Belföld
„A békére utaló, arra tekintő költségvetést fogunk benyújtani az Országgyűlésnek”
A békére utaló, arra tekintő költségvetést fogunk benyújtani az Országgyűlésnek, s a következő büdzsé kedvezményezettjei a gyermekeket nevelő családok lesznek – jelentette be a rendkívüli Kormányinfón Gulyás Gergely. Emlékeztetett, roppant nehéz évek állnak mögöttünk. Mindennek ellenére lesz pénz a 13. havi nyugdíjra és a féléves fegyverpénzre is – utóbbira 450 milliárd forint jut majd – fogalmazott a miniszter. Utalt arra is, az Ukrajna EU-s csatlakozásáról szóló népszavazást sokan és sokféleképpen támadják, próbálják elkaszálni – ami azért érthetetlen, mert ez egy demokratikus kérdés, a kormány pedig kíváncsi a polgárok véleményére.
Hangsúlyozta, számtalan, korábban már bejelentett intézkedésre biztosítanak forrást. Fenntartják a rezsicsökkentést, tizenhárom százalékkal nő a tervezet szerint a minimálbér. A költségvetés révén csökkentik a hiányt, az államadósságot és az inflációt.
Folytatódnak a béremelések, ennek megfelelő céltartalékot képeztek a költségvetésben. Összességében abban bíznak, hogy a világgazdasági helyzet pozitív irányban változik, s emellett a világpolitikai helyzet is a béke irányába mozdul el – ami aztán a gazdasági növekedésben is jól látható lesz – mondta. Aláhúzta, a tervezett büdzsé óvatos tervezés eredménye, de így is lehetőséget ad mindenkinek az előrelépésre.
Ezen a héten elindult a véleménynyilvánító szavazás: minden hazai lakcímmel rendelkező magyar állampolgár dönthet arról, támogatja-e Kijev csatlakozását. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy Európában nem kérdezik meg erről az állampolgárok véleményét, ezért arra bátorít mindenkit, hogy éljen a szavazás lehetőségével. Aláhúzta, ő már leadta a voksát, s a legfontosabb, hogy minél többen vegyenek részt e véleménynyilvánító szavazáson.
A Kormányinfón megjelent Nagy Márton Nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető egyebek mellett arról beszélt, a béke esélye lehetőséget ad arra, hogy visszatérjenek az adócsökkentési politikához. Ennek pedig a központjában a családok állnak – nyomatékosított Nagy Márton. A jövő évi számokról szólva kifejtette, 4,1 százalék lehet a növekedés, míg az infláció 3,6 százalékot érhet el. Fontos részletnek nevezte, hogy az államháztartás hiánya GDP-arányosan tovább csökken, bár idén valamivel magasabb lehet a célszámnál. Nagy Márton szerint e mutatót 3,7 százalékra csökkenthetik. Az adósságráta jövőre 72,3 százalék körüli értéket ér el, míg 2026-ban 95 ezer milliárd folyóáras GDP-vel számolnak forintban.
A kiadási főösszeget 35 ezer milliárd forinttal, a bevételt 34 ezer milliárd forinttal tervezik. A pénzforgalmi egyenleg hiánya 4100 milliárd, az eredményszemléletű hiány 3600 milliárd forint körül alakulhat – hangoztatta a tárcavezető.
Nagy Márton nyomatékosította, fenntartják, hogy a hiánynak apadnia kell, s az elsődleges egyenlegnek nulla körül kell maradnia. A kamatkiadás 3,7 százalék lehet. Annyi lesz a költségvetés hiánya, amennyi a kamatkiadás – mondta.
Nagy Márton a béremelésekre is kitért. E szerint folytatják a tanáribér-emelést is, ahogy a minimálbéremelést is – utóbbi tizenhárom százalék lesz. Az önkormányzatok esetében a tízezer fő alatti településeken béremelést hajtanak végre, az idei évben tizenöt százalékkal – s ugyanekkora aránnyal 2026 januárjában. A kormány családpolitikája részeként 270 milliárd forintot tesz ki a két- és háromgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége, míg az adókedvezmények 210 milliárd forintot jelentenek, a rezsicsökkentésre pedig további 800 milliárd forintot szánnak – árult el néhány fontos részletet a miniszter.
Az extraprofitadók tekintetében megvizsgáltuk, jogos-e a fenntartásuk – hangoztatta. A kabinet alapvetően elvi megközelítést alkalmaz, azaz amíg az extraprofitok fennmaradnak, életben tartják ezeket. Elárulta, a bankrendszerben fenntartják az extraprofitadót, összességében 360 milliárd forintos adóval számolnak, amelynek a fele leírható, ha állampapírt vásárolnak a pénzintézetek. A kiskereskedelmi és a biztosítási adó is megmarad – húzta alá Nagy Márton.
Adóegyszerűsítések és digitalizációs lépések is érkeznek, továbbá a mikrovállalkozások társaságiadó-kedvezményeit növelik – hangoztatta Nagy Márton.
A védelmi büdzsé a GDP két százalékát teszi majd ki, ezt a szintet tartja a kabinet a jövőben is. A tárcavezető közölte, a gazdaságfejlesztésre 4900 milliárd forint jut, amelynek egy része uniós forrásból érkezik. Az agrárium támogatására 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. Az uniós pénzek továbbra is érkeznek – emlékeztetett a valóságra Nagy Márton. Kifejtette, a kabinet 2024-ben 2000 milliárd, 2025-ben pedig 2360 milliárd forintnyi uniós forrásra számít.
Nagy Márton a bejelentések mintegy lezárásaként arról beszélt, az EU jelenleg is vizsgálja azt a kérdést, amely szerint a védelmi kiadásokat ki lehessen venni a költségvetési elszámolás alól. Ennek kapcsán már megjelent egy uniós fehér könyv, amely – elvileg – akár 1,5 százalékos mozgásteret is biztosíthatna, ám ez a rendelkezés még nem lépett hatályba.
Mi mindenesetre felkészültünk erre az opcióra, de olyformán, hogy egyelőre nem számolunk e lehetséges mozgástérrel. Akár mi is történik, a büdzsében lesz egy úgynevezett védelmi tartalék, amely lehetőséget kínálhat arra, hogy éljünk ezzel az uniós könnyítéssel, ha úgy hozza a sor – fogalmazott. Ami jelenleg biztosnak tűnik, hogy nyáron tisztázódhatnak a részletek – mondta.
Újságírói kérdésre Nagy Márton elmondta, „nem tud arról, hogy bármilyen módon hozzájárult volna a Matolcsy család bármiféle gazdagodásához”. Emlékeztetett, alelnökként gyorsan lemondott egy kuratóriumi pozíciójáról, s egészen 2020-ig nem is törődött e kérdéssel. Az MNB alapítványai fölötti ellenőrzést pedig az MNB felügyelőbizottsága és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) végezte, így a nemzetgazdasági miniszternek semmilyen korábbi pozíciójában nem volt ellenőrzési jogköre – nyomatékosított a tárcavezető.
Másik kérdésre reagálva arról beszélt, az idei növekedési előrejelzést 2,5 százalékra módosították, de a kabinet úgy véli, a gazdaság továbbra is növekedési pályára állhat.
Gulyás Gergely ugyancsak egy újságírói kérdésre közölte, ha valaki föltekinti és összegzi a 2010 óta zajlott, rendkívül sok kórházfejlesztést, akkor a rendszerváltoztatás óta eltelt időszakkal összehasonlítva biztos, hogy az első helyre kerülnének. Persze ettől függetlenül szeretnénk még több kórházat felújítani, s ezért folyamatosan teszünk is – mondta. S történik ez annak ellenére, hogy számos magyar EU-s képviselő ez ellen dolgozik Brüsszelben – húzta alá Gulyás Gergely.
A kormányinfón szó volt Töll Lászlóról is. Mint egy újságíró fölidézte, a Honvédelmi Minisztérium katonai identitásért felelős miniszteri biztosa egy kadétoknak tartott előadás végén azt mondta, „Ha valaki ezt a földet csak úgy elhagyja, az árulás.” Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban leszögezte, Töll László nézőpontja ellentétes a magyar kormány álláspontjával. A miniszter hangsúlyozta, rátermettség, bátorság, ha valaki egy idegen nyelvet elsajátít, és külföldre megy. Gulyás Gergely az esetleges következmények levonását a honvédelmi miniszterre bízná.
Az árrésstoppal kapcsolatban Nagy Márton egy újságírói kérdésre úgy felelt, a kormányzati intézkedés eddig 18,8 százalékkal mérsékelte a szabályozás alá vont termékek árát, s majdnem ezer cikk esetében tapasztalható ármérséklés. Azt is mondta, szerinte ez az intézkedés már a márciusi inflációs adatokban is éreztette hatását. Kiviláglott, a kabinet jelenleg elemzi, hogy ki lehet-e terjeszteni az árrésstopot például a háztartási és szépségápolási termékekre. Döntés várhatóan május végén lehet – hangoztatta a miniszter. Egyben jelezte, újabb élelmiszertermékek bevonása sem kizárt.
Ugyanő a száz új gyár program kapcsán azt mondta, eddig több mint száz nagyberuházást gyűjtöttek össze s az első százat szeretnék mihamarabb bejelenteni. Ezek az üzemek nemcsak a feldolgozó- és gépiparból jönnek, hanem az élelmiszerágazatból is. Egyben jelezte, igen nagy a verseny, hogy ki kerüljön az első csapatba.
Nagy Márton Japánban történt konzultációjával kapcsolatban kifejtette, megnyílik a lehetőség a vasúti együttműködésben és az atomenergia területén. Elárulta, a Hitachi érdeklődik a reptéri gyorsvasút kiépítése iránt, míg a Suzuki nagy ugrásra készül, hiszen elektromos autókat is szeretne gyártani hazánkban.
Nagy Márton a reálbérek alakulásával kapcsolatban egy újságírói kérdésre azt felelte, a friss információk nem kielégítőek. Februárban a bruttó átlagkereset 661 400 forint, míg a kedvezmények figyelembevételével számított, nettó bér 455 000 forint volt. Az éves növekedés mértéke bruttó szinten 9,3, nettó szinten 9,1 százalék, míg a reálkeresetek mindössze 3,5 százalékkal nőttek. Ez nem elég, a reálbérek növekedésének öt százalék felett kell maradnia – húzta alá a miniszter. Ennek érdekében is tartja fontosnak, hogy a kormány aktívan beavatkozott az infláció alakulásába.
Csodálatos a választópolgárok türelme, mert ha körbenézünk Budapesten, akkor egy káoszba fulladt települést láthatunk – mondta Gulyás Gergely. Egyben jelezte, furcsa, hogy néhány száz tüntető, akik egy kisebb téren is elférnének, megbéníthatják egy világváros életét.
