Belföld

Áder János: Az az ambíciónk, hogy minden második évben egy fenntarthatósági expót rendezzünk

Az az ambíciónk, hogy minden második évben egy fenntarthatósági expót rendezzünk – mondta Áder János volt köztársasági elnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol a politikában korábban betöltött szerepeiről is beszélt.

Áder János: Az az ambíciónk, hogy minden második évben egy fenntarthatósági expót rendezzünk
Áder János volt köztársasági elnök beszédet mond, miután átvette a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Mol-csoport idei Petőfi-díját
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Áder Jánost, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökét azzal kapcsolatban hívták a műsorba, hogy a héten neki ítélték a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Mol-csoport idei Petőfi-díját. A volt köztársasági elnök elmondta: a kétévenkénti expót az alapítvánnyal azért tartják fontosnak, hogy az emberek ne csak a problémákról beszéljenek, hanem megkeressék azokra a megoldásokat, mert „vannak zseniális magyar innovációk”. Sok olyan program, javaslat, ötlet van, melyet az alapítvánnyal fölkarolnak, és reméli, hogy némelyikből majd világraszóló találmány vagy innováció lesz – tette hozzá.

Felidézte, már európai parlamenti képviselőként érdeklődött a környezetvédelem iránt, és olyan kezdeményezésekben is részt vehetett, ahol uniós jogszabályok születtek. Elmondta, Tőkés László EP-képviselővel közösen volt egy határozati javaslatuk - amelyet az Európai Parlament kilencvenszázalékos többséggel fogadott el –, amely arról szólt, hogy a cianidos bányászati technológiát tiltsák be egész Európában.

Áder János elmondta, amikor megkezdte a köztársasági elnöki munkát, úgy látta, nincs olyan „tekintélyes képviselője” a politikai szférában a környezetvédelemnek, akinek a szavára odafigyelnek és a témát folyamatosan napirenden tartja. Úgy gondolta, nagy hiányossága a magyar politikai életnek, hogy nem foglalkozunk a jövőnket, a gyermekeink jövőjét alapvetően érintő kérdésekkel.

Hozzátette, a három alapvető erőforrás – levegő, termőföld és víz – mindegyikét kivétel nélkül úgy használjuk, hogy nemcsak nem vagyunk kellően gondosak, hanem „teleszemeteljük”. Szennyezzük a levegőt, a vizeket és a termőföldjeinket, és ezáltal saját életfeltételeinket nehezítjük meg – hangsúlyozta.

Áder János kiemelte, ha van rá mód és lehetőség ezen változtatni kell, és ma már úgy látja, hogy a technológia mellett a politikai szándék is megvan és a pénzügyi feltételeket is meg lehet teremteni. A klímaváltozás tekintetében nincs más teendő, mint alkalmazkodni, emellett fel kell ajánlani az alkalmazkodás különböző lehetőségeit az embereknek, mert az egyre romló környezeti feltételek nem fognak egyik pillanatról a másikra megváltozni – mondta.

A környezetvédelmi munka már köztársasági elnöki terminusának nagy részét is kitöltötte, és a Kék Bolygó Alapítvány megalapítása után ki tudta bővíteni ezt a tevékenységi kört és ki tudta teljesíteni a munkát – mondta.

A volt államfő az interjúban beszélt kampányfőnöki és parlamenti képviselői pozícióiról is, az Országgyűlés első időszakát, valamint az azt megelőző Ellenzéki Kerekasztalt pedig „jogi honfoglalásnak” nevezte. Megjegyezte, át kellett alakítani jogszabályokat, új intézményeket kellett teremteni, a szocialista tervgazdaságból piacgazdaságra kellett átállni és ennek jogszabályi környezetét megteremteni „hihetetlen munka” volt.

Hozzátette, módosításokkal, de lényegében a mai napig a magyar polgároknak, állampolgároknak és gazdálkodóknak az ott lefektetetett elvek szerinti jogi keretek adják meg a mozgásteret és a lehetőséget arra, hogy vállalkozzanak, családot alapítsanak, részt vegyenek a választásokon vagy politikai szervezetet hozzanak létre.

Áder János úgy fogalmazott, bár végrehajtó hatalom nincs a mindenkori köztársasági elnök kezében, „azért tud érdemi munkát végezni”. Szerbiával, a szerb köztársasági elnökkel például olyan megállapodást kötött, „hogy emlékezzünk meg a második világháború során ártatlanul meggyilkolt magyarokról”, akiket jeltelen sírba temettek el és nagy részük földi maradványai a mai napig nem kerültek elő.

Hozzátette, egy ideig erről beszélni sem lehetett Szerbiában, de később elfogadták, hogy módosítani kell azt a jogszabályt, mely kimondta a magyarok kollektív bűnösségét. Ezt a megállapodást a volt államfő fontos történelmi pillanatnak nevezte.

Az interjúban Áder János beszélt a rendszerváltozást megelőző időszakról is. Elmondta, 1988 és 1990 között a Fidesz megalakítása után és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai alatt biztosan tudták, hogy demokratikus többpártrendszert, piacgazdaságot és egy független országot akarnak, ahonnan elmennek a szovjet csapatok, majd csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

Hozzátette, az Ellenzéki Kerekasztal minden tagja ezt akarta, és hogy ebben a célban milyen munka jut a Fideszre, „egy nagyon nagy kihívás” volt, hiszen – mint mondta – „csodaszámba ment”, hogy a fiatal szervezet bekerült a parlamentbe.

Áder János úgy fogalmazott, ahogy a párt tagjaival haladtak előre, nem tértek le a politikai pályáról, azt élethivatásnak választották. A feladatok lényegében hozták a különböző pozíciókat, lehetőségeket és „nem kis mértékben egyébként azt a felelősséget, ami ezekkel a tisztségekkel együtt jár” – mondta.

Kapcsolódó írásaink