A kormány a digitalizációval csökkentené a társadalmi különbségeket

Sztojka Attila kiemelte: a digitalizáció ma már nem lehetőség, hanem elkerülhetetlen valóság, és a cél az, hogy minden magyar állampolgár – társadalmi helyzetétől, lakóhelyétől, életkörülményeitől függetlenül – részese lehessen a digitális világnak.

„Az online világ térhódításával egyre nagyobb digitális szakadék keletkezhet, ha nem kezeljük” – hangsúlyozta. Az államtitkár közölte: a svájci-magyar együttműködési alap keretében megvalósuló – „A digitális terek elérhetőségének és a hátrányos helyzetű csoportok digitális fejlesztése” elnevezésű – program keretösszege 4,1 milliárd forint, hetven százalékban a hátrányos helyzetű térségekben valósul meg, és több mint 12 ezren részesülnek majd digitális kompetenciafejlesztésben.

A program felhívására 124 pályázat érkezett és ebből 94 nyert támogatást.

A pályázatok többségét civil szervezetek nyújtották be, de érkeztek egyházi szervezetektől és önkormányzatoktól is – jegyezte meg. Sztojka Attila elmondta: a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság a tananyag fejlesztése mellett, a képzők, oktatók felkészítését látja el, míg a nyertes szervezetek adják át a tudást a programban résztvevő embereket. A program során a már említett 12 ezer mellett, további mintegy 15 ezer embert vonnak be a kapcsoló közösségfejlesztési és eszközátadási tevékenységekbe.

A nyertes pályázók 32-36 millió forintból gazdálkodhatnak.

Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a programnak közvetlen munkahelyteremtő eleme is van, hiszen 120 „digitális asszisztens” alkalmazása is megtörténhet. A cél, hogy a programban résztvevők képesek legyenek a digitális térben eligazodni és biztonsággal tudják használni az online szolgáltatások nyújtotta lehetőségeket – fejtette ki Sztojka Attila. Hozzátette: az esélyteremtés a digitális térben is megvalósulhat a programnak köszönhetően.

Tóth Judit, a Belügyminisztérium európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára ismertette: a svájci-magyar együttműködési program második ütemének átfogó célkitűzése a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése. Megállapodás szerint Magyarországnak mintegy 35 milliárd forint áll rendelkezésére. A Belügyminisztérium az operátora a digitális kompetenciafejlesztésről szóló programnak. A program teljes keretösszege, amely a program operátorköltségeit is tartalmazza, 4,9 milliárd forint, ennek 85 százalékát a svájci államszövetség, 15 százalékát Magyarország biztosítja – mondta.

Tóth Judit közölte, a 94 nyertes pályázó 2028 végéig hajthatja végre a projekteket. Horváth János Sándor, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság vezetője elmondta, a program két pillére épül: az egyik a digitális szolgáltatóhelyek kialakítását és „megerősítését” támogatja, a másik a célcsoport digitális kompetenciájának fejlesztésére, a gyakorlati tudás átadására irányul.

A digitális kompetencia fejlesztése kulcsfontosságú a társadalmi beilleszkedéshez és a munkaerőpiaci érvényesüléshez – hangsúlyozta. Horváth János Sándor azt mondta, hogy a program hatása túlmutat az egyéni tanuláson, valódi társadalmi változást is szolgál. Azzal, hogy a programban résztvevők képessé válnak digitális ügyintézésére, online információszerzésre, valamint oktatási és munkaerőpiaci lehetőségek elérésére, „nő az esélyük az önállóbb, kiszolgáltatottságtól mentes életre”. Egri Józsefné Ilona, a Kállósemjéni Diákokért és Ifjakért Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a településen a programban 150 ember vesz majd részt.

A program a digitális kompetencia fejlesztése mellett a településükön egy olyan „digitális védőháló” kialakítását teszi lehetővé, amely reményeik szerint a program letelte után is megmarad, hiszen a digitális szolgáltatópontok, az eszközök is ott maradnak – mondta. Sztojka Attila a sajtótájékoztatót követően nyitotta meg – ugyancsak a Belügyminisztérium épületében tartott – Országos Tanoda Konferenciát, és arról beszélt: a tanodák száma az elmúlt másfél évtizedben a háromszorosára nőtt, ma már 180 olyan intézmény működik az országban, amely hátrányos helyzetű fiatalok sikeres iskolai előrehaladását segíti.

A kormány évről-évre biztosítja a feladathoz a szükséges forrást, az idei évben több mint 3,4 milliárd forintot – közölte az államtitkár. Az idei forrás kiegészül egy 222 millió forintos támogatással követve a bérfejlesztésből adódó kötelezettségeket is – mondta. Sztojka Attila kiemelte: tíz év alatt megduplázódott a roma közösség körében az érettségizettek és a diplomások aránya. Így az esélyteremtés eszközrendszere képes teljesíteni akár 2032-re azt, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élő emberek körében az érettségizettek aránya elérje a 25 százalékot – mondta.

Az államtitkár kijelentette: 2025 az áttörés éve lesz a tanodák számára is: minden tanoda átlagosan 20 millió forintos támogatásban részesül, amely lehetővé teszi az infrastruktúrájuk korszerűsítést. Reményeik szerint számos uniós forrást fordíthatnak tanodák finanszírozására, idén 40-45 új tanodával számolnak – mondta. Közölte: szeptembertől 10 százalékban határozzák meg a középiskolások arányát a tanodákban.

Továbbá a tanodák számára táboroztatási lehetőséget is kívánnak biztosítani, s ennek érdekében a napokban megegyeztek az Erzsébet-táborokat felügyelő alapítvány vezetőjével.