Hankó Balázs: Közelebb kell vinni a tudományt a fiatalokhoz

A miniszter felidézte, hogy az Országgyűlés döntésével a 2025-ös és 2026-os évet a magyar tudomány évének nyilvánította a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára alapításának 200. évfordulójának alkalmából. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése. A tudomány, az innováció múltunk dicsősége és jövőnk ereje – emelte ki a miniszter.

Hankó Balázs emlékeztetett arra, hogy a Neumann János Program segítségével egymillió lakosra immár 6500 kutató-fejlesztő jut, valamint a kormányzat több mint ezermilliárd forintot fordít évente a kutatás-fejlesztési innovációkra, de emelkedett a PhD-hallgatók és a magyar szabadalmak száma is. A kormányzat célja, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön, valamint szerepeljen magyar egyetem a világ és Európa száz legjobb felsőoktatási intézménye között egyaránt – hangsúlyozta.

Egy ország jövőjét döntően befolyásolja, hogy milyen víziója van a jövő tekintetében – emelte ki beszédében Hegyi Péter kutatóorvos, az MTA doktora. Felidézte, hogy 2012-ben a világon egyedülálló módon jött létre Magyarországon a Nemzeti Tudósképző Akadémia, amelynek fontos célkitűzése, hogy minél több magyar fiatallal ismertesse meg a tudományt. Az akadémia a megalapításakor az orvosbiológia területére fókuszált, azonban ma már Magyarország mintegy 650 gimnáziumából több mint háromszáz diáknak van lehetősége napi szinten megismerkedni a tudománnyal a szervezet segítségével.

Hegyi Péter szerint a fiatalok tudományos érzékenyítése, tudományos képzése döntően meghatározza Magyarország jövőjét, és ha sikerül megvalósítani a tervezett célkitűzéseket, 2030-ra évente több mint 5000 gimnazista kaphat lehetőséget arra, hogy kipróbálhassa magát valamely tudományos területen. Újat kitalálni nem lehet anélkül, hogy vissza ne nyúlnánk elődeinkhez.

Az ő tudásukat elő kell hozni, aztán a fiatal generációk segítségével újra kell gondolni – hangsúlyozta Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, az eseményen bemutatott cirkuszművészeti produkció előtt. A hármas pendulum a középkor óta ismert fizikai találmány, az inga mechanizmusán alapuló speciális eszköz. A hat magyar fiatal, a mintegy kétszáz éves tradicionális magyar cirkuszdinasztia, az Ádám család nyolcadik generációjának csapata egy több mint hét méter magas hármas pendulumon mutatta be az artistaszámot.

A magyar tudomány éve programsorozatát a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányításával szervezik, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a felsőoktatási intézmények és az MTA közreműködésével, valamint a magyarországi és külhoni tudományos közösségek aktív részvételével. A két év során a magyar tudományos élet történeti és kortárs sikereit, valamint társadalmi és gazdasági jelentőségét hangsúlyozzák, külön figyelmet fordítva a tudomány szerepére a mindennapokban. A tudománynépszerűsítő eseménysorozat célja, hogy bevonják a helyi közösségeket, lehetőséget adva a falvak és vidéki városok lakóinak, hogy közelebb kerülhessenek a tudomány világához. Az MTA egyedülálló művészeti és könyvtári gyűjteményének új perspektívából történő feldolgozása és bemutatása szintén része az ünnepi programnak – áll a Nemzeti Innovációs Ügynökség által kiadott háttéranyagban.