Magyarországon a kisgyermeket nevelők érzik magukat a legboldogabbnak

A KINCS Közérzet Barométer eredményei szerint Magyarországon a kisgyermeket nevelők érzik magukat a legboldogabbnak, a házasság és a stabil párkapcsolat pedig kulcsfontosságú tényező a boldogságszint növelésében.

A KINCS Közérzet Barométer kutatás eredményei szerint a magyar emberek a 2021 és 2024 közötti négy év átlagát tekintve egy tízes skálán átlagosan 7,4-re értékelték saját boldogságukat, amelyet leginkább az életkor és a családi állapot határoz meg.

A 2024-es felmérés szerint a magyarok boldogságérzete átlagosan 7,3 volt, ami a férfiaknál 7,2-es, míg a nőknél – idén először a férfiak boldogságindexénél magasabb – 7,3-as értéket mutatott. Ahogy minden évben, úgy 2024-ben is a fiatalok érezték magukat a legboldogabbnak. A 18-29 éves fiatalok (7,6) és a 30-49 évesek (7,5) boldogságérzete volt a legmagasabb. Az 50-65 évesek esetében ez az érték 7,1, míg a 65 év felettiek körében 6,9 volt, tehát az életkor előrehaladtával a boldogság szintje fokozatosan mérséklődik.

A családi állapot is jelentős szerepet játszik a boldogságszint alakulásában: a legboldogabbnak a házasok (7,7) bizonyultak, akiktől csak kissé marad el az élettársi kapcsolatban élők (7,6) boldogságszintje, míg az elváltak 6,6-ra, az egyedülállók 6,7-re és az özvegyek 6,4-re értékelték saját boldogságukat.

A gyermeknevelés továbbra is pozitív hatással van a boldogságérzetre: a KINCS felmérése szerint az országos átlaghoz képest a 18 év alatti gyermeket nevelő szülők 7,7-re értékelték boldogságukat. Különösen kiemelkedik a kisgyermeket gondozó szülők boldogságszintje, hiszen a gyesen és gyeden lévők 8,1-es értékkel a legboldogabbnak bizonyultak, de magas boldogságszint jellemzi a nagycsaládosokat (7,4) is, ami jól mutatja, hogy a gyermekek jelenléte a családban valódi boldogságforrást jelent.