Szerbia és Magyarország stratégiai partnerek a védelmi együttműködés területén is

A tárcavezető közölte: „a mai gyorsan változó, bizonytalan nemzetközi környezetben kiemelten fontos, hogy a térség stabilitása érdekében szomszédos országokként Szerbia és Magyarország folyamatosan és magas szinten konzultáljon”. Hozzátette: „hazánknak a szomszédos nem EU- és NATO-tagállamok közül a legintenzívebb kétoldalú védelmi és katonai kapcsolata Szerbiával van”, és Magyarország is hozzájárul a szerb haderő korszerűsítéséhez.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott, hogy egyre erőteljesebb az együttműködés a két védelmi minisztérium és haderő között, Szerbia és Magyarország stratégiai partnerei egymásnak, és ezt 2023 óta a védelem és a katonai együttműködés területére is kiterjesztették.

A miniszter közölte, hogy a kedden aláírt dokumentum értelmében „a 2025-ös évben összesen 79 közös programot hajtunk végre”, ilyen például a flottillakiképzés, az önkéntes tartalékos állomány részére szervezett többnemzeti békeműveleti harcászati gyakorlat, illetve lövészkiképzés. Rámutatott, hogy ezek a programok „hozzájárulnak a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséhez, és biztosítják a közös célok megvalósítását a védelmi és katonai területen”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf felhívta a figyelmet arra, hogy „Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása iránt, amelynek egyik kulcsszereplője Szerbia”. Hozzátette, hogy Magyarország továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az Európai Unió nem lehet teljes a Nyugat-Balkán, így Szerbia nélkül. „A hiteles és érdemi bővítési politika évtizedekre visszamenő stratégiai célunk, ennek megfelelően a 2024-es európai uniós elnökségünk egyik fő prioritása is ez volt. Magyarország minden politikai és szakmai segítséget megad a csatlakozási folyamat mielőbbi megvalósulásához” – szögezte le.

A tárcavezető végül kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán jelentőségét mutatja Magyarország nemzetközi katonai szerepvállalása is, hiszen Magyarország „a kezdetektől fogva aktív részese a KFOR- és EUFOR-műveleteknek, mindkettő műveletbe parancsnokot és több száz katonát adott”. Emellett Budapest következetesen kiáll a daytoni békeszerződés mellett – tette hozzá.

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a közös sajtótájékoztatón szintén rámutatott, hogy a környező országok közül Szerbiának Magyarországgal van a legintenzívebb védelmi kapcsolata. Mint mondta, a két ország közötti stratégiai kapcsolat egyik legfontosabb pontja az átfogó védelmi együttműködés.

Kiemelte, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek köszönhetően 1999-ben a NATO nem tudott szárazföldi támadást indítani az akkori Jugoszlávia ellen. Rámutatott, hogy 26 évvel később a két félnek lehetősége van arra, hogy nagyon közeli stratégiai kapcsolatot építsen ki egymással, és tovább mélyítse ezt az együttműködést, amely közelebb visz egy magyar–szerb katonai szövetséghez. Mint mondta, Szerbia sokat tanulhat Magyarországtól, és Belgrád bizonyos harcászati eszközök iránt is érdeklődik.

Aleksandar Vucic megköszönte Magyarországnak, hogy nemcsak a jó időkben, hanem a nehéz időszakokban is Szerbia mellett állt, és közölte, hogy Budapest is mindig számíthat Belgrád támogatására.

Rámutatott, hogy energetika tekintetében is megbízható partnere egymásnak Szerbia és Magyarország, illetve a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom is évről évre nő.