Mindig emlékezni kell rá, mivel járhat egy közösség bűnössé kikiáltása

A Rákóczi Szövetség által szervezett megemlékezésen Szili Katalin közölte, az emléknap arra hívja fel a figyelmet, hogy „ne felejtkezzünk meg azokról a férfiakról és nőkről, gyermekekről, idősekről, akiknek a hontalanság, a fájdalom, az elválasztottság volt osztályrészük”.

A miniszterelnöki főtanácsadó úgy vélte, történetük nemcsak egy szomorú múlt része, hanem egy mostanáig ható figyelmeztetés is, hogy a béke, az összetartozás és az emberek közötti megértés sokkal fontosabb, mint bárminemű politikai indíttatású megosztottság.

Rámutatott, hogy az emléknap nemcsak egy történelmi esemény visszaidézése, hanem figyelmeztetés és lehetőség is arra, hogy „tanuljunk a múltból és tisztelettel, méltósággal forduljunk a jövő felé”.

Szili Katalin beszédében felidézte a kitelepítéshez vezető folyamat több állomását.

Szólt arról is, míg a magyarországi szlovákok önként jelentkezhettek, addig a felvidéki magyarokat kijelölték és erőszakkal telepítették ki. Velük az első vasúti szerelvény 1947. április 12-én indult el – jegyezte meg.

Kiemelte, hogy a lakosságcsere-egyezmény egyértelműen az őslakos magyarság kiűzetését szolgálta a Felvidékről.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kassai kormányprogram részeként közzétett Benes-dekrétumok a kollektív bűnösségükre hivatkozva tették jogfosztottá a felvidéki magyarokat.

Kitért az európai jogrendre is, amelynek szerinte a fundamentuma az emberi méltóság tiszteletben tartása és amellyel összeegyeztethetetlen a kollektív bűnösség elve. Amíg az Európai Unió egy tagállamában a kollektív bűnösséget rögzítő jogszabály a jogrend része lehet, addig hiteltelen az európai közösségtől minden, az emberi jogok és a jogállami alapértékek tekintetében mások irányába megfogalmazott bármilyen kritika – jelentette ki Szili Katalin.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy 78 évvel ezelőtt indult el a Felvidékről az első szerelvény olyan emberekkel – köztük idősekkel, fiatalokkal, gyerekekkel –, akiknek egyetlen bűnük volt: „magyarul gondolkoztak, magyarul beszéltek és magyarul imádkoztak”.

Hozzátette, hogy a kitelepítések miatt több mint 100 ezer magyar ember kényszerült elhagyni szülőföldjét.

Az esemény zárásaként Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke elmondta: a bűn akkor tetőződik be, amikor elfelejtik, ezért erkölcsi és közösségi kötelesség is emlékezni.