Belföld

Középpontban a biztonság a magyar EU-s elnökségi programban

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint Európa védelme nem támaszkodhat külső erőkre, ahogyan azt sokáig tette

Az Európai Unió soros magyar elnökségének meghatározó programja lesz a biztonság és védelem kérdése – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön Budapesten.

Középpontban a biztonság a magyar EU-s elnökségi programban
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond a közép-magyarországi régió honvédelem ügye iránt elkötelezett nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok találkozóján a budapesti Honvéd Kulturális Központban 2024. április 4-én
Fotó: MTI/Purger Tamás

A miniszter a közép-magyarországi régió honvédelem ügye iránt elkötelezett nyugállományú katonáival és honvédségi nyugdíjasaival találkozott a Honvéd Kulturális Központban. Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszédében kiemelte: Európa védelme nem támaszkodhat külső erőkre, ahogyan azt sokáig tette.

Fel kell ébrednie Európának abban az értelemben is, hogy a saját biztonságát és védelmét a jelenleginél jobban kell megszerveznie – hangoztatta, hozzátéve, hogy a védelemipar és haderőfejlesztés területén szorosabb tagállami együttműködés kellene. A magyar elnökség programjában ezért fontos szerepe lesz a biztonság és védelem kérdésének – hangsúlyozta a miniszter.

Mint mondta, a több mint két éve folyó ukrajnai háborúban kimerültek az európai országok tartalékai, így újabb lőszergyárak, hadianyaggyárak épülnek, de amíg ezek elkezdik a termelést, addig a készletekből kifogyó államok „sebezhetőek és kiszolgáltatottak”.

Erősebben, határozottan és gyorsabban kell folytatnunk haderőfejlesztési programunkat és védelemiparunk fejlesztését, mint ahogy eddig tettük – emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Emlékeztetett: Magyarország 2015-ben kezdett hozzá haderőfejlesztéséhez, és ma már sorra érkeznek be az új eszközök. Ugyanakkor – jegyezte meg – a magyar védelemipar fejlesztése nélkül elképzelhetetlen az ország katonai szuverenitása, ráadásul a védelemiparban hatalmas nemzetgazdasági lehetőség rejtőzik.

A megváltozott biztonsági helyzetről azt mondta, az ukrajnai háborúban Magyarország következetesen azt képviseli, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Szavai szerint egy új békét kell létrehozni, ami Európa békéje is lesz. Magyarország kitart amellett is, hogy nem küld fegyvert vagy katonát Ukrajnába, még akkor sem, ha már a NATO-ban is megjelent az erre vonatkozó igény – mondta.

Felhívta a figyelmet arra: Magyarország a NATO elkötelezett, megbecsült tagja, aktív szereplője a szövetségi rendszer mindennapjainak. Mint mondta, fontos, hogy amikor fennáll az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye, a NATO akkor is megmaradjon védelmi szövetségnek.

Szólt arról is, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása meghatározó jelentőségű Magyarország számára, a régió biztonsága meghatározó nemzeti érdek. Ugyancsak fontos az illegális migráció egyik kiindulópontját jelentő Száhel-régió stabilitása is, a magyar kormány ezért nyújt komplex segítséget, ennek részeként pedig önálló katonai missziót a régió egyetlen stabil államában, Csádban.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte azt is, hogy a haderőfejlesztés önmagában nem elég, szükség van fiatal, elszánt, az eszközökkel harcolni tudó katonákra is. Mint mondta, átalakították a toborzás rendszerét és konkrét alakulatokba, konkrét feladatokra kerestek kiemelt illetménnyel katonákat, így töltötték fel a gránátos és a tüzérosztályt is. Elmondta: a nyár elején indul a következő célzott kampány, amelyben a területvédelmi tartalékosokra fognak koncentrálni.

A miniszter megköszönte a nyugdíjas katonáknak és volt honvédségi alkalmazottaknak az eddigi szolgálatukat, mert ők tették le az az alapokat, amelyekre a mostani katonai vezetés építkezhet a Magyar Honvédség átalakítása során.

Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke előadásában arról beszélt: a cél az, hogy olyan stabil, ütőképes hadsereget hozzanak létre, amely biztosítja a magyar emberek biztonságát, ugyanakkor hasznos tagja a NATO-nak, és teljesíti az ebből fakadó kötelezettségeit. Kiemelte: ütőképes, elkötelezett hadsereg létrehozásán dolgoznak. Mint mondta, a Magyar Honvédség átalakítására megvan a politikai akarat és a költségvetési forrás is.

A vezérkari főnök is beszélt a területvédelmi tartalékosok szerepéről, és hangsúlyozta: ők a szabadidejüket áldozzák a haza védelmére, ami megtiszteltetés és óriási felelősség a honvédség vezetésének. Böröndi Gábor kiemelte: a területvédelmi tartalékos rendszer tagjai a magyar társadalomban a honvédség követei.

Kapcsolódó írásaink