Belföld

Bakondi György: Garantálni szeretnénk a belbiztonságunkat

„A migránsok többsége fiatal férfi, és gyakran nagyon agresszívan viselkednek”

Garantálni szeretnénk a belbiztonságunkat, megállítva azokat az illegális migránsokat, akiknek a többségét a szervezett bűnözés mozgatja – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a The Critic című brit politikai és kulturális magazinnak.

Bakondi György: Garantálni szeretnénk a belbiztonságunkat
Bakondi György kiemelte: a migránsok többsége fiatal férfi, és gyakran nagyon agresszívan viselkednek, ezért minél messzebb szeretnénk tartani őket Magyarországtól
Fotó: MH-archív/Hegedüs Róbert

Az Adam Lebor által írt, „Európa megszállás alatt, oda kell figyelnünk Magyarország és Lengyelország migrációval kapcsolatos figyelmeztetéseire” című cikkben Bakondi György kiemelte: a migránsok többsége fiatal férfi, és gyakran nagyon agresszívan viselkednek, „ezért minél messzebb szeretnénk tartani őket Magyarországtól”.

A cikk szerint eddig a szigorú fellépés működött: 2023 májusáig egy év alatt 50 707 illegális határátlépést akadályoztak meg és 415 csempészt tartóztattak le; idén 1273 határsértés történt és 28 csempészt fogtak el.

Mint írták, eddig Magyarország mintegy 650 milliárd forintot (körülbelül 1,4 milliárd fontot) költött déli határának – és Európa határának – védelmére.

Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője a lapnak úgy nyilatkozott, hogy „az elitek mindig jobban tudják, hogy mit akarnak az emberek, és ezt látjuk a migráció esetében is; tehát ez ellen harcolunk jelenleg, az ellen, amit mi nem szeretnénk itt, Magyarországon látni”. Mert ha ez egyszer elkezdődik, ha egyszer ez megtörténik, akkor nem lehet megállítani. Hogyan lehet visszaküldeni második meg harmadik generációs bevándorlókat? Nem lehet – fogalmazott a szóvivő.

A cikkben egyebek mellett az áll, hogy Magyarország minderre egy biztonságos kerítés felépítésével és a migránsokat megállító határőrök bevetésével válaszolt déli határa mentén. Ez megjósolható módon felháborodási hullámot váltott ki, mintha az, hogy egy ország megvédi a saját – és az unió – déli határát a szuverenitása elleni támadástól, az emberi jogok megsértésével érne fel.

A szerző megjegyezte, hogy az ezt követő hónapban interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki „jó formában volt, élvezte a világ figyelmét, de érthető módon némi fejtörést okozott neki a kritikai támadások sorozata”. „Mi voltunk az egyetlen ország az elmúlt hónapban, amely komolyan vette és minden erőfeszítést megtett a schengeni szabályok betartása érdekében. Emiatt kritizálnak bennünket. Ez a legfurcsább történet, amit azóta hallottam, hogy beléptünk az unióba” – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor – a cikk szerint – egyértelművé tette, hogy elszánt amellett, hogy Magyarországot megőrizze keresztény országnak és nem fog engedélyezni jelentős muzulmán bevándorlást. A muzulmán közösségek párhuzamos társadalmakban élnek és nem integrálódnak – mondta. „A kultúráról beszélek, meg a mindennapi életelvekről, mint például a szexuális szokások, a szólásszabadság, a férfiak és nők közötti egyenlőség, és mindazok az értékek, amiket kereszténységnek nevezünk.” Más országoknak persze jogában áll megengedni a párhuzamos társadalmak kialakulását. „De mi, magyarok nem szeretnénk ezt” – fogalmazott Orbán Viktor akkor.

A lapban a szerző úgy fogalmaz, a liberális csoportgondolkodás és a 2015-ös migránsválság realitása közötti disszonanciát jól összefoglalja Soros György egyik cikke. Soros arra szólította fel az Európai Uniót, hogy „a közeljövőben évente fogadjon be legalább egymillió menedékkérőt” és két éven át biztosítson minden menedékkérőnek 15 ezer eurót, ilyen módon hozzájárulva lakhatási, egészségügyi ellátási és oktatási költségeikhez.

Ez a pénz hosszú lejáratú kötvények kibocsátásával teremthető elő – tette hozzá Soros György a szerző szerint.

Mint írta, a cikk „arany tálcán felszolgált” ajándék volt az Orbán-kormány számára, mely már korábban is kemény harcban, kulturális háborúban állt Sorossal, Nyílt Társadalom Alapítványaival és a budapesti Közép-európai Egyetemével.

„2015 nyara, illetve Angela Merkelnek az a döntése, melynek értelmében egymillió, többnyire muzulmán migránst engedtek be, a mai napig alakítja a kontinens sorsát. Amint az európai választások eredménye mutatja, ezek az események a keményvonalas jobboldali, illetve szélsőjobboldali pártok támogatottságának növekedéséhez vezettek, részben azért, mert kevés centrista politikus beszél őszintén a tömeges migráció hatásáról” – olvasható a lapban.

„Az unió, a centrista kormányok és a liberális konszenzus értelmezésében bárki, aki ellenezte a tömeges bevándorlást, azonnal megkapta a rasszista és külföldiellenes bélyeget. Egész egyszerűen ilyen dolgokról nem lehetett beszélni. A bevándorlás megkérdőjelezését olyan dologként látták, ami károsíthatja a társadalom szövetét, amiről jó társaságban nem lehet beszélni. Ez korlátozta a szólás és talán a gondolat szabadságát is. A migráció kritikusaira azonnal nyolc tonnás súlyokat dobáltak” – fogalmazott a szerző.

Úgy folytatta, hogy idén májusban az uniós tagországok jóváhagyták a migrációs paktumot. Az országok vagy elfogadják a kvótájukat vagy évente 20 000 eurót kell fizetniük minden egyes migráns után, akit nem engednek be.

Ezután nem sokkal az Európai Bíróság 200 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra, mivel nem hajlandó megváltoztatni menekültügyi politikáját, valamint további napi egymillió eurós bírsággal is sújtotta az országot, amely mindaddig fizetendő, amíg meg nem változtatja eljárását. Ez természetesen nagy felháborodást váltott ki Budapesten és Lengyelországban is – áll a cikkben.

Kapcsolódó írásaink