Belföld
A jövőben tilos energiaitalt eladni 18 éven aluliaknak
Októbertől szja-mentességet kapnak a háromgyermekes anyák
Az Országgyűlés kedden hozzájárult ahhoz, hogy a kormány a veszélyhelyzetet május 18-tól további 180 nappal, november 14-ig meghosszabbítsa.
A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítását 131 igen szavazattal, 45 ellenvoks mellett fogadták el a képviselők.
Az indoklás emlékeztet arra, hogy rendelettel a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek elhárítása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.
2022. november 1-jén hatályba lépett az alaptörvény kilencedik módosításának azon része, amely az alaptörvény különleges jogrenddel, így a veszélyhelyzettel kapcsolatos szabályait koncepcionális jelleggel átalakította.
Az ukrajnai háború és humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi - különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai - következményei az elmúlt időszakban nem változtak, így a kormány új veszélyhelyzetet hirdetett ki 2022. november 1-jei hatálybalépéssel.
A veszélyhelyzet az alaptörvény kilencedik módosítása értelmében harminc napra hirdethető ki. A kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a kihirdetésre okot adó körülmény továbbra is fennáll, illetve különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Az Országgyűlés öt ízben felhatalmazást adott a kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbítására – idézi fel az indoklás. A kormány jogosult és köteles a veszélyhelyzetet megszüntetni, ha a kihirdetés feltételei már nem állnak fenn.
Mivel az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak, a veszélyhelyzet meghosszabbítása indokolt – tartalmazza a szabályozás.
Változnak az EP-képviselők vagyonnyilatkozat-tételi szabályai Az Országgyűlés 136 igen, 40 nem szavazattal elfogadta az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggő törvények módosítását.
A kormánypárti képviselők által benyújtott, most elfogadott törvény preambula szerint a közbizalom megerősítése érdekében a szigorú magyar átláthatósági normákhoz igazodó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget írnak elő az EP-képviselőknek. A jogszabályban rögzítették: az EP-képviselő mandátuma megszűnik, ha megállapítják, hogy megsértette a vagyonnyilatkozat-tételi előírásokat.
A kötelezettség teljesítését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ellenőrzi, ha a vagyonnyilatkozat-tételt a képviselő elmulasztja, a bizottság hivatalból eljárást kezdeményez. Ugyanakkor az EP-képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást – a kifogásolt részek megjelölésével – bárki kezdeményezhet a bizottságnál. Az EP-képviselőnek hivatalba lépése után, majd azt követően minden év január 31-ig, illetve mandátuma megszűnésekor is nyilatkoznia kell saját és családtagjai vagyonáról.
Csak a képviselő vagyonnyilatkozata lesz nyilvános. Az EP-képviselőnek nyolc napja van kijavítani a nyilatkozatot, ha ezt nem teszi, vagy a javítást az NVB nem fogadja el, akkor elindul a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás, amit harminc napon belül folytat le az NVB.
A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a bizottság ellenőrzi; az eljárás során a testület által kért adatokat minden állami szerv haladéktalanul köteles rendelkezésére bocsátani. Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az NVB azt állapítja meg, hogy az EP-képviselő szándékosan elmulasztotta benyújtani vagyonnyilatkozatát, vagy abban szándékosan valótlanul közölt adatot, akkor a bizottság dönt a képviselő megbízatásának megszűnéséről.
Abban az esetben, ha a képviselő megbízatásának megszűnését követően nem teljesíti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszörösével megegyező összegű bírságot kap. A képviselő az NVB döntésével szemben felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához, amely a bizottság döntését nem változtathatja meg. Az EP-képviselőknek az új szabályok alapján a törvény hatályba lépését követő 44 napon belül kell vagyonnyilatkozatot tenniük. A jogszabály legtöbb rendelkezése a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.
Elfogadta a parlament a kábítószerek tilalmával kapcsolatos törvénymódosításokat
A parlament 143 igen, 19 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett elfogadta a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot.
A kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen, a cél a kábítószer és az illegális tudatmódosító szerek használatának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes felszámolása.
A változtatások a kábítószer-kereskedelem, -terjesztés és -fogyasztás elleni hatékonyabb fellépés jogszabályi környezetét teremtik meg, egyebek között a rendészeti és büntetőjogi intézkedésekhez és a kiskorúak védelméhez szükséges jogszabályok szigorításával.
Megteremtették a rendőrség általi közbiztonsági őrizetbe vétel újabb esetkörét a kábítószer vagy az új pszichoaktív anyag hatása alatt állókkal szemben, ha az intézkedés az önveszélyes állapot, illetve az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében szükséges.
Ezentúl a kezelőorvos kötelezettsége lesz a törvényes képviselő értesítése, ha egy kiskorú kábítószeres befolyásoltságát észleli a kezelése során.
A módosításokkal lehetővé tették az üzletbezárást a jegyző által a működéssel összefüggő bűncselekmény-elkövetés miatt közbiztonsági érdekből a kábítószerekkel és az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos valamennyi releváns bűncselekmény esetén.
Kiterjesztik a kereskedői típusú kábítószer-bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazható elkobzás és vagyonelkobzás hatályát, valamint szigorúbban szankcionálják a módosult tudatállapot fennállása alatt, illetve az anyagi fedezet jogellenes megteremtése érdekében tipikusan elkövetni szokásos bűncselekmények körét.
A büntető törvénykönyvben megszüntetik a kábítószerekkel, valamint az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények büntetőjogi fenyegetettsége terén fennállt korábbi különbségeket.
A meglévő kábítószer-bűncselekmények körét kiegészítik a „tudatmódosító anyaggal visszaélés” tényállásával. A kábítószerek büntető törvénykönyv szerinti fogalmában így továbbra is kábítószernek minősülnek az előzőleg hatályban volt szabályozás szerinti, a jogszabályban meghatározott listákon szereplő szerek, valamint a hagyományos kábítószerek, illetve az ugyancsak jogszabályban meghatározott listákon feltüntetett, a hatályos rendszer szerinti új pszichoaktív anyagok, továbbá az új tényállás kapcsán a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt egyéb tudatmódosító anyagok is.
Korlátlanul enyhíthetővé válik azon kábítószer-fogyasztók büntetése, akik hajlandók megnevezni a hatóság előtt a terjesztőként, illetve kereskedőként közreműködőket. Egyúttal leszűkítik az elterelés jogintézményének alkalmazási feltételeit, hogy azok ne hassanak ösztönzően.
Továbbá egyebek mellett a drogkereskedelem vagy -birtoklás bűncselekményeit bevonják a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök segítségével üldözhető bűncselekmények körébe.
A szándékos bűncselekmény miatt elítélteknek közösségi jóvátételi programban kell részt venniük ezentúl, ha a települési önkormányzatok igénylik. Az elítéltnek a programban a részvétel kötelező, díjazás nem jár érte. A program keretében történő munkavégzés elsősorban az érintett önkormányzat tisztántartását, vagy a településen működő költségvetési intézmény karbantartását célozza.
Jövőre szja-mentességet kapnak a 30 év alatti egygyermekes édesanyák
Mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól a 30 évnél fiatalabb egygyermekes édesanyák 2026. január 1-jétől - döntött az Országgyűlés, amely 172 igen szavazattal és három tartózkodással fogadta el a kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.
A jogszabályok szerint a 30. életévük betöltése előtt gyermeket vállaló anyák bizonyos feltételek teljesítése mellett már 2023. január 1. óta mentesülnek a szja megfizetése alól, a mostani módosítással viszont a meglévő gyermekek után is járni fog a kedvezmény, és nemcsak az átlagbérig, hanem a teljes jövedelemre.
Adómentes lesz a csed, a gyed és az örökbefogadói díj
Idén július 1-jétől adómentes lesz a csecsemőgondozási díj (csed), a gyermekgondozási díj (gyed) és az örökbefogadói díj - az erről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslatot 176 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.
Ha valaki egyidejűleg többféle ellátásban is részesül, akkor a kedvezmény mindegyik után érvényesíthető. A csecsemőgondozási díjat a gyermek születésére tekintettel 24 hétig kaphatja az anya (vagy bizonyos esetekben más személy), amennyiben a megelőző két naptári évben legalább 365 napig biztosított volt, míg a gyed ugyanezen feltétellel a gyermek kétéves koráig jár. Örökbefogadói díjat a kétévesnél (ikergyermekek esetén háromévesnél) idősebb gyermeket örökbefogadó szülőnek állapítanak meg, ha rendelkezik az előírt előzetes biztosítási idővel.
Októbertől szja-mentességet kapnak a háromgyermekes anyák
Idén október 1-jétől mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól a háromgyermekes anyák, életkoruktól függetlenül - döntött az Országgyűlés 170 igen, egy nem és két tartózkodó szavazattal.
A kormánypárti képviselők kezdeményezésére elfogadott jogszabály szerint három gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekei után családi pótlékot kap vagy korábban 12 éven át jogosult volt erre a juttatásra, illetve az is, akinek jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
A három gyermeket nevelő anyák szja-menteségét a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének jelenleg hatályos feltételeivel megegyezően vezetik be.
Munka mellett is igénybe vehető lesz a csed
Idén július 1-jétől az anyák a gyermekük három hónapos korát követően, munka mellett is megkapják a csecsemőgondozási díj (csed) 70 százalékát – döntött az Országgyűlés 168 igen és négy tartózkodó szavazattal.
A kormánypárti képviselők által kezdeményezett törvénymódosítás célja, hogy elősegítse a kisgyermekes anyák munkába való visszatérését, erősítse a szülők döntési szabadságát és hozzájáruljon a családok anyagi helyzetének javításához.
A csecsemőgondozási díjat a gyermek születésére tekintettel 24 hétig kaphatja az anya (vagy bizonyos esetekben más személy), amennyiben a megelőző két naptári évben legalább 365 napig biztosított volt.
Több lépcsőben bevezetik a kétgyermekes anyák szja-mentességét
Négy lépcsőben bevezetik a kétgyermekes anyák személyi jövedelemadó (szja) mentességét, ami 2029. január 1-jétől vonatkozik majd minden kétgyermekes anyára - döntött az Országgyűlés 169 igen, egy nem és két tartózkodó szavazattal.
A 40 év alatti kétgyermekes anyák 2026. január 1-jétől lesznek adómentesek, 2027-től a 40 és 50 év közöttiek, 2028-tól az 50 és 60 év közöttiek, 2029 januárjától pedig a 60 év felettiek adómentességét vezetik be.
A kormánypárti képviselők által kezdeményezett a törvénymódosítás szerint két gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekei után családi pótlékot kap, vagy korábban 12 éven át jogosult volt erre a juttatásra, illetve az is, akinek jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
Az adócsökkentés elsődleges célja a gyermekes családok anyagi támogatása, az anyák megbecsülése és terheik csökkentése.
