Orbán: A dolgunk az, hogy letörjük az inflációt - VIDEÓ

Orbán Viktor a múlt heti tusványosi előadására reflektálva elmondta: azt a lehetőséget a közös gondolkodás felajánlására ajánlja, ezért a reakciók is érdekesek.

„Évek óta azt látom, hogy a baloldal, a liberálisok provinciálissá válnak, nem fogadnak be új dolgokat, hanem csak a régi mantrát ismételgetik. Ez a magyarázat arra is, hogy miért nincs kihívónk a baloldalon. Van intellektuális kihívás a modern baloldali politikában, de Magyarországon ez nem látszik” – mondta Orbán, aki jó kapcsolatokban reménykedik az új román miniszterelnökkel.

„Szlovákia nehezebb eset. Van egy kérdés, amelyben nem fogunk tudni egyformán gondolkodni, ez pedig az utódállamisági kérdés. Mi, magyarok 1100 éve flow-ban vagyunk, nincsenek előd- meg utódrészek. A szlovák–magyar együttműködésben a jövőre kel összpontosítani, abban nagy lehetőségeket látok” - mondta Orbán.

A miniszterelnök szerint a csehek a leginkább egymással vitatkoznak, ezzel a magyaroknak nincs mit kezdenie.

Két különböző meteorral találkoztunk: a covidnál sokan haltak meg, és a gazdaságra gyakorolt hatással, ami munkahelyek átmeneti bezárásával járt együtt. A háború más, az egyelőre a munkahelyeket nem veszélyezteti, itt az infláció a gond, ez van célkeresztben. A kormány a rezsicsökkentett árral és egyéb intézkedésekkel küzd ez ellen – mondta Orbán.

A dolgunk az, hogy letörjük az inflációt – hangsúlyozta Orbán.

„Mindig van értelme a békéről beszélni, ha háború van. A háború után nehéz lesz emberek százezreinek teljes életet élni, ezért beszélni kell a békéről. Ha a béke hangja nem elég erős, a köztudatban az marad meg, hogy a háború a megoldás. Ezt a helyzetet csak diplomáciával és tárgyalásokkal kell megoldani, emellett kitartunk. Ez már régen nem Ukrajna háborúja, Ukrajna szuverenitása gyakorlatilag régen megszűnt. A háború nagyon költséges dolog, egy háborút vállalni nagyon súlyos gazdasági tehertétel. Ukrajnának ehhez elfogyott az ereje” – mondta Orbán, aki szerint kérdéses, hogy Washington a saját választásaira tűzszünettel és békével akar-e ráfordulni, vagy úgy, hogy egy proxyháborúban van.

„A másik kérdés, hogy Európa meddig bírja a háborút. Az EU úgy tud előállítani pénzt, hogy a tagállamok bedobják a közösbe” – mutatott rá a kormányfő, aki nehezményezte, hogy az Európai Bizottság több pénzt kér a tagállamoktól, miközben nem tudja teljesíteni a tagállamok iránti kötelezettségeit.

Mi a kötelezettségeinket teljesítjük, befizetjük, amit kell, ők meg tartoznak nekünk - szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve: az unió tartozik Magyarországnak a határkerítés ügyében, tartozik 800 milliárd forinttal a tanároknak, és tartozik a helyreállítási alap pénzével. „Nem azért tartoznak-e nekünk, mert a nekünk járó pénzt valami másra, például Ukrajnára elköltötték” – tette hozzá.

„Az EU-ban a tagállamoktól lojális együttműködést várnak el, nem illik össze nem illő dolgokat összekötni. De időbeli egybeesés létezik. Ha így alakulnak a tárgyalások, az időbeli egybeesést kezelni kell majd” – tette hozzá a kormányfő.

„Angela Merkel lokalizálta az ukrán–orosz viszályt. Ezt kellett volna tenni most is. Mi ezt képviseltük. A Nyugat most nem ezt teszi. Pénzt küld, fegyvereket – harcolni, persze az urkánok harcolnak. Az utolsó ukrán katonáig harcol a Nyugat” – mondta a miniszterelnök.

Elképzelhető, hogy az EU egyedül marad a szomszédságában zajló háborúval, mutatott rá a miniszterelnök, aki szerint egyre többen gondolják, hogy ha a győzelem egyre távolabb kerül, akkor inkább a tárgyalásokat és a tűzszünetet kell szorgalmazni, akkor is, ha a politikusok nem így gondolják. „Mivel a népet nem lehet leváltani, a demokratikusan megválasztott politikusoknak nem sok ideje maradt, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott közvéleményhez” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint ha beleáll Európa ebbe a konfliktusba, akkor az egész konfliktust globálissá, világszintűvé fogja emelni.

„Az egész orosz–ukrán háború ráül a világgazdaságra. Mi versenyképesek vagyunk. És akkor jön egy ilyen háború és ahelyett, hogy elszigetelnénk, engedjük, hogy ráboruljon az egész világgazdaságra. Levágták egész Európát az orosz gázról, és ez terjed, jön valamifajta elszigetelődés, gettósodás. Az egész jelenséget az első pillanattól félrekezeltük. Vissza kell menni az elejére és újrakezdeni az egészet: vissza kell menni a tárgyalóasztalhoz”.

Az EU erőlteti a migránskvótát is. „Ha beengeded a migránsokat, olyan embereket engedsz be, akikről nem tudsz semmit, akiket nem te válogattál ki. Olyan kultúrából jönnek, ahol a családok erősebbek, mint a keresztény kultúrában. És egyszer csak azt vesszük majd észre, hogy az idegenek egyre többen vannak, aztán elkezded magad bennszülöttnek érezni, miközben senki sem kérdez, hogy ezt akartad-e. Kívánom, hogy a migránspárti országoknak se legyen problémájuk, de mi nem akarunk egy ilyen kísérletben részt venni, nem akarunk migránskvótát. És ha nem akarunk, akkor nem is lesz” – zárta a rádióinterjút a kormányfő.