Elindult a társadalmi egyeztetés

A tárcavezető elmondta: sok panasz érkezik arról, hogy az egymást követő beköltözési hullámok már terhet jelentenek az adott településnek, mert a korábbi népességszámra kiépült infrastruktúra nem elég teherbíró, a helyi közösségek felhígulnak, eltűnnek.

Ezért sokan azt kérték, hogy a kormány valamilyen formában nyújtson jogi segítséget azon településeknek, amelyek kontrollálni, csillapítani akarják a beköltözési hullámokat.

Navracsics Tibor közlése szerint a budapesti agglomeráció, a Velencei-tó környéke, és a balatoni térség keleti része érintett a problémában.

Mint mondta, 3100 önkormányzat van, ebből kétezernek csökken a népessége, „az ő számukra ez nyilvánvalóan nem probléma”, a maradék 1100-ból 700-800 örül, hogy nő a település népessége.

Ez a törvényjavaslat annak a körülbelül 300 településnek kíván segítséget nyújtani, akik ezt veszélyként vagy tehertételként élik meg – mondta a miniszter, hozzátéve: az a céljuk, hogy olyan jogi eszközöket, lehetőségeket nyújtsanak, amelyek egy jogállamiságban kiállják a bírósági eljárások, az alkotmányosság próbáját.

Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy képviselő-testületi döntésekről lesz szó, az előzetes konzultációk eredményeként pedig öt megoldás körvonalazódik. Ezek a helyi adózással kapcsolatos többletkötelezettség; a lakcímbejelentéshez, illetve az ingatlanvásárláshoz kötődő feltétel meghatározása (mint például közösségi erőfeszítéshez való többlet-hozzájárulás); elővásárlási jog biztosítása a helyben élő polgároknak. Az ötödik a teljes tiltás, amikor egy falu kimondhatná, hogy ha ott egy ház eladóvá válik, azt csak az ott élők vagy a korábban ott élők és visszaköltözők, vagy ott élő közeli hozzátartozóhoz költözők, illetve munka céljából letelepedni szándékozók vásárolhatják meg.

Tehát öt lehetőség van, a viszonylag egyszerűtől az egészen drasztikusig, hiszen a legutóbbi valóban meglehetősen drasztikus és erőteljes lépés lenne – fogalmazott Navracsics Tibor.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a miniszter ezt azzal egészítette ki, hogy a tiltás azoknak szólna, akik kívülről jönnek, és befektetési céllal vásárolnának ingatlant.

Ezt az – elsősorban ingatlanforgalmazók által – vitatott pontot „mozgó elemnek” nevezte, de közlése szerint a másik négynek teljes a támogatottsága.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szólt arról is, hogy lejárt a Versenyképes Járások program pályázati határideje, a járások benyújtották fejlesztési igényeiket.

A program céljának nevezte, hogy az eddigi egymásra utaltságból együttműködést alakítson ki, „területi együttműködésnek próbálunk megágyazni”.

Navracsics Tibor szerint úgy tűnik, hogy sikerrel, mert a benyújtott projektek azt mutatják, hogy szövetségek alakulnak járáson belül, akár két-három település összefogásával, de egész járások is dolgoznak ki projekteket.

A járások 250 vagy 500 millió forintos támogatási összeggel rendelkeznek. Közölte, olyan, a mindennapi élet szempontjából fontos beruházásokat valósítanak meg, mint a térfigyelő kamerarendszer, a traffipax, eszközbeszerzés az egészségügyi ellátó és oktatási rendszerben.

Ezek nem csak egy-egy település, hanem az adott térség lakói számára fontosak – tette hozzá.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: kifejezetten az a cél, hogy az országos és a helyi fejlesztéspolitikai célokat leginkább szolgáló projektek valósuljanak meg.

A miniszter emlékeztetett, hogy Versenyképes Járások program elején sok volt az ellenző hang, „politikai értelemben is, de sokan egészen egyszerűen féltették az önkormányzatok pénzét”.

Nagyon kellemes tapasztalatnak nevezte, hogy mára átfordult a hangulat, szavai szerint mindenhonnan pozitív visszajelzések érkeznek, és a koncepciót korábban vitató polgármesterek közül többen is jelezték, hogy nekik is jót tett, hogy szóba kellett állniuk a környékbeli polgármesterekkel.

Ilyen értelemben a Versenyképes Járások program valóban az egymásra utaltság korszakát lezárva az együttműködés korszakát nyitja meg – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.