Belföld
A kormánybiztos feltárja a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket
– Miért épp most lett aktuális, hogy külön kormánybiztosa legyen a mesterséges intelligencia felhasználásának?
– A kormánybiztosi funkció lényege, hogy nem egyetlen minisztérium funkcióját viszi, hanem egy adott ügy kezeléséhez szélesebb lefedettséget biztosít. A mesterséges intelligencia kapcsán a környezet nagyon gyorsan változik, Magyarországnak pedig ebben kulcsszerepe van. A mesterséges intelligencia nem köthető egyetlen tématerülethez, hiszen alkalmazási lehetőségei szerteágazóak. Öt évvel ezelőtt még egy technokrata megközelítésre alapozva készítettünk ágazati stratégiát, de ma már látszik, hogy a mesterséges intelligencia az élet minden részét átszővi. Ezt az Európai Unió is észlelte, és most zajlik a szabályozási keretek és a kapcsolódó intézmények kialakítása.
– Sokan talán még csak játékként tekintenek a mesterséges intelligenciára. Hol tart a valóságban ennek a fejlesztésnek a térfoglalása?
– Azt hiszem, a többség már nem játékként tekint rá, egyre többen értik, hogy ez egy komoly dolog. Talán inkább egyfajta óvatossággal, fenntartásokkal közelítenek sokan hozzá, bizonytalanok abban, hogyan és milyen mértékben befolyásolja majd az életüket.
A másik megközelítés, hogy egy olyan lehetőség, amely új esélyeket teremt számos területen, akár eddig megoldatlan kihívások kezelésében is.
A pozitív hatásait is elkezdjük felfedezni, hiszen az oktatási rendszerünkben számos helyen megjelenik, ahogy az egészségügyben a diagnosztikai leletet már nem biztos, hogy maga az orvos fogja kiértékelni, hanem a mesterséges intelligencia teheti meg, jelentősen elősegítve a korai betegségfelismerést. Érdemes azt is tudatosítani az emberekben, hogy a mesterséges intelligencia egy sor olyan lehetőséget kínál, amely eddig nem állt a rendelkezésünkre.
– Talán a félelmek mögött számos szakma feleslegessé válása merülhet fel, hiszen a jövőben az önvezető autó a sofőrök munkáját válthatja ki, de akár az igazságszolgáltatásban a bírók is feleslegessé válhatnak, mert majd a mesterséges intelligencia kimondja, kinek van igaza.
– Ez így nagyon leegyszerűsített megközelítés. Érdemes visszatekinteni, hogy mi is zajlik ténylegesen. A világban négy ipari forradalmat szoktak megkülönböztetni. Az első az alapvetően a gépek használatáról szólt, a második a sorozatgyártásról, a harmadik az automatizációról, és ez, a negyedik a robotizálásról.
Minden ipari forradalomnál – volt, ahol erőteljesebben, máskor kevésbé –, de megjelentek félelmek.
Emlékezhetünk a géprombolók fellépésére, akik a megjelenő új eszközöket egyszerűen összetörték, mert attól tartottak, hogy elveszik a munkájukat. Visszatekintve viszont már kijelenthetjük, hogy mindegyik ipari forradalom sokkal jobb dologhoz vezetett, hiszen magasabb szinten tudták kielégíteni az emberek az igényeiket, és valójában nem kevesebb lett a munkalehetőség, hanem több, mert azzal, hogy a gépek átvettek olyan feladatokat, amelyeket mi, emberek vagy nem, vagy kevésbé hatékonyan tudtunk elvégezni, maradt idő azokra a tevékenységekre, amelyekre korábban nem, és sokkal kreatívabbak tudtunk lenni.
A múltbeli események azt mutatják, hogy hasonló aggodalmak mindig voltak, de ezek nem igazolódtak be, sőt az életünk könnyebbé, kényelmesebbé vált.
Tegyük hozzá, hogy az eddigi ipari forradalmak inkább mennyiségi változásokat hoztak, mert jobb színvonalon, többet tudtunk gyártani, és ami most zajlik a mesterséges intelligencián keresztül, az minőségi változás, mert intelligens gépek jelennek meg. De felesleges attól tartani, hogy ezek az eszközök majd maguktól hoznak döntéseket.
– Sokakban felmerülhet, hogy ez már a Huxley-féle „Szép új világ”, amelyben az emberi hozzáadott érték feleslegessé válik?
– Ezt nem hiszem. Csak egy példát hoznék fel. Ha a ChatGPT-nek megadjuk, hogy milyen szoftverre lenne szükségünk, akkor azt előállítja, és úgy gondolhatnánk, hogy a szoftverfejlesztőkre már nem lesz szükség. Ez a folyamat már a kétezres évek elején elkezdődött, amikor megjelentek az automatizált szoftverelőállítások;
na, de valakinek elő kellett állítania a bemenetét, az automatizálást lehetővé tevő szoftvert,
majd a fejlesztőknek ellenőrizniük kellett, hogy valóban helyesen történt a kódgenerálás.
– A ChatGPT valóban leegyszerűsíti a folyamat végrehajtását?
– Aki a ChatGPT-t használja, az tapasztalhatta, hogy nagyon nem mindegy, mit és hogyan fogalmazunk meg, mert ez határozza meg, hogy milyen eredményt kapunk, amelyet pedig kritikusan értékelni kell, és megvizsgálni, hogy valóban ezt akartuk-e tőle.
Várhatóan átalakulnak majd a munkakörök, de nem szűnnek meg.
Persze lesznek olyan munkafolyamatok, amelyeknél akár a teljes kiváltás lehetősége is fennáll, de ezek jellemzően olyanok, amelyeket eddig sem végeztünk szívesen, mert nagyon monoton vagy fokozott veszéllyel járó feladatok voltak.
– Kormánybiztosként az a feladata, hogy a mesterséges intelligencia hátterének a feltételeit kialakítsa, vagy irányt szabjon a felhasználásának?
– Mint kormánybiztos az a dolgom, hogy koordináljam a különböző intézményekben, szervezeteknél zajló tevékenységeket. Valamilyen formában minden minisztérium foglalkozik a mesterséges intelligenciával vagy ennek a fejlesztésével. Éppen ennek az összehangolása a munkám, például annak érdekében, hogy
egy chatfunkció használatához ne minden intézmény külön fejlesszen ki felhasználási módot, hanem a tízféle rendszer helyett legyen egy egységes.
Ennek a technológiai háttere mindenhol nagyjából hasonló, ezért az összehangolásuk megoldható. Kiváló példa erre, hogy az éppen tudásalapú irányba forduló Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát bevonjuk egy mesterségesintelligencia-alapú kormányzati fejlesztés tesztelésébe, az összeadódó szaktudások révén egy még jobb, még hasznosabb rendszert hozhatunk létre. A cél tehát, hogy az összehangolt és jól tervezett munka során még inkább meg tudjuk mutatni, hogy Magyarország egy high-tech ország, és ezt a pozícióját a jövőben is meg tudja őrizni.
