Belföld
Orbán Viktor: A kétharmad áll, mint a cövek
A következő kérdés már jóval komolyabb hangnemet ütött meg: a kétharmad a magyar nemzet egységének garanciája?
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy nagy viták vannak erről, természetes dolog-e, ha valaki hosszú időn át hatalmon van, van-e ennek köze a demokrácia minőségéhez. Elmondta, hogy a ország tulajdonságaiból fakadóan történelmi jelenség, hogy előbb-utóbb minden korszakban létrejön egy nagy kormányzó párt, erre példaként hozta fel többek között a kiegyezés utáni időszakot, amikor Tisza Kálmán 15 évig tartotta kézben az ország ügyeit, de véleménye szerint, ha a második világháború után a Szovjetunió nem számolja fel a demokráciát a akár Kisgazdapárt is sokáig hatalmon maradhatott volna.
Orbán Viktor lát rokonságot az akkori és a mostani helyzet között, hiszen nagy erőkkel szemben kell helytállni, jelentős külső nyomásnak van kitéve folyamatosan az ország, és az emberek keresik azt az erőt, amely nemzeti érdekek mentén szervezi magát, azt a pártot, amely meg tudja védni azt, ami az emberek számára fontos, értékes.
A nemzetközi politikából is tudna számos példát hozni, ilyen például a CSU Bajorországban, jelentette ki a miniszterelnök.
Bohár Dániel következő kérdése arra vonatkozott, hogy gyakran említi a miniszterelnök, hogy Dávid és Góliát harcát vívják. Ő azonban gyakran találkozik ellenzéki politikusokkal, és nem a Góliát szó az első, ami eszébe jut a magyar baloldalról, szóval, hogy is van ez pontosan?
Nem minden az, aminek látszik, de tényleg az ellenzékről akarunk beszélni? – kérdezett vissza Orbán Viktor, majd úgy folytatta, anélkül, hogy az elkerülhetetlennél jobban megbántaná őket, az a jelenség van, mint a futball esetén, ahol világos vonal választja el az amatőröket és a profikat.
Ezt az alábbi érzékletes példával magyarázta: ha bedobsz egy labdát, az amatőrök esetén mindenki odafut, és egy nagy átláthatatlan kupacban űzik a játékot, míg a profik odafutnak, ahol a labda lesz, ott van előrelátás, megfontoltság, taktika.
Gyakorlatilag távlatkülönbség van a kormánypárt és az ellenzék között, ők lecsapnak egy ügyre, míg a kormányoldalnak megvannak a távlati céljai, össze vannak rendezve a sorai.
Orbán Viktor megmaradt a futballpárhuzamnál, és a következőképpen folytatta: minden csapatnak vannak azonban tulajdonosai, nemcsak a baloldal állapotát kell nézni, hanem hogy kik vannak mögöttük, nagy világtrendeket képviselnek jelentős pénzügyi csoportok érdekei mentén, ezen csoportoknak pedig világos elképzeléseik vannak a világgal kapcsolatban.
A baloldal más dimenzióban gondolkodik a politikáról, azt nézik, milyen irányzatok vannak, és azokba hogyan tudnak beleilleszkedni, mi pedig a magyarok érdekeit képviseljük, figyelembe vesszük a közösséget, az adottságokat, a célokat, és ehhez képest szervezzük meg a politikát és a kapcsolatainkat. Nemzetközi erők minket nem találnak meg, ellenségként tekintenek ránk, azonban ez nem egy magyar jelenség, ez más országok esetén is így van. Ha a nemzetközi térben vetjük össze az erőviszonyokat akkor kirajzolódik, hogy ők Góliát és mi vagyunk Dávid – jelentette ki a miniszterelnök.
Magyarnak lenni küldetés, valószínűleg a világ egyik legszebb küldetése, fogalmazott a tihanyi beszélgetés során Orbán Viktor, aki arra figyelmeztetett, nem magától értetődő, hogy ez a küldetés fennmarad. Tudatosan dolgozni kell érte, fenn kell tartani, mert mi alig több mint tízmillióan vagyunk a nyolcmilliárdos tengerben. A Kárpát-medencét ezeregyszáz esztendeje műveljük, ez pedig nagy feladat, figyelmeztetett. Minél inkább olyan emberek nőnek fel Magyarországon, akik úgy gondolják, magyarnak lenni jó, nagyszerű és kivételes, akkor sokan leszünk „és nem csak tizenhárom évig áll majd a cövek, hanem tovább is”.
A liberálisokkal és a kommunistákkal azért van nehéz dolgunk, mert első ránézésre ez két nagyon más világ, ég és föld – mondta Orbán, de meglepő módon egy kommunista rendszer összeomlása után a kommunisták nagy része liberális lett. Ennek megértéséhez rá kell jönni arra, hogy a választóvonal annál a kérdésnél húzódik, hogy mi az ember lényege, hogyan ragadható meg és érthető meg az ember. Az összes baloldalit összefogja a liberálisokkal az a hozzáállás, hogy a lényeg te vagy. Ezzel szemben
a konzervatív hozzáállás rájön arra, hogy van néhány dolog, ami fontosabb számunkra, mint mi magunk: ilyen a család, a hazánk, az Isten és a hozzá fűződő kapcsolat.
Ekkor pedig felmerül a kérdés, hogyan akarjuk szolgálni a nálunk nagyobb dolgokat – mi tehát az antropológiai nézet alapján állunk ezen az oldalon, ők pedig azon, magyarázta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint éppen a fentiek miatt nem meghaladott bal–jobb-felosztásról beszélni.
A politikai témák vonzó, mediatizált megfogalmazásában, a nyelvi keretek megalkotásában nemzetközi szinten még mindig előttünk járnak a liberálisok, figyelmeztetett, hozzátéve: stabil konzervatív politikai többség csak Magyarországon van. A többi helyen a Góliátok még tudnak győzni, fűzte hozzá.
Példaként említette: a német sajtó ugyanazt írja a háborúról, csak árnyalatnyi különbségek tapasztalhatók. Ha megfogalmazódik egy eltérő vélemény, azt azonnal elcsendesítik, fel sem engedik a pályára, Amerikában pedig nyíltan üldöznek egy volt elnököt, aki újra szeretne elnök lenni.
Ahhoz, hogy Magyarországon a mai stabil konzervatív erőrend alakulhatott ki, óriási munkát kellett elvégezni, hangsúlyozta, ám hozzátette azt is: nyolc év kormányzás után a baloldal teljesen szétesett, és borzalmas állapotba került. Ebben szerencsénk volt – ismerte el Orbán, aki szerint visszakaptuk azt a lehetőséget, amit korábban negyven éven át elvettek tőlünk.
A nemzetközi diskurzus alapja ma az, mondta Orbán Viktor, hogy ha nem értesz egyet azzal, amit a liberálisok mondanak, egyszerűen nem vagy jó ember. Arra a kérdésre, hogy miért jelent ma lázadást konzervatívnak lenni, a miniszterelnök rámutatott: a '68-as generáció kiadta a jelszót, hogy menetelni kell az intézményekbe, amelynek jelentőségét az akkori konzervatívok nem látták át.
A jobboldalnak olvasnia kell, olvasnia a másik oldal irodalmát is, hogy értse a logikáját, tudja, mit, miért tesz, hívta fel hallgatósága figyelmét.
Ez például azért is fontos, hogy lássuk, milyen hatalompolitikát alkalmaznak. Ezt korábban a magyar jobboldal nem látta, ezért „1998 és 2002 között kormányon voltunk ugyan, de hatalmon nem”, mondta Orbán Viktor, aki nyomatékosította: a baloldal csupa olyan dolgot akar a migrációtól a genderen át, amit mi nem akarunk, ezért lázadni kell.
Akkor vagyunk jó pályán, ha az ellenfél csupa rosszat ír rólunk – figyelmeztetett Orbán, hozzátéve, nem szabad csodálkozni azon, ha a fősodratú európai sajtó csupa rosszat ír a magyar kormányról. Ez persze nem esik jól, tette hozzá, de tűrni kell. Utalt arra, hogy kár valamiféle megfelelési kényszert magunkra erőltetni.
Az európai összefogás fontos, de az legyen európai nemzetállamok összefogása, és ne legyen birodalmi logikán alapuló rend, tért ki az európai integrációs vitákra Orbán Viktor, aki szerint az egyensúly a két oldal között akkor borult fel, amikor a britek kiléptek az Európai Unióból. Azóta a birodalmi logika van többségben, amivel szemben védekezni kell az európai intézményeken belül. Most nemzetállami szinten védekezünk, a jövő évi választás tétje pedig az, hogy a harctér ezentúl az európai intézményrendszer legyen, oda kerüljön át a csata.
Ha a birodalmi logika győz, azzal a magyarok nem járhatnak jól, az nekünk csak rossz lehet, tette hozzá.
Az ukrajnai háborúról szólva a kormányfő először is leszögezte: egy borzalomról beszélünk, amelyben rengeteg ember hal meg. Az egyetlen ország, amely a háború kitörésének másnapján azt mondta, a háborút lokalizálni kell, Magyarország volt, ám ezzel szemben az angolszász világ globalizálta azt.
A Nyugat azt gondolta, hogy ha pénzt ad és információkat, az ukránok pedig a vérüket és életüket, a kombináció eredményeképpen le lehet győzni az oroszokat, mostanra azonban kiderült, hogy így nem lehet győzni. A következő lépés e tervezési és politikai stratégiai hiba után csak az lehet, ha katonákat küld a Nyugat az ukrán emberveszteségek pótlására. Az EU ma azon gondolkozik, küldjön-e még 50 milliárd eurót Ukrajna megsegítésére, miközben minden centre szüksége lenne, hogy rendbe hozza magát.
Egy erős és jól prosperáló országot tudunk építeni, ha kapunk hozzá még tíz évet, de ha kapunk, akkor meg is lesz, ígérte Orbán Viktor. Elismerte, hogy természetesen vannak hibák, de sikerült irányba állítani az országot, ahhoz, hogy erősebbek lettünk, hozzátartozik, hogy 3,6 millió helyett ma már 4,8 millió ember dolgozik. Hangsúlyozta: minden küzdelem az ország felépítésének terve alapján zajlik, nem szétszórt, sporadikus küzdelmekről van szó.
A beszélgetés végén a miniszterelnök kifejtette: jó idegrendszer és speciális lelki alkat kell a politikához, mert nincs teljes bizonyosság, a politikus valószínűségekkel dolgozik. Ezért van nagy jelentősége a kitartásnak és annak, hogy fel tudja mérni valaki, meddig van értelme kitartani, és mikor szükséges újratervezni. Fontos az is, hogy egy politikus átlássa a nemzetek versenyét és ismerje a nemzetét.
A magyarok kultúrája, identitása, gyors észjárása, kreativitása és eszessége mind olyan adottság, amit győzelemre lehet váltani.
