Belföld

Gyárfás védője: Könyörgöm, akasszuk föl!

A Valahol Európában című film egyik jelenetéből adott címet védőbeszédének Gyárfás Tamás védője a Fenyő-gyilkosság ügyében folytatott büntetőperben csütörtökön, amely így hangzott: „Könyörgöm, akasszuk fel!” Zamecsnik szerint azonban a bizonyítékok, a tanúvallomások és a szakvélemények is egyértelműen azt támasztják alá, hogy védence nem követte el a terhére rótt bűncselekményeket.

Gyárfás védője: Könyörgöm, akasszuk föl!
Gyárfás Tamás és Zamecsnik Péter a bíróságon
Fotó: MH archív/Hegedüs Róbert

Mint kedden megírtuk, az 1998-as Fenyő-gyilkosság bizonyítási eljárásának befejezése után a vád képviselője perbeszédében azt kérte, hogy Gyárfás Tamásra tizenkét évet meghaladó fegyházbüntetést szabjon ki a Fővárosi Törvényszék, felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt. Fenyő János médiavállalkozó megöletése kapcsán szintén felbujtással vádolt Portik Tamás esetében életfogytiglanig tartó fegyházbüntetést indítványozott az ügyész. Portikot az Aranykéz utcai robbantásos merényletben korábban jogerősen elítélték felbujtásért, és ahhoz a merénylethez egyesítették a jelenlegi ügyet perújítást követően.

A csütörtöki tárgyalási napon Gyárfás Tamás védője kezdte meg perbeszédét. Zamecsnik Péter elsőként az ügyészi perbeszédre reagált. Azt mondta, hogy aki először kedden hallott az ügyről, az joggal gondolhatta, hogy minden kerek ebben a történetben, a vád képviselője is azt állította, hogy teljes egészében összeálltak a bizonyítékok a vádlottak bűnösségét illetően. Ám azokban, akik négy éve minden tárgyaláson részt vettek, teljesen más kép alakult ki.

A védő szerint a vádhatóság inkább azt bizonyította, hogy Fenyő János, a Vico-birodalom és a Népszava feje jobban gyűlölte Gyárfást, mint az őt. „Sokkal több indulat volt Fenyőben Gyárfással szemben, mint fordítva” – tette hozzá, ellenben Gyárfással szemben semmilyen bizonyítékot nem lehet találni arra, hogy a bűncselekményt elkövette. Zamecsnik Péter szerint a vád légvárakra épült, a rendőrség is súlyos hibákat vétett a nyomozás során, amikor bizonyos információkat, tanúvallomásokat nem ellenőrzött.

Sőt, amikor Gyárfást 2017-ben meg akarták zsarolni, a hangkazettákból kiszemezgetett leiratot pedig bedobták a postaládájába, akkor a zsarolók küldöncét sem sikerült azonosítani. Ugyanis a küldönc nem a perben 4-es számmal jelzett védett tanú volt, mint azt maga állította. Az illetővel Gyárfás és a felesége is találkozott, s a szembesítés során mindketten egyértelműen másik személyt neveztek meg a rendőrség által bemutatott fénykép alapján, miközben a 4-es számú tanú vallomását az ügyészség tényként rögzítette.

A védőügyvéd szerint súlyos probléma az is, hogy a Farkasréti temetőben megtalált hangkazetták másolatok voltak, az eredeti, a Portik által titokban rögzített felvételek nem álltak a bíróság rendelkezésére. Így nem volt mód annak ellenőrzésére sem, hogy manipulálták-e felvételeket vagy sem. A védő felidézte, hogy az ügyész szerint szóban hangzott el Portik Tamás megbízása Fenyő megöletésére, de a nyolc és félórás hanganyagban nem találni egyetlen olyan kijelentést, utalást sem, amely azt bizonyítaná, hogy Gyárfás megbízást adott volna Portik Tamásnak Fenyő János megöletésére.

Zamecsnik Péter ügyvéd kitért arra is, hogy a „letettük a fenyőfát” kifejezésnek sincs nyoma a hangfelvételen, miközben a rendőrség erre hivatkozva gyanúsította meg Gyárfás Tamást, ezt később a vád is elismerte. A Portik által használt metaforákról pedig a védő azt mondta, a defekt kifejezéssel Portik a kaposvári ügyre utalt, arra, hogy neki Somogyban nincsenek kapcsolatai, ezért a Gyárfással szemben adócsalás gyanújában indult ügyben nem tud neki segíteni. Portik maga mondta el, hogy egykori Energolos üzlettársa, Drobilich Gábor kérte fel arra, hogy keresse fel Gyárfást, s próbáljon neki csapdát állítani – mondta az ügyvéd.

Zamecsnik hosszan elemezte az ügyész által kifejtett indítékot is, ám a védő szerint ez is tele van tévedésekkel. Fenyő és Gyárfás üzleti vitáját ugyanis a kereskedelmi kamara választott bírósága rendezte, méghozzá Gyárfás Tamás javára a Nap Tv kapcsán. Csúcs László, az MTV akkori elnöke pedig tanúként azt állította, maga Fenyő János jelezte számára, hogy nem kívánja megvásárolni a Nap-Kelte gyártási jogát.

Az ügyész szerint Portik Tamásnak arra a kérdésére, hogy „Szétbasszuk a Fenyőt?”, Gyárfás azt felelte, hogy igen. Ezzel szemben Portik kérdésére maga Portik felelt. Ő mondta, hogy „Igen.” Gyárfás ilyet nem mondott – idézte fel a védő. Tasnádi Péter kapcsán, akit a vád szerint először megbízott Gyárfás a merénylettel, úgy fogalmazott, a maffiafőnök szerepét szerette eljátszani. Ám ő csak pénzzel lehúzta Gyárfás Tamást. Ezt tanúként Tasnádi felesége is megerősítette, aki felidézte egykori férje szavait. Las Vegasban voltak az 1998-as gyilkosság idején, amikor erről értesültek, azt mondta feleségének, hogy „valaki megcsinálta, amit nekem kellett volna”. Gyárfás védője szerint ez inkább csak hencegés volt.

Tasnádi azt is állította a perben, hogy ő hat millió forint előleget kért Gyárfástól a „megbízásért”. Felhívta őt a szerkesztőségben, s Kósa-Somogyi György, a Nap Tv főszerkesztője adta át neki a telefont, majd ugyanő továbbította a pénzt Láposi Lőrincnek. Ezt vallotta Tasnádi. A védő azonban felidézte, hogy Kósa-Somogyi tanúként azt állította, hogy ő 1997-ben, amikor Tasnádinak a vád szerinti megbízása történt, már nem is dolgozott a Nap Tv-ben, nem vehette fel a telefont, s Gyárfástól sem kapott pénzt. Zamecsnik szerint ebben mesében az is teljes képtelenség, hogy a pénzt Láposi Lőrinc, tehát egy rendőrtiszt juttatta volna el Tasnádinak, hiszen ez bűnpártolás lett volna.

A büntetőper októberben Portik Tamás védőjének perbeszédével folytatódik.

Kapcsolódó írásaink