyen visszajelzéseket kapott?

– Londonban a világ felsőoktatási fórumát tartották, amelyen több mint 130 ország felsőoktatási minisztere vett részt, és 44 miniszter szólalhatott fel. Már az is beszédes, hogy egyedül én kaptam arra lehetőséget, hogy a magyar felsőoktatás sikereiről két panelben is beszámolhassak. A magyar felsőoktatás elmúlt években kibontakozott megújulása a nemzetközi rangsorokban előre repítette a hazai intézményeket.

Tizenkét egyetem a világ legjobb 5% közé fér már be, három egyetemünk a legjobb két százalék között szerepel, de van egyetemünk a legjobb egy százalék között is.

Büszkén mondhatjuk, hogy a magyar egyetemek kiemelkedően teljesítenek a nemzetközi versenyképesség tekintetében.

– Mitől várt ennyire sikeressé az új modell?

– A megújult felsőoktatásunk teljesítményelvű, autonóm, rugalmas, és a magyar nemzeti érdekekhez igazodik. Azt támogatja, ami jó a magyar gazdaságnak, a fiataloknak, a társadalomnak. Ugyanakkor azt sem hallgathattam el, hogy sajnálatos módon az Európai Bizottság a magyar egyetemistáknak és a kutatóknak nem adja meg a jogos just, másodrangú uniós állampolgárként kezeli őket. Ezt persze nem hagyjuk, és kiállunk értük, szembemegyünk a hungarofób Manfred Weberrel, Ursula von der Leyennel, továbbá azokkal a baloldali pártokkal, köztük a tiszásokkal, amelyek a brüsszeli vezetőkkel szövetkeztek, és annak örülnek, ha valami árt a magyaroknak.

– Érdemes felidézni, hogy miként is történt a magyar egyetemisták és kutatók kizárása az uniós Erasmus-programból. A koronavírus-járványhoz kapcsolódó helyreállítási program apropóján 2022 szeptemberében a magyar kormány és a bizottság szakemberei között született egy megállapodás, majd ennek érdekében a magyar kormány beindította a törvénygyárat, hogy megfeleljen az egyezségnek. Decemberben ugyan a bizottság elismerte a lépéseket, de önhatalmúan többtucat újabb mérföldkőhöz ragaszkodott, és bejelentette Magyarország kizárását az Erasmus-programból. Lényegében egyoldalúan felrúgta az egyezséget?

– Mintahogy ezt mindig is teszi. Ezen keresztül érthetjük meg, hogy Európa miért jutott nehéz helyzetbe.

Egy olyan brüsszeli vezetése van az uniónak, amely nem Európa érdekeit képviseli. Mások érdekeiben jár el, amelyet megpróbál lenyomni az európaiak torkán, és amikor az európaiak egy uniós választáson nemet mondanak az eddigi vezetésre, akkor addig buherálja a szervezetet, amíg nekik kedvező vezetés lesz vagy marad.

Ugyanezt a mechanizmust látjuk az orosz-ukrán háború és az ukrán gyorsított uniós csatlakoztatás ügyében is. Azért tartja háborús mizériában az uniót az Európai Bizottság, hogy politikusaik saját hatalmukat fenntartsák, sőt fokozzák a tagállamok nemzeti jogosítványainak csorbításával. Ezt láthattuk az Erasmus- és Horizont-kérdésben is. A felsőoktatás ugyanis nem harmonizált terület, minden tagállamnak a saját hatáskörébe tartozik. Ennek ellenére, mondvacsinált indokokkal, megállapodásokat felrúgva zárják ki a magyar egyetemistákat és a kutatókat.

– Arra hivatkoznak, hogy az egyetemi autonómia érdekében teszik.

– Azt feltétlenül tisztázzuk, hogy olyan szabályozás van érvényben Magyarországon, amelyet a magyar egyetemek autonóm vezetői, a szenátusok javasoltak. Mi nem Brüsszel érdekeit képviseljük, hanem a hazai intézmények és vezetőik, képviselőik véleménye, tanácsai alapján alakítottuk át a felsőoktatást a sikeresség, a magyar nemzet érdekében.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter részletesen elmagyarázta, hogyan támasztott újabb és újabb feltételeket Brüsszel

Fotó: MH/Török Péter

– Ez a vita több mint két éve tart, miért nem sikerült megállapodni?

– Mielőtt kizártak volna bennünket, két feltételük volt. Legyen közbeszerzés, ami amúgyis volt; a másik pedig, hogy legyen egy dinamikus összeférhetetlenség. Betűpontosan bevezettük, amit kértek. A válasz pedig a kizárás lett. Politikusok nem szerepelhetnek a kuratóriumokban le is mondtak annak ellenére, hogy az európai unió számos államában ott vannak a politikusok ezekben a kuratóriumokban. Azóta tavaly ősszel elfogadtunk egy olyan jogszabályt, ami az Európai Bizottság még újabb észrevételeihez igazítottunk, de akkor már egy fokkal rafináltabbak voltunk, és beleírtuk, hogy a jogszabály akkor lép hatályba, ha ismét részt vehetünk az Erasmus- és Horizont-programokban.

Majd azt találták ki, hogy a rektorokat és az egyetemi tanárokat is zárjuk ki a fenntartó kuratóriumokból, és az általuk pénzelt NGO-k mondják meg, hogy kik lehetnek az alapítványok kuratóriumaiban, sőt Brüsszelben azt találták ki, hogy ők mondhassák meg, ki lehet rektor vagy dékán Magyarországon, de követeléseikben még erre is rátettek egy lapáttal, mert vallási, politikai és nemzeti hovatartozás alapján akarnak szűrni.

Azaz a hazaszeretetet, a patriotizmust tennék összeférhetetlenné! Ezt nem hagyhatjuk, nemet kell mondani, és azoknak is nemet kell mondani, akik hol Brüsszelben, hol hazatérve, itthon, a brüsszelitákat képviselik. Lett volna lehetőségük a tiszásoknak is kiállni a nemzeti érdekekért, ám amikor a patrióták előterjesztették az Európai Parlamentben azt a javaslatot, hogy minden kutató férjen hozzá a Horizont-támogatásokhoz, és ne támogassa a gender kutatásokat ezek keretében az Európai Bizottság, akkor a tiszások kummantottak. Ők ugyanazt a szelet fújják, mint a Manfred Weber vezette Európai Néppárt. Ez legegyértelműbben Ukrajna gyorsított csatlakozását, a genderlobbi, a migráció támogatását jelenti, illetve mindenre vonatkozik, ami szembe megy a magyar érdekekkel.

– A CPAC-en úgy fogalmazott, hogy Brüsszel Európa gyökerét, zsidó-keresztény kultúránkat akarja eltörölni. Milyen lépések nyomán látja ezt megvalósulni?

– Egy népességcsere, egy identitáscsere zajlik. Mindezt annak érdekében teszik, hogy Európát ne erős nemzetek alkossák, mert az erős nemzeti identitás hátráltatja a föderalista megközelítést, amit ők erőltetnek, és ahol a nemzetek Európája helyett létre lehet hozni az Európai Egyesült Államokat. Minden lépésükkel erre törekednek, és nekünk erre kell nemet mondani, mert Európa akkor marad erős, ha a zsidó-keresztény gyökereihez visszatérve erős nemzetek alkotják.

– Ezt teszi lehetetlenné a migráció?

– Az elmúlt tíz évben tizennégymillió illegális bevándorló érkezett Európába. Franciaországban minden harmadik, Németországban minden negyedik születő gyermek migrációs hátterű. Ez egyértelműen népességcseréhez vezet, amelynek az őshonos nemzetek isszák meg a levét, azonban lassan már nem tudnak mit tenni ellene. De érdemes figyelni azt is, hogy mi történik a felsőoktatásban, ami szintén nemzeti hatáskör.

– Ezt hogyan értsük?

– A hatvanas években a liberális világ Nyugaton elfoglalta az egyetemeket. Ugyanebben az időben a szovjetblokkban pedig a sztálinista, marxista rendszer foglalta el. Mind a kettő lélektagadó materialista, továbbá internacionalista, globalista filozófia. Ezzel szemben a felsőoktatási reform során az egyetemek azt mondták, hogy a nemzet szolgálatában állva akarnak továbbmenni. Ezért állnak támadás alatt, de ugyanezért áll támadás alatt a családpolitikánk.

Azért, mert mi nem azt mondjuk, hogy egyén és individuum, hanem azt mondjuk: család, közösség és normalitás. Mi a normalitás szigete kívánunk lenni!

A kutatások esetében, ahol szintén támadnak bennünket, vállaljuk, hogy a magyar gazdaság és nemzet érdekében zajló kutatásokkal kívánunk együttműködni másokkal, keletről és nyugatról egyaránt. Roppant egyszerű mérőszámok mutatják meg, hogy mi a magyar érdek, és ami nem az, azt felesleges nekünk támogatni. Támogassa az, akinek az érdekében áll, de ne várják el tőlünk ugyanezt. Ezért állunk harcban Brüsszellel. Ezért kell megvédenünk az egyetemistáinkat, a kutatóinkat, a családjainkat, a nyugdíjasainkat, a fiataljainkat.

Hankó Balázs meggyőződése, hogy a magyar aranycsapat hazatérhet

Fotó: MH/Török Péter

– Ebben az ellenszélben mennyire sikerült védőernyőt kialakítani az egyetemisták és kutatók számára?

– Két programot indítottunk el, hogy se az egyetemisták, se a kutatók ne kerüljenek hátrányba. A diákok mobilitási programja a Pannónia, amellyel több fiatalt érünk el, mint korábban az Erasmussal. Több mint háromezren vettek részt az első félévben, a másodikban már nagyságrendileg ötezren fognak. A világ vezető egyetemein vesznek részt, néhány héttől akár félévig.

Több mint négyezer egyetemi együttműködés van magyar és külföldi felsőoktatási intézmények között.

Nem mi akarjuk megmondani az egyetemeknek, hogy mit találjanak ki, hanem döntsék el ők, mi a kedvező számukra, kikkel érdemes nekik együttműködni és milyen programokban. A kutatók számára szervezett programoknál fontos, hogy hasznosak legyenek, mert a tapasztalat szerint minden második uniós Horizont-program tíz év után is lezáratlan. Ha egy kutatási program tíz év után nem jut eredményre, akkor elképzelhető, hogy a kutatási kérdés feltétele volt irreleváns. Tavaly tizenkétmilliárd forintot fordítottunk a magyar Hu-rizont-programra. A harminc szövetségnek, konzorciumnak mindenhol magyar egyetem a vezetője. Ráadásul topegyetemekkel működünk együtt Stanfordtól Szingapúrig. Amikor kiírtuk a legújabb pályázatot, azt tapasztaltuk, hogy hatszoros túljelentkezés van. Ötvenegymilliárdnyi pályázatra nyújtottak be terveket más egyetemekkel együtt. Ez is mutatja, hogy jók a magyar kutatók. Itt van az Élvonal Alapítvány, amit Krausz Ferenc vezetésével hozunk létre. A magyar aranycsapatot hívjuk haza, és hozzájuk kapcsoljuk a tehetséges fiatalokat.

– És jönnek is?

– Már tavaly is sikerrel jártunk, de most az új alapítvánnyal idén is lesznek igazolásaink. Ez az élő és élettelen természettudományok területén valósul meg.

– Vannak, akik úgy vélik, hogy jobban járnánk, ha Brüsszelnek engedne a magyar kormány, mert akkor kedvezőbbé válna a helyzet. Ez valóban működne?

– Abból induljunk ki, hogy kikkel állunk szemben. Internacionalistákról, brüsszelitákról beszélünk, akik a brüsszeli véleményt szajkózzák, ami a genderlobbira, a migráció támogatására, Ukrajna gyorsított csatlakozására épül. Akik ebben a klubban nyertek tagságot, azoknak ezen klub elvárásai szerint kell működniük. Érdemes végignézni ezen. Mi sikeresen megállítottuk a migrációt. A brüsszeliták, az Európai Néppárt és sok minden más a migráció mellett foglal állást. Magyarország a 18 éven aluliakat védi a genderpropagandától az iskolában és a médiában, ezért akarnak most elítélni bennünket az Európai Bíróságon azok, akik abban a klubban vannak.

Csak eddig Ukrajna két és félmillió forintot vett ki a magyar családok zsebéből. Az ország gyorsított csatlakozása évente négymillió forintot jelentene családonként.

Az energiaszankciók 800 milliárd forintot vennének el, ami ugyanakkora összeg, mint amennyit rezsitámogatásra fordítunk. Átlagosan hétről tizennégyezerre emelkedne a villanyszámla, tizenhatról ötvennégyre a gázszámla. A tiszások nekik írtak alá, ők ezt akarják. Ők kinevetik az édesanyákat, amikor mi azt mondjuk, hogy életük végéig biztosítjuk a személyi jövedelemadó-mentességüket. Ez nem légből kapott, hanem a gödöllői fórumon láttuk. Azoknak írtak alá, akik el akarják venni a nyugdíjasoktól a tizenharmadik havi nyugdíjat, mert megfogalmazásuk szerint a pénzügyi egyensúlyt ők így akarják megteremteni. Ők azoknak a klubjában vannak, akik a rezsivédelemmel szemben a szabadpiacot sürgetik az energiaszektorban. Mivel tőlük kapják a finanszírozásukat, mire is számíthatunk valójában?

– Ennek a kivédéséhez kell az igazi innováció, hiszen a hírek szerint még a korábban elfogadott támogatásokat is leállítaná az Európai Bizottság. Milyen lehetőségek vannak ebben a csiki-csukiban?

– Hat egyetem már perel. Hajrá! Igazuk van, és a tavalyi decemberi vérlázító döntés nyomán, amikor már a rektorok kinevezését is ők akarták meghatározni, a kormány is beszállt a perre lépők sorába.

– De van esély a bíróságon?

– Ha az igazságnak még van esélye Luxemburgban...

– Egy korábbi igazságügy-miniszter mondta nekem egyszer, hogy a luxemburgi bíróság biblikus, azaz alapvetőnek tartott kérdésekben soha nem dönt Brüsszel számára kedvezőtlenül.

– A dolgok folyamatosan változnak. Azt látjuk, hogy a patrióta erők folyamatosan erősödnek. Gondoljunk csak a lengyel elnökválasztásra, Ausztriában is a patrióta erő nyerte meg a választást. Egy ideig el lehet hazudni azt, ami történik, de egy idő után az igazság erősen szembe fog nézni az unió jelenlegi vezetőivel, és akkor az igazság igazságot fog szolgáltatni a magyaroknak is; minden téren, így az egyetemistáknak és kutatóknak is.

De azért óriási a baj! Egy mindent leíró példa, hogy a héten az Európai Bíróság, ahová Brüsszel úgy beette magát, mint a szú, előzetes ítéletet hozott a magyar gyermekvédelmi törvényről. Brüsszel szerint a szexuális propaganda az uniós alapérték, nem a gyermekeink védelme.

A magyarok azonban egyértelműen kiállnak amellett, hogy a gyermekeknek se az oviban, se az iskolában, se az utcán, közteren, médiában ne lehessen gender propagandát tolni. Nem kérünk ebből, harcolunk a gyermekekért a családokért a normalitásért. Ugyanezen a napon amúgy az Uniós Bíróság arról döntött, hogy az őshonos nemzeti kisebbségeknek számos jogát nem szükséges biztosítani.

Azaz egy példával élve a gyerekeknek korlát nélküli genderpropaganda, az őshonos kisebbség részére meg nem kell biztosítani az anyaországi médiaszolgáltatásokat.

A morális és jogalap nélküli hazugságok minket egy pillanatra sem tántoríthatnak meg. Megyünk előre, mert igazunk lesz.

– Mitől ennyire magabiztos?

– Meg kell nézni, mit mondtak 2015-ben a migrációs kérdésben, és mit mondanak most.

– A lengyel elnökválasztás azt mutatja, hogy Brüsszel nem feltétlenül tudja keresztülvinni akaratát. Ennek tükrében bizakodva tekint a jövő évi választás elé?

– Ahogy eddig is tettük, harcolunk a nemzetünkért. Harcolunk a magyar családokért, a nyugdíjasokért, a fiatalokért. Nem engedhetjük meg, hogy a nyugdíjakat elvegyék; nem engedhetjük meg, hogy kinevessék a családanyákat; nem engedhetjük, hogy a gyerekeinkre ráengedjék a genderlobbit; nem engedhetjük, hogy az energiaszámlák megsokszorozódjanak, mert mi a magyarokért küzdünk itthon is és Brüsszelben is.