Belföld

A nemzetiségek közötti béke üzenetét közvetíti a világ felé Magyarország

Soltész Miklós a helyi sokac népcsoport megújult olvasóköri székházának átadásán azt mondta: Magyarországon és a Kárpát-medencében a nemzetiségek azzal együtt képesek a békés együttélésre, hogy közöttük a történelem során sokszor próbáltak kívülről békétlenséget szítani.

A nemzetiségek közötti béke üzenetét közvetíti a világ felé Magyarország
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatkért felelős államtitkára (j.) beszédet mond a mohácsi sokacok megújult olvasóköri székházának átadásán 2025. május 10-én. A Mohácsi Sokacok Olvasóköre több mint száz éve működik, csaknem kilencven éve rendelkezik saját székházzal, amelynek felújítása több ütemben valósult meg az elmúlt években a magyar kormány és az önkormányzat támogatásával. Mellette Bubreg István, a Mohácsi Sokacok Olvasókörének elnöke
Fotó: MTI/Kacsúr Tamás

Kitért arra, hogy napjainkban a világ más részein érthetetlen módon esnek egymásnak népek, nemzetek, és nyomják el egyes csoportok a körülöttük lévő népeket, nemzetiségeket. Magyarországon ezzel szemben hosszú ideje él együtt békességben tizenhárom nemzetiség, számukra hagyományaik, kultúrájuk megőrzésében a kormányzat is segítséget nyújt folyamatosan – emelte ki.

Rámutatott: azon országokban, amelyek komolyan veszik Magyarország nemzetiségekhez való viszonyulását „óriási lehetőségek nyíltak meg az ott élő magyarok számára is”, ez – a többi között – Horvátországra, Szerbiára, Szlovákiára is igaz, és Soltész Miklós reményei szerint az ottani választások végével igaz lesz Romániára is.

Pávkovics Gábor (Fidesz–KDNP), Mohács polgármestere azt emelte ki, hogy a Duna-parti város „a nemzetiségek fővárosa”, ahol a különböző nemzetiségek képezik a teljességet. Hozzáfűzte: a magyar nemzet akkor igazán erős, ha tiszteli a nemzetiségeket, Mohácson pedig a helyi nemzetiségek aktív hagyományőrző tevékenysége azért teljesedhetett ki, mert támogató közeg veszi őket körül.

A Mohácsi Sokacok Olvasóköre több mint száz éve működik, közel kilencven éve rendelkezik saját székházzal, amelynek felújítása több ütemben valósult meg az elmúlt években a magyar kormány és az önkormányzat támogatásával.

A ma Mohácson élő sokacok ősei vélhetően a Magyarországon élő többi horváthoz hasonlóan több migrációs hullámban, a török megszállás idején kerültek a térségbe. Ma a sokac kultúra, életvitel jelentős mértékben színesíti Mohács életét, rendszeresek a bálok, kiállítások, koncertek, színházi előadások – olvasható a Mohácsi Sokacok Olvasóköre honlapján.

A népcsoport honosította meg a busójárást, amely messze földön híres népszokássá vált, és az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára is felkerült 2009-ben.

Kapcsolódó írásaink