Parlamenti békéltetés

A napirend előtti felszólalások során Csárdi Antal (LMP) szerint Orbán Viktor átlépett egy határt, amikor a Bild című német napilapnak adott interjúban azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem háborús bűnös. Az ellenzéki képviselő szerint nem olyan nehéz megállapítani, hogy Putyin háborús bűnös, ráadásul a magyar miniszterelnöknek jogi végzettsége van.

Közölte, amikor a kormányfő letagadja és relativizálja a háborús bűncselekményeket, akkor ezzel a legnagyobb kárt Magyarországnak és az ország megítélésének okozza. Hozzátette: mindenkinek a szeme előtt kell lennie, ahogy a bucsai utcákon halottak fekszenek. Lehet érdekek és értékek mentén politizálni; az a politika amely nem hordoz értékeket, nem vállalható – mondta, hozzátéve, a kormány bocsánatkéréssel tartozik az elhangzottak miatt.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, a kormánynak a legfontosabb a magyarok érdeke. A kabinetnek ugyanúgy fontos az is, hogy a magyarok érdekét képviselje – hangoztatta. Felidézte az Orbán Viktor által a Bild-interjúban elmondottakat.

Közölte, a kormányfő arról beszélt, hogy őt Magyarország érdekli, és ami Oroszország és Ukrajna között történik, rossz a magyaroknak. A miniszterelnök szólt arról is, hogy Magyarország kezdettől a béke pártján áll, tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz – mondta.

Az államtitkár szerint ezzel szemben az ellenzék háborúpárti, a háború folytatását akarja, nem szavazta meg az Országgyűlés békepárti határozatát sem.

Mellár Tamás (Párbeszéd) emlékeztetett arra, hogy a parlament a nap folyamán szavaz a pedagógusok életpályájáról szóló törvényről. A jogszabály betetőzi azt a rombolást, amelyet az Orbán-kormányok 12 év alatt végeztek az oktatásban – értékelt az ellenzéki politikus.

Felsorolta, hogy szerinte 2010 óta milyen problémák voltak a területen: az oktatásra fordított források drasztikus megkurtítása, az önkormányzati iskolák államosítása, erőszakos központosítás, a pedagógusok és a diákok autonómiájának módszeres felszámolása, az érdekvédelmi szervezetek kiszorítása, a pedagógusok köztisztviselői státuszának megszüntetése.

„Ha véget ér az az őrület, amelyben a magyar embereket nyugati összeszerelő üzemek betanított munkásává, akkumulátorgyárak segédmunkásává és a földesúri nagybirtok jobbágyává akarják tenni, akkor a fiataloknak kell jönnie, és helyreállítania a rendet” – fogalmazott. Megjegyezte, az ellenzéki képviselőknek nem sikerült megvédeni az iskolákat, de úgy gondolja, a fiataloknak ez sikerülni fog.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, az a politikus, akinek a választási kampányát külföldről finanszírozták, senkit se oktasson ki szolgaság és szabadság témakörében, mert önként jelentkezett arra, hogy más nemzetek szolgájává teszi a magyar nemzetet.

Szerinte az ellenzék oktatási javaslatai azt mutatják, hogy kormányon ott folytatnák, ahol 2010-ben abbahagyták. A kisiskolákat bezárnák, az ottani tanárokat szélnek eresztenék, eltörölnék a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, az egyházi iskolákat is támadják, és hazafias tanterv helyett gendertananyag lenne – mondta.

Az új életpályatörvényről azt mondta, a jogszabály emelné a pedagógusok társadalmi presztízsét, megteremti a nagyarányú, 75 százalékos béremelés lehetőségét, hogy 2025-re 800 ezer forint legyen az átlagfizetésük. Szerinte az ellenzék a törvényjavaslat elutasításával a jövő, a pedagógusbér-emelés, a minőségibb oktatás ellen szavaz.

Toroczkai László (Mi Hazánk) véleménye szerint a nemrég elfogadott vendégmunkástörvénnyel a kormány is embercsempészésbe kezdett. Hozzátette: a kormány azt a lakosságcserét hajtja végre, amelyektől évek óta meg akarja védeni Magyarországot. Azt mondta, Európa-szerte azt látni, hogy a gazdasági bevándorlók „nagy ívben” tesznek a jogszabályokra, és nem hagyják el azt az országot, ahova betelepítették őket.

Közölte, az országból nem félmillió munkavállaló, hanem sok százezer magyar hiányzik, aki kényszerből elmenekült a gazdasági helyzet miatt. Hiányzik az a gazdaságpolitika is, amely a magyar vállalkozásokra, gazdákra és nem a multik támogatására épül – mondta.

Fónagy János, Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, 2010-ben 1600 fő tért vissza Magyarországra, tavaly viszont már 36 ezer. 2010 és 2022 között 195 ezren tértek vissza Magyarországra – hozzátéve, a „vándorlási egyenleg” az elmúlt öt-hat évben 70 ezer fős többletet mutat.

Kitért arra is, hogy az országban az elmúlt években számottevően javultak a jövedelmi viszonyok. A vendégmunkásokról azt mondta, maximum két évig maradhatnak Magyarországon.

Bencze János (Jobbik) a gazdák problémáiról beszélt. Azt mondta: az árpa ára nem hozza be a befektetést, jelenleg csak veszteséggel lehet termelni. Az Európai Unió ugyan nyújt kompenzációt, azonban igen keveset. Ezt a képviselő „parasztvakításként” értékelte. Mit szándékoznak tenni annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság talpon maradjon? – kérdezte. Szerinte az ágazat az egész magyar gazdaságot magával rántja majd. Szólt a méhészek problémáiról is, hangsúlyozva: a méz ára sem éri el a termelési költséget, és arról, hogy az állattartók is nehéz helyzetben vannak. Megkérdezte, hogy az olcsó gabonaár miért nem jelenik meg az élelmiszerek árában, kik teszik zsebre a hasznot.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt felelte: nem annyira tragikus a helyzet, mint ahogy azt a képviselő lefestette. Szerinte jelenleg biztató a kép a mezőgazdaságban. A gabonafélék átlagtermése idén jóval magasabb lesz az elmúlt években tapasztaltaknál – ismertette, jelezve, ez akár komoly exportbevételt is hozhat. A gabonaárakat nem a magyar kormányzat vagy a magyar piac határozza meg, hanem a nemzetközi tőzsdei árak, azokat pedig az olaj világpiaci árához kötik – ismertette. Szólt arról is, hogy Magyarország mindkét tengeri kikötőhöz a legmesszebb helyezkedik el, ezért az árakat a fuvarköltségek is növelik. Biztatónak nevezte ugyanakkor, hogy a learatott gabonát biztonságos helyen tárolhatják. Az alacsony gabonaárakat valóban nem követték az élelmiszerárak, a feldolgozók, kereskedők tették rá a plusz hasznot – mondta az államtitkár. Kijelentette: határozottan nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy tönkremegy a magyar mezőgazdaság.

Molnár Zsolt (MSZP) azt mondta, a magyar családok helyzetén a jelentős áremelkedés sokat nehezít, nyaralni sem jutnak el. Szerinte hatalmas lehetőséget hagyott ki a kormány a családok segítésében. Bírálta a hatósági árak kivezetését. Ha csupán az év végére lesz egy számjegyű az infláció, miért most vezetik ki az ársapkákat? – kérdezte, hozzátéve: nem kivezetni kellett volna azokat, hanem újakat bevezetni.

Szólt a drága balatoni strandbelépőkről is, szerinte kötelezővé kellene tenni szabadstrandok fenntartását. Úgy fogalmazott: szögesdrótoknak és kapuknak nem a Balaton partján, hanem az országhatáron van a helyük.

Azt is kérte: ne folytatódjon a Horn Gyula egykori miniszterelnökről elnevezett sétányról szóló, szerinte méltatlan vita.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy felelt: az MSZP akkor is tiltakozik, amikor bevezetik az árstopokat és akkor is, amikor ezek átalakulnak. Ha ennyire fontos a magyarok megélhetése, miért nem támogatták a döntéskor az árstopokat, a kamatstopot, miért érvelnek a rezsitámogatás ellen? – tette fel a kérdést a képviselőnek.

Beszámolt arról is, hogy kétszer annyi vendég csaknem kétszer annyit tudott üdülni belföldön az elmúlt évben, mint a szocialista kormányok idején. Sokan pedig külföldön nyaralnak, ami a járvány elmúltával általános trend. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány kiemelt figyelmet fordít a Balaton és környéke fejlesztésére. Akinek pedig nincs lehetősége saját erőből nyaralni, az Erzsébet-táborokban megteheti. Idén 180 ezren üdülhetnek ezekben a táborokban – közölte.

Bedő Dávid (Momentum) sötét napnak nevezte a keddit, ami szerinte az oktatás szétverése napjaként fog bevonulni a történelembe az általa „bosszútörvénynek” nevezett életpálya-javaslat elfogadása miatt. Az elmúlt féléves kormányzást értékelve megélhetési válságról, mélyponton lévő szövetségi kapcsolatokról és mindent behálózó korrupcióról, gazdasági visszaesésről, jelentős inflációról beszélt. Szerinte a költségvetés sem alakul jól. Az éves deficitterv 80 százalékát már elérte az ország – hívta fel a figyelmet. Bírálta, hogy 270 fejlesztést állított le a kormányzat. Emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök nemrég azt kérdezte, hogy hová lett a pénz. Szerinte a válasz, hogy elpazarolták propagandára, látvány- és kamuberuházásra, és ment pénz a haveroknak is.

Dömötör Csaba a szövetségesi kérdésről szólva azt mondta: a kormány nem azt méricskéli, mások mit szólnak a magyar állásponthoz, hanem azt, hogy mi az ország érdeke. Azt kívánja elérni, hogy Magyarország kimaradjon az országtól pár száz kilométerre lévő konfliktusból. Az ellenzék ezzel szemben mindig azt nézi, más országok mit szólnak a magyar lépésekhez – kifogásolta.

A gazdasági kérdésekről szólva az államtitkár kijelentette: minden ellenszél ellenére a magyar gazdaság növekedni tudott az elmúlt egy évben. A munkanélküliségi arány még mindig harmada annak, ami a kormányzásuk kezdetén volt, a beruházások pedig rekordot döntöttek a háborús időszak és a járvány ellenére – emelte ki.

Kijelentette: Magyarországnak csalódnia kellett, mert az unió most nem a békéért dolgozik, nem képes fenntartani Európa gazdasági biztonságát, és az új tagállamokat is másodosztályúként kezeli. Ezt ön szerint szó nélkül kellene hagynunk? – kérdezte. „Európáért dolgozunk, de a mostani brüsszeli politika ellen, mert az nem jó sem Magyarországnak, sem Európának” – jelentette ki Dömötör Csaba.

Varju László (DK) azt mondta, rettenetes év volt a legutóbbi, az ország és az emberek bajban vannak, és ezért a kormány a felelős. Európa legnagyobb inflációját szenvedik el a magyarok – jelentette ki. Közölte: az „orbáni megszorítócsomag” az ára a kormány hatalomvágyának, és a válságról Orbán Viktor tehet. Miközben millióknak nem jut elég pénz kenyérre, a kormány mindenkinek hazudott, felélte a vagyont és mára mindenkinek tartozik – fogalmazott. Hozzátette: „Orbán Viktor miatt élünk rosszul”, ezért a kormányfőnek távoznia kell.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában a dollár árfolyamáról érdeklődött, majd úgy folytatta: az ellenzék azt gondolja, semmilyen felelőssége nincs abban, hogy ilyen gazdasági helyzet van, pedig felelőssége van abban, hogy az uniós támogatások nem érkeztek még meg Magyarországra. Ez finanszírozási nehézséget okoz a költségvetésnek – magyarázta. Azt mondta: a szankciók energiaáremelést, ellátási nehézséget okoznak, a baloldal mégis támogatja a szankciókat. A kormány hatékony intézkedéseket tesz, hogy megvédje ebben a gazdasági helyzetben is a magyar embereket – hangsúlyozta.

Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy teljesen átalakul a világrend, háború van a szomszédban, felerősödik a migrációs nyomás Európában, felgyorsul a globalizáció. Brüsszel még tovább erőlteti az elhibázott migrációs politikát, pedig el kellene gondolkodni azon, hogy változtasson ezen – vélekedett. Közölte: a brüsszeli döntéshozók kötelező betelepítési migránskvótát akarnak. „Nincs elég baja az EU-nak?” – kérdezte és azt mondta: újabb bajt hoznak ezzel a tagállamokra. Kiemelte: a magyarok már döntöttek, nem kérnek a migránsokból, a kötelező kvótából.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: a nyugat-európai országok által oly sokszor hangoztatott társadalmi integrációs erőfeszítések megbuktak, a nagy tömegben, illegálisan, más kultúrából érkező erőszakos tömegeket lehetetlen integrálni, nem akarják ők sem, hogy a többségi társadalom részévé váljanak, és a többségi társadalomnak is súlyos kételyei vannak ezzel kapcsolatban.

Úgy látja, a migráció elmúlt években okozott hatásai miatt Nyugat-Európában a csendes többség sok esetben rettegésben él, miközben eurómilliárdokat pazaroltak el arra, hogy a társadalmi integrációs projektet sikerre vigyék, ami nem sikerült. „Semmilyen tragédia nem elég ahhoz, hogy Brüsszelben észhez térjenek”, hogy a brüsszeli migrációs politikát megváltoztassák – mondta.

A tárcavezető kiemelte: az európai embereknek világos elvárása Brüsszellel szemben, hogy „a jól fizetett európai bürokraták” védjék meg őket, védjék meg a határokat, állítsák meg a migrációt és ne támogassák, hanem verjék szét az embercsempészek üzleti modelljeit. Ehhez képest újra „a migrációs kvóta áterőltetésén töri a fejét az európai bürokrácia” - fogalmazott. Kijelentette, aki illegálisan, erőszakkal jön át a szerb-magyar határon, az határsértő és „semmi keresnivalója Magyarországon”. „Mi nem leszünk bevándorlóország, nem fogjuk beengedni az illegális bevándorlókat” – hangoztatta Szijjártó Péter. Azt mondta: aki a migrációt pártolja, az Európa végét akarja, „mi viszont nem akarjuk Európa végét”.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kifejtette: az EU a csőd szélére jutott, elfogyott a pénz Brüsszelben. Most az EU további pénzt kér Ukrajna támogatására, saját fizetésük emelésére, miközben a rezsicsökkentés eltörlését akarja – mondta. Hozzátette: Brüsszel a közösen felvett hitel kamatainak kifizetésére is pénzt kér, miközben Magyarország meg sem kapta a neki járó támogatást. Kitért arra: az EU a migránsok megsegítésére is pénzt különítene el, és arra akar kötelezni, hogy migránsgettókat építsen Magyarország. Ezzel szemben Magyarország nem kér a migránsokból, az uniós kettős mércéből – jelentette ki.

Szijjártó Péter úgy válaszolt, hogy az Európai Unió továbbra sem fizeti ki a Magyarországnak járó európai uniós forrásokat, ami teljes mértékben ellentétes az európai szabályokkal és értékekkel. Brüsszelből politikai okok miatt nem fizetik ki a Magyarországnak járó forrásokat – mutatott rá.

Közölte: két és fél év telt el a hétéves uniós költségvetési időszakból, de „Brüsszelben máris eltapsolták” a költségvetést, így újabb pénzt kérnek a tagállamoktól. Azt is mondta: Brüsszel „háborús pszichózistól szenved”, holott világos, hogy a fegyverszállítások a háború meghosszabbításával járnak. Ezért a háborúért az európai emberek semmilyen felelősséggel nem tartoznak, mégis velük fizettetik meg a háború árát – fogalmazott a miniszter.

Kiemelte: Brüsszelből azt kérik, hogy „számoljuk fel a rezsicsökkentést”, miközben „a saját fizetésükre az európai bürokraták” újabb pénzt kérnek.

Felvetődik, hogy mire költöttek 70 milliárd eurót Ukrajnában, hol van Magyarország és Lengyelország pénze, és miért kell plusz pénzt adni a koronavírus utáni újraindítási alaphoz felvett hitel kamatterheinek finanszírozására, miközben a magyarok és lengyelek egyetlen egy eurócentet sem kaptak ebből a keretből.

Hangsúlyozta: Magyarország nem enged a rezsicsökkentésből, egyetlen egy fillért sem ad az európai bürokraták fizetésemelésére, nem mehet több pénz az európai polgárok pénzéből Ukrajnába mindaddig, amíg az eddig elköltött 70 milliárd euróval nem számoltak el, valamint az újjáépítési alaphoz szükséges hitel kamatterheinek emelésére vonatkozó kezdeményezést „egyszerűen nevessük ki”.