Belföld

Jótékonysági fánksütésen vett részt Novák Katalin Békéscsabán

A köztársasági elnök ellátogatott a békéscsabai CsabaParkban a Főzz és segíts rendezvényre, egy nemzetiségi és gasztronómiai forgatagra

Jótékonysági fánksütésen vett részt csütörtök kora délután Novák Katalin Békéscsabán. Békési vármegyejárása második napján megismerkedett az itt élő nemzetiségekkel és a vármegyei közfoglalkoztatási értékekkel.

Jótékonysági fánksütésen vett részt Novák Katalin Békéscsabán
Novák Katalin köztársasági elnök farsangi fánkot süt, mellette Prohászka Béla mesterszakács a Főzz és segíts rendezvényen, egy nemzetiségi és gasztronómiai forgatagon a békéscsabai CsabaParkban 2024. január 25-én. Az államfő kétnapos látogatásra érkezett előző nap Békés vármegyébe
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A köztársasági elnök ellátogatott a békéscsabai CsabaParkban a Főzz és segíts rendezvényre, egy nemzetiségi és gasztronómiai forgatagra, ahol találkozott a vármegyei nemzetiségek konyhájával, megtekintette a közfoglalkoztatási termékeket és közös főzésen vett részt.

Takács Árpád vármegyei főispán a helyszínen hangsúlyozta, Békésnek nagy megtiszteltetés az államfő látogatása.

Elmondta, a kormányhivatal 2500 hatáskörrel rendelkezik, évente egymilliónál több hatósági ügyet intéznek, de emellett fontosnak tartják a közjót szolgáló társadalmi rendezvények szervezését. Ezért indították útjára a Fuss és segíts, a Gyűjts és segíts, valamint a Főzz és segíts elnevezésű rendezvényeket.

Kifejtette, hogy hagyományteremtő céllal január végére, a farsangi időszak kezdetére szervezték a rendezvényt; azt szerették volna, ha a jótékonysági cél kiegészül a közfoglalkoztatási értékek és a nemzetiségek bemutatásával, hiszen az országban szinte egyedülállóan Békésben hat nemzetiség él együtt. „Szerettük volna kifejezni, hogy a nemzetiségek nemcsak államalkotó tényezők, hanem Békés vármegyében nemzetalkotók is. Békés vármegye egy és oszthatatlan ebben a tekintetben” – fogalmazott a főispán. Szavai szerint a rendezvény jószolgálati tevékenység és közösségépítés is, „amely azt mutatja, hogy egy a sorsunk”.

Takács Árpád elmondta, a köztársasági elnök valamennyi vármegyei településre nem tudott volna elmenni, így ezen a rendezvényen megtekinthette több település, valamint a nemzetiségek értékeit, „Békés vármegye kincseit” – jelentette ki.

Hozzátette, az elnök asszony „vevő volt arra”, hogy részt vegyen a jótékonysági programban, amely során a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gazdasszonyaival közösen mintegy 800 fánkot sütnek meg. A fánkokat jótékonysági céllal a békéscsabai Szociális és Gyermekvédelmi Központba, a Békéscsabai Életfa Idősek Otthonába, mozgásukban korlátozott személyeket ellátó szervezethez, mintegy nyolc-tíz intézménybe viszik el – mondta a főispán.

Novák Katalin személyesen a Magyarországi Református Egyház által működtetett okányi tanodába vitt a fánkokból.

A rendezvényen a köztársasági elnök megnézte a kondorosi csárda beszélő Rózsa Sándor figuráját; a battonyai standnál a paprikalekvárt kóstolta meg, amelyet a start mintaprogram keretében a helyi zöldségfeldolgozóban állítanak elő. A magyardombegyházi önkormányzatnál a helyi szociális szövetkezetként működtetett Sajtműhely sajtjait kóstolta meg. Csanádapáca község önkormányzatánál, a standon berendezett étkezőasztalnál elmondta, éppen olyan tányérjai és levesestálja volt a nagymamájának is.

A román nemzetiség standjánál a legjobban az úgynevezett turkajárás során használt öltözet keltette fel a figyelmét, amit karácsonyi kántálásjárásnál használták, házról házra járva jókívánságokat mondtak benne a családoknak.

A rendezvényen jelen volt Kétegyháza, Csanádapáca, Vésztő, Méhkerék, Gyomaendrőd és Csorvás önkormányzata is. Mellettük az Áldozatsegítő Központ; a vármegyei rendőrség és a katasztrófavédelem; a Magyar Honvédség és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mutatkozott be standdal.

A színpadon fellépett közben a méhkeréki román és a battonyai szerb néptánccsoport; a szlovák dalokat is játszó Szőlőfürt citeraegyüttes, valamint az egyik kétegyházi általános iskola jelnyelvi szakköre.

Valamennyi nemzetiség elkészítette jellegzetes ételeit is; a szlovákok például haluskát; a szerbek csesznicát; a lengyelek bigost; a németek savanyúmártást és csörögét.

Kapcsolódó írásaink