Áder János: A fenntartható gazdálkodás és a nyereségesség nem zárja ki egymást

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint az új technológiákra történő átállás a hazai mezőgazdaságban csak fokozatosan tud megvalósulni, de az első fecskék sikerei már láthatók, a másképp gazdálkodók már többen is bizonyítottak, sikeresek a termékeik a piacon.

A volt köztársasági elnök az interjúban kifejtette, a klímaváltozás több szempontból is komoly kihívás a mezőgazdaság számára, és ez nemcsak Magyarországon van így, hanem a világ számos pontján is. A hirtelen nagy mennyiségű csapadék talajeróziót okoz, míg az aszályos időszakokban a szél viszi el a kiszáradt talaj felső rétegét. Emellett csökken a talajvízszint, így sem felülről, sem alulról nem jut elegendő vízhez a növény. A téli aszály korábban ismeretlen volt, ma már nem az.

A Kárpát-medencében a klímaváltozás hatásai hamarabb és súlyosabban jelentkeznek, mint Európa más részein, ez az a helyzet, amihez a gazdáknak alkalmazkodniuk kell - hangsúlyozta.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy az öntözés növelése csak korlátozottan, a területek mintegy 10 százalékán lehetséges Magyarországon. Egyéb megoldás lehet a szárazságtűrőbb növényfajták nemesítése és termesztése, a növénykultúra megváltoztatása, a talajművelési technológia módosítása a talaj kímélése érdekében, valamint olyan természetes anyagok alkalmazása, amelyek javítják a talaj biológiai minőségét, és segítik a növények túlélését extrém időjárási körülmények között.

Hangsúlyozta, ma már ismerünk olyan gazdákat, akik kipróbáltak új módszereket, és nemcsak a föld minőségét javították, hanem nyereségesebbé tették a vállalkozásukat. Hozzátette: fontos, hogy a fenntartható gazdálkodás és a nyereségesség nem zárja ki egymást.

Az interjúban a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott, hogy a fogyasztói igények változása kényszerítő erővel tud hatni. Egyre jobban nő az igény a jobb minőségű és magasabb beltartalmú élelmiszerek iránt. Ez lehetőséget is jelent a gazdáknak, hogy magasabb áron értékesítsék a jobb minőségű termékeiket.

A volt köztársasági elnök beszélt arról is, hogy az élelmiszer-pazarlás hosszú távon nem megengedhető. Magyarországon évente fejenként 66 kilogramm élelmiszert dobnak ki. Szerinte ennek megváltoztatása olyan szemléletváltást igényel, ami nem fog menni egyik évről a másikra. „Ha a 66 kilóról lemegyünk 50-re, majd elfogadható mértékű szintre tovább csökkentjük, akkor már tettünk valamit az ügy érdekében” – mondta.

Hozzáfűzte: „Amit mégis kidobunk, annak feldolgozására újabb lehetőségeket kell keresnünk. Előállíthatunk belőle energiát vagy komposztot” – jelezte Áder János.