Maradnak az extraprofitadók, emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója

Elfogadta az Országgyűlés – 136 igen, 49 nem és kilenc tartózkodó szavazattal – az adótörvények módosítását a kormány kezdeményezésére. Törvénybe foglalták a veszélyhelyzeti jogalkotás során rendeleti szinten született adószabályokat: így az extraprofitadókra vonatkozó eddigi rendelkezéseket, a 30 év alatti anyák adómentességét, a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelők emelt összegű családi kedvezményének szabályait, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítását is. Törvényi szintre kerül a légitársaságok hozzájárulása, valamint a munkába járás adómentes költségtérítésének 30 forintra emelése, és rögzítették az egyszerűsített foglalkoztatás napidíjait.

Jövő év január 1-jétől emelkedik az üzemanyagok jövedéki adójának mértéke. Ez a kőolaj világpiaci árától is függ: 50 dolláros hordónkénti ár alatt a benzin jövedéki adója 125 helyett 157,55 forint lesz literenként, felette 120-ról 152,55 forintra emelkedik. A gázolaj esetében 50 dolláros kőolajár alatt 120,35-ről 152,9 forintra emelkedik a jövedéki adó, felette 110,35-ről 142,9 forintra nő. A kormány közlése szerint az emelésre az uniós adóminimumoknak való megfelelés érdekében van szükség.

Bővül a gépjárműadó alól mentes autók köre: az egyesületekhez és alapítványokhoz hasonlóan a köztestületek tulajdonában álló gépjármű után sem kell fizetni, feltéve, ha a köztestületnek a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az évi két alkalom helyett egy alkalommal kell majd gépjárműadót fizetni, aki ezt nem tudja megtenni, öt alkalomból álló részletfizetést kérhet.

Nulla százalékra csökken a napilapokra – hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványokra – vonatkozó áfakulcs. Az indoklás szerint ezt a Magyar Lapkiadók Egyesülete kezdeményezésére fogadták el, célja, hogy „támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széles körű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust”.

Változnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belüli átszervezési és létszámcsökkentési szabályok: a jövőben nem kell az érintett beleegyezése a kinevezés tartalmának módosításához átszervezés vagy létszámcsökkentés esetén és akkor sem, ha a munkavállalót a NAV más szervéhez helyezik át. NAV-tisztviselők esetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belül változtatható meg, míg pénzügyőr esetén a munkakör a státusz megváltoztatása nélkül módosítható.

Egy túlterjeszkedő módosító indítvány elfogadásával ebben a jogszabályban módosították a fémkereskedelemről szóló törvényt is, amire a hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerére történő átálláshoz kapcsolódóan volt szükség. Új fogalomként vezetik be a koncesszori fémkereskedő, a koncesszori fémkereskedelmi engedély, valamint a koncesszori fémkereskedelmi tevékenység kategóriáját. A fémkereskedőknek július 20-ig kell benyújtaniuk a koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelmüket.

Egységes törvény vonatkozik a jövőben az összes állami építési beruházásra. A jogszabály – amelyet 135 igen szavazattal, 49 ellenvoks és 9 tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők – mindazokat a beruházásokat érinti, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak.

A törvény ismertetésekor Lázár János építési és közlekedési miniszter elmondta: a jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben résztvevők számára, célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kívánják bevonni az állami beruházásokba.

Az alapelvek között szerepel, hogy az állami beruházásokat egy állami ágazati koncepció, beruházási tervek és az állami építési beruházási keretprogram alapján kell megvalósítani. Utóbbi 2035-ig sorolja majd fel az összes megvalósítandó tervet, minisztériumonként. A tárcáknak tízéves fejlesztési listát kell összeállítaniuk, a kormány ez alapján fogja meghatározni a beruházási listáját. A törvény a beruházások teljes életciklusát szabályozza a terv készítésétől az előkészítő és kivitelezési munkákon át a működtetésig és fenntartásig.

A részletszabályok megalkotására létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács többek között a szaktárca vezetője, az államkincstár, a mérnöki és az építész kamara, vállalkozói szervezetek, a MÁV, a Gazdasági Versenyhivatal, a fővárosi önkormányzat és az országos főépítész részvételével. A szakmai és civil szervezetekből álló tanács dönt majd négyötödös többséggel például az építési és beruházási folyamatok, a tervezői szolgáltatások rendszeréről. A jövőben beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában, lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet, a fenntartás költségeinek pedig már a tervekben meg kell jelenniük.

A közbeszerzés csak akkor lesz érvényes, ha legalább két érvényes ajánlat érkezik, a nyertes ajánlat pedig nyilvános lesz. Elbírálási szempont a környezeti hatások mérlegelése.

A palackos és a tartályos gáz elérhetőségének javítását célzó változtatást fogadott el az Országgyűlés 141 igen szavazattal, 42 ellenvoks és tíz tartózkodás mellett.

Az elmúlt időszakban előfordult, hogy nem 11,5 kilogrammos töltőtömegű propán-bután-gázpalackok jutottak el a fogyasztókhoz, hanem 10,9 kilogrammosak. A földgázellátásról szóló törvényi változtatás értelmében a jövőben a forgalmazóknak vissza kell térniük a 11,5 kilogrammos töltőtömegű gázpalackok árusítására, annak ára pedig nem lehet magasabb a 10,9 kilósak áránál – hangzott el a törvény ismertetésekor. A 11,5 kilogrammos PB-gáz palackjára és a lakossági tartályos PB-gázra vonatkozó hatósági árakat kivezették. A kormány célja az ellátásbiztonság megteremtése – hangsúlyozta a jogszabály ismertetésekor Németh Szilárd fideszes előterjesztő.

Idén szeptembertől a településeknek tilos adót kivetni a termőföldre – döntött az Országgyűlés 169 igen, 14 nem és kilenc tartózkodó szavazattal fideszes képviselők indítványára.

A helyi adókról szóló törvény módosítása kimondja, hogy szeptember 1-jétől megszűnik a települések adóbevezetési joga a termőföldre, a termőföld-tulajdonra vagy a termőföldön fennálló vagyoni értékű jogra. Az önkormányzatoknak szeptember 2-ig kell megtenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a hatályos települési adóról szóló rendeletük megfeleljen a törvénynek.

A szerencsejáték-szervezést hatékonyabbá tevő, valamint a játékosokat védő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 140 igen szavazattal, 34 ellenvoks és 18 tartózkodás mellett. A változtatás egy része az online fogadásokkal kapcsolatos piacnyitás miatt szükséges. A szerencsejáték-szervezők nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy játékosaik számára hány egyenleget tartanak fenn, de egy adott típusú játékhoz továbbra is egy egyenleg lesz vezethető. A játékszervező a jövőben lehetőséget biztosíthat a fogadóknak a korai kifizetésre is. Ennek lényege, hogy a játékos az adott fogadás kimenetelét nem várja meg, hanem egy ennél korábbi időpontban, az eredetihez képest alacsonyabb összegű nyereménnyel zárhatja le a játékot.

A jövőben nem kell engedélyezési díjat fizetni a minősített elektronikus aláírásokhoz és bélyegzőkhöz kapcsolódóan. A nemzeti egységes kártyarendszerhez a kormányablakokban is lehet regisztrálni, így könnyebben igényelhető majd például vezetői engedély, személyi igazolvány vagy erkölcsi bizonyítvány. A Honvéd Vezérkar főnökét és a honvédség vezénylő zászlósát a jövőben határozatlan időre nevezik ki.

Az Országgyűlés 158 igen, 18 nem és 17 tartózkodás mellett elfogadta a nemzetiségi törvény módosítását. A jogszabály a nemzetiségi kulturális intézmények között nevesíti a nemzetiségi színházat is. Rögzítették, hogy helyi nemzetiségi önkormányzat az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alapíthat, illetve vehet át fenntartásba köznevelési vagy szakképző intézményt. Módosítást fogadtak el a 2024-es nemzetiségi önkormányzati választásokkal kapcsolatban is, amire azért volt szükség, mert a koronavírus-világjárvány miatt 2022-re halasztott népszámlálás hivatalos adatközlése csak 2023 őszére várható, így nem állna rendelkezésre elegendő idő a hatályos rendelkezés szerinti eljárás lefolytatására.

A parlament elfogadta a hétfőn elhangzott interpellációkra adott válaszokat.

Az igazságügyi miniszteri posztjáról távozott Varga Juditot (Fidesz) a képviselők – szinte egyhangúlag – az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnökévé választották augusztus 1-jétől frakciótársa, Hörcsik Richárd helyett.