Belföld
Erőszakos kezesbárány
– Vezetéstechnikai szempontból mennyiben más az új és az orosz helikopterek irányítása?
– A feladatvégrehajtás szempontjából érdemes megközelíteni ezt a kérdést, mivel maga a helikopter vezetése repüléstechnikai szempontból nem tér el egymástól. Az új eszközök a robotpilótájuk, illetve a nagyfokú automatizációjuknak köszönhetően komoly terhet vesznek le a vezetőkről. Mindez lehetővé teszi, hogy a gép személyzete a korábbiaknál nagyobb pontossággal tudjon a műveleti feladataira koncentrálni. A régi analóg eszközök üzemeltetése olyan feladatokat rótt a vezetőkre, melyek több esetben korai túlterheléshez vezettek.
– Milyen és mennyi fegyvert képes hordozni e gép – illetve a nekünk szállított példányok felszereltsége milyen lesz?
– Az új helikoptereink az Airbus által kifejlesztett HForce fegyverzetrendszert alkalmazzák, amely oldalanként többszintű moduláris képességet jelent. A gyártó több opciót dolgozott ki, melyben a 20 mm-es gépágyú, a 70 mm-es irányított és nem irányított rakéták különböző változatú elhelyezései biztosíthatók. Részét képezi még a fejlett optikai szenzor és a sisakba épített célzóberendezés is. A fegyverrendszer alkalmazására lehetősége van a gépszemélyzet minden tagjának. Emellett a helikopterek fedélzetére még felépíthetők a tehertér padlójához rögzített, fegyverállványra rögzíthető 7.62 mm-es géppuskák, melyekkel az oldalajtókon keresztül biztosított a tűzkiváltás. A Magyar Honvédség mind a H145M, mind pedig a H225M helikoptereihez beszerezte az HForce rendszert, s azokat szállító és kutató-mentő változatúakra is át lehet alakítani. Mindezen képességeket kamatoztatjuk is, ha szükséges, példaként hagy említsem meg, hogy a Magyar Honvédség két H145-ös helikoptere augusztus 7-én kirepült Szlovéniába, hogy az elmúlt időszak egyik legnagyobb természeti katasztrófája utáni mentési munkálatokat segítse. Mint a műveletért felelős parancsnok elmondhatom, hogy elsősorban tartós élelmiszereket és gyógyszereket szállítottunk ki a Slovenj Gradec-i repülőtér 100 kilométeres körzetébe, a szárazföldtől elszigetelt, árvízzel körülvett települések lakóinak. A helikopterek egy felszállással csaknem 700 kilogramm élelmiszert képesek kiszállítani a rászorulóknak.
– A régihez képest mekkora idő– és pénzbeli eltérést – ha tetszik, spórolást – jelent az új technika kiszolgálása?
– Az új forgószárnyas flotta karbantartása a digitális platform sajátosságai okán teljesen eltér az orosz, analóg helikopterekétől. A földi kiszolgálás rendszere átalakult. Előtérbe kerültek az olyan, elektromos, elektronikus jellegű szakmunkák, melyek eddig nem voltak annyira hangsúlyosak. Összességében kijelenthető, hogy a műszaki munkák mértéke megnőtt, mely nem a költségmutatók csökkenése irányába mutat. Hétköznapi példával élve; a két helikopter (H145M/H225M vs. Mi-17/24) karbantartása olyan, mintha egy mai, modern autó szervizelését hasonlítanánk össze egy minden szempontból régebbi, elavultabb társával.
– Valóban igaz a rotorlapátok élettartamára vonatkozó hír, azaz hogy nem nagyon kell őket cserélni? Vagy ez csak amolyan gyártói nagyzolás?
– A hír igaz. Jelenkorunk kompozit szerkezetű rotorlapátjainak élettartama mintegy húszezer óra, mely messze túlmutat a helikopter egyéb szerkezeti elemeinek élettartamán.
– Mennyi időt vesz igénybe egy pilóta kiképzése?
– A repülő-műszaki képzés mellett folyamatosan zajlik a repülőhajózó állomány átképzése is. Fontos kiemelni, hogy jelenleg a más forgószárnyas típusokkal már repült, tapasztalt katonák átképzése történik és nem a „képzetlen” emberek oktatása zajlik. A munka több fázison keresztül valósul meg: három-három hetes elméleti és szimulátoros repülőkiképzés és az azt követő valós repülésekkel történő gyakorlati átképzés. Utóbbi hossza nagy mértékben függ a kiképzési céltól. Ez két hónaptól fél évig is tarthat. Ezt követően a repülések folytatásával finomítják készségeiket a hajózók. Az úgynevezett Korlátozás nélkül hadrafogható kiképzési szint elérése csaknem egy év időtartamot igényel.
– A közelmúltban történt horvátországi baleset kapcsán talán érdemes lenne pár szót szólni azokról a biztonságtechnikai eszközökről, melyek a drótok és antennák elvágására szolgálnak...
– A helikopterek a törzsszerkezetük orr-részénél, a fülke feletti és alatti részén rendelkeznek egy-egy darab mechanikus kábelvágó késsel. Ezek megfelelő repülési sebesség mellett biztosítják a magasfeszültségű kábelek vágását.
– Nem hordoz veszélyt az, hogy ezek a helikopterek nem hagyományos, hanem érintőképernyős visszajelzőpanelekkel működnek? Mi történik, ha jön egy „kék halál” és lefagy a fedélzeti PC?
– A helikopterek fülkéiben található digitális kijelzők mögött önálló számítógépek találhatók. Ez azt jelenti, hogy a rendszer redundáns. A H145M-et tekintve a redundancia háromszoros, a H225M esetében pedig négyszeres. Ha bármi történne az egyik számítógéppel és a hozzátartozó kijelző leállna, a többi kijelző akkor is hiba nélkül működne. Emellett a számítógépeket alapinformációval ellátó rendszerek is duplikáltak. Gyakorlatilag kizárható a „kék halál” a fedélzeten, erre nem is volt még példa. A visszajelző paneleken digitális ugyan a kijelző, viszont azok nem érintőképernyőként funkcionálnak. Repülésbiztonsági szempontból a forgószárnyas repülőipar nem használ érintőkijelzőt, mivel a repülőeszköz mozgása következtében felléphetnek olyan káros rezgések, amelyek akadályoznák a felület kezelését. A gépszemélyzet fizikai gombokkal éri el a kijelző funkcióit.
– Mekkora műszaki keret kell a teljes flotta kiszolgálásához?
– Ezt a kérdést nem áll módunkban megválaszolni.
– Mennyi időt vesz igénybe a műszaki keret kiképzése?
– A képzések zöme Franciaországban, Marignane-ban, az Airbus Helicopters Training Academy-n történik. Ezt kiegészítve valósulnak meg olyan képzések, amelyek hazai bázison, az MH Kiss József 86. Helikopterdandárnál kerülnek megtartásra. Az elméleti átképzésen részt vett repülő-műszaki állomány a gyakorlati munkát az úgynevezett On the Job Training-en (OJT) kapja meg, mely már a honvédség helikopterein történik. Ezt a hat hónapos oktatást az Airbus által delegált nagy tapasztalatú mentorok tartják angol nyelven. Ezt követően lehetséges megszerezni a helikopterek üzemeltetéséhez szükséges szakszolgálati engedélyt. Összességében csaknem kilenc hónap szükséges egy olyan repülő-műszaki szakember átképzéséhez, aki képes önállóan előkészíteni a helikoptereket, illetve végrehajtani a karbantartási feladatokat.
– Milyen védelmi eszközökkel rendelkezik a helikopter?
– A helikopter számos önvédelmi rendszerrel felszerelt, többek között infracsapdával és besugárzásjelzővel. Míg a H145M pilótafülkéje, addig a H225M utastere és a pilótafülkéje is páncélozható, kevlárpanelekkel védett, a rotorlapátok, üzemanyag tartályok lövedékállók.
