Belföld

Varga Mihály: A magyaroknak a közösség meghatározó alapérték

A magyarság számára a közösség meghatározó alapérték – mondta a pénzügyminiszter a nemzeti ünnepen Veszprémben, a városi önkormányzat ünnepségén.

Varga Mihály: A magyaroknak a közösség meghatározó alapérték
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond Veszprémben, a városi önkormányzat Szent István-napi ünnepségén
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Varga Mihály hangsúlyozta: a magyaroknak nincsenek individualista hőseik; akikre nagy magyar történelmi személyiségként emlékezünk, azokra a közösség miatti elkötelezettségük miatt nézünk fel.

Augusztus 20-án a magyar emberek között megvalósuló élő közösséget ünnepeljük, ennek a közösségnek több mint ezeréves eredményeit, természetét és tetterejét, valamint a jövőre vonatkozó vágyait és céljait – emelte ki a tárcavezető.

Hozzátette: az ezer éve élt államalapító Szent István király és Gizella királyné szobra – amelyek előtt ünnepi beszédét mondta – maga is ezt az aktív közösséget szimbolizálja.

Az államalapítás lényegének Varga Mihály a múlt és a jövő szándékos és átgondolt összekapcsolását nevezte. Hozzátette, ez volt az az új elem, ami miatt egy addig nomád életmódot folytató nép képes volt időtálló államként újjászervezni magát. Korábban erre egy nomád nép sem volt képes, mind beolvadtak a környezetükbe, és eltűntek a történelem színpadáról – emlékeztetett.

Hangsúlyozta: Szent István azonban megtartotta a magyarok közösségének függetlenségét, miközben alkalmazkodott a helyi körülményekhez, és a nyugati kereszténységhez csatlakozva európai államot alapított.

A pénzügyminiszter megjegyezte: augusztus 20-án ünnepeljük nemzeti függetlenségünket, és azt, hogy az elmúlt ezer év során számtalan külső támadás ellenére Magyarország továbbra is önálló államként élheti az életét.

„Magunk alakítjuk a törvényeinket és magunk határozzuk meg a magyar létforma kereteit. Ebből ma sem engedünk és később sem fogunk” – fogalmazott.

Emellett ünnepeljük azt is, hogy törvényeink a közösség érdekeit tartják a fókuszpontban a legkisebb közösségtől, a családtól egészen a teljes magyar nemzetig, határon és azon túl. Valamint ünnepeljük a keresztény európai kultúrát, és annak alapértékeit, amelyeket a magyarság ezer éven át ugyanúgy ápolt és oltalmazott a külső támadásokkal szemben, mint ahogy ma is tesszük – foglalta össze.

Varga Mihály azt mondta: a pogány államból lett Magyarország ma a keresztény Európa védőpajzsa.

Beszédének helyszínét, Veszprémet olyan kitüntetett történelmi helyként jellemezte, amely idén azzal, hogy az Európa kulturális fővárosa címet viseli, megkapja a megérdemelt nemzetközi figyelmet.

A pénzügyminiszter kiemelte: Veszprém az államalapításhoz szorosan kapcsolódó múltjával méltó képviselője annak az európai kultúrának, amelyhez ezer éve a magyarság csatlakozott. Annak a kultúrának, amely Európa független államaiban mindenhol helyi sajátosságok szerinti változatokat teremtett.

Van létjogosultsága annak, hogy a nemzetek közösségéről beszéljünk, de ez a közösség csak saját arculattal rendelkező nemzetek között jöhet létre – jelentette ki Varga Mihály. Éppen ezért szerinte idegenek az európai kultúrától azok a törekvések, amelyek a történelmi Európából egyfajta Európai Egyesült Államokat kívánnának létrehozni.

Hangsúlyozta: továbbra is független államok szövetségeként képzelik el Európa jövőjét.

Szent István legfontosabb üzenete ma is az, hogy Magyarország jövőbeni sikereihez a független magyar államon és az erős nemzeti közösségen át vezet az út – zárta szavait a pénzügyminiszter.

Kapcsolódó írásaink