Belföld
Kálmán Olgával vitázott Orbán Viktor
Az azonnali kérdések során Kálmán Olga (DK) azt mondta: egy önálló közgazdaságtani fogalmat neveztek el a miniszterelnökről, az „orbáni inflációt”, amely összeforrt a kormány „kétbalkezes” gazdaságpolitikájával. Úgy vélte, a kormányfő megint a háborúra, a szankciókra és a DK elnökére fog hivatkozni válaszában, miközben olyan árak vannak Magyarországon, mint sehol máshol Európában. Ez a miniszterelnök öröksége – fogalmazott. Hozzátette: a miniszterelnöknek el kellene ismernie, hogy a kormány felelős az inflációért.
Orbán Viktor úgy válaszolt, „az infláció az ellenzéket nem érinti, mert ők dollárban számolnak”.
A kormánynak van egy vállalása: az év végére az infláció egy számjegyű lesz, és egymás után hozzák azokat az intézkedéseket, amelyekkel letörik az inflációt – jelentette ki.
Orbán emlékeztetett: bevezették az árfigyelő rendszert, augusztus elsejétől a most tízszázalékos, kötelező akciózást 15 százalékra emelik, és ebben az alapvető élelmiszereknek is benne kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy az árak csökkenni fognak, segítenek az embereknek, ösztönzik a versenyt – hangsúlyozta.
Hozzátette: csökkenő pályán van az infláció, ősszel újabb intézkedéseket hoznak, és bár a háború és a szankciók „ellenünk dolgoznak”, ellenszélben is teljesítik a vállalásukat az egy számjegyű inflációról.
Arató Gergely (DK) szerint a válaszból az derült ki, hogy továbbra sincs fogalma a kormánynak, hogyan kezelje az inflációt. Mindez persze a miniszterelnököt nem érinti, a leggazdagabbnak könnyű, de a DK árnyékkormánya ezen változtat, ők nem az árakat, hanem a béreket emelik majd – jelentette ki.
Orbán Viktor azt mondta: a képviselő államtitkár volt egy kormányban, pontosan tudni, hogy a baloldal mit tenne kormányon.
Ők áfát emeltek, elvettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi fizetést, ezért nem engedhető meg, hogy még egyszer elkövessék Magyarországgal szemben, amit egyszer már megtettek – hangsúlyozta.
Tompos Márton (Momentum) arról beszélt, hogy 2003-ban az emberek döntő többsége Európa mellett szavazott a népszavazáson, egy lépést téve a szovjet múlt elhagyása felé, az orosz észjárás ellen. Az orosz észjárás az államot helyezi előtérbe, a monopolhelyzetekre törekszik – mondta. Azt kérdezte a miniszterelnöktől, miért viszi orosz irányba az országot.
Orbán Viktor azt mondta: fontos a fiatalok véleménye, de az túlzás, hogy miközben ő és a parlamentben többen éltek a szovjet világban, a képviselő most elmagyarázza nekik, milyen volt az.
Magyarország 2010-ben olyan helyzetben volt, hogy az energia-, a média- és bankszektor nagy része külföldi kézben volt, és azzal a programmal nyertek választást, hogy a stratégiai ágazatokban nemzeti tulajdonra van szükség – idézte fel. Hozzáfűzte: ma ezekben a szektorokban nagyarányú nemzeti tulajdon van, és ez így van jól.
Tompos Márton viszonválaszában közölte: a miniszterelnök egész mást mondott korábban, mint most, cáfolja az évekkel korábban tett kijelentéseit. Hol van az az ember, akinek milliók hittek? – kérdezte.
Orbán Viktor kiemelte: valóban van egy gondolkodásbeli különbség köztük, a kormánypártoknak ugyanis Magyarország az első. Azt javasolta a képviselőnek, hogy a nyugati átláthatóság tekintetében tanulmányozza a Pfizer-vakcinák ügyét.
Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, a múlt héten derült ki, hogy több állami ingatlant, üdülőt kívánnak eladni, olyanokat, amelyek évtizedek óta megvannak. Továbbképző, kulturális intézményeket is érintene ez a lépés, ami helytelen lenne – mondta.
Orbán Viktor kiemelte: az állami üdülők közül csak egy-kettőt szabad megtartani, azokat, amelyeknek van történelmi jelentőségük. Inkább az embereknek több fizetést kell adni, hogy tudjanak nyaralni – mondta. Hozzátette: ez más koncepció, és másképp lesz, mint fiatalkorában volt.
Harangozó Tamás közölte: nemcsak üdülőkről van szó, érint például egy, rendőröknek, tűzoltóknak, éjjel-nappal bevethető embereknek fenntartott infrastruktúrát, ami azért van, hogy ők egészségesen tudjanak szolgálni.
Orbán Viktor kiemelte: megbecsülik a fegyveres állományokat, emelik az ott szolgálók fizetését, és ez a helyes út.
Az Országgyűlés elfogadta a 2024-es költségvetés főösszegeit 123 igen szavazattal 51 ellenében. Az államháztartás központi alrendszerének kiadása jövőre 40 ezer 755 milliárd forint lesz, míg bevétele 38 ezer 240 milliárd forint az elfogadott főszámok alapján. Mindkét összeg 20 milliárd forinttal alacsonyabb az eredetileg beterjesztettnél, így a hiány ahhoz képest változatlan: 2514 milliárd forint.
A kormány a jövő év végére a GDP 66,7 százalékára vinné le az államadósság-mutatót, míg az idei év végén az érték várhatóan a GDP 69,7 százaléka lesz. A rezsivédelmi alapban jövőre 1340 milliárd forint szerepel, míg a honvédelmi alapban 1309 milliárd forint. A hazai működési költségvetésnek mind a bevétele, mind a kiadása 34 ezer 150 milliárd forint lesz, míg a hazai felhalmozási költségvetés kiadása 3007, bevétele pedig 1618 milliárd forint. Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási oldala 3605 milliárd forint, bevétele 2479 milliárd, hiánya pedig 1125 milliárd forint.
A 2024-es költségvetés zárószavazása pénteken lesz.
Lukács László György (Jobbik) érdekesnek nevezte, hogy miközben a kormány kiírja plakátokra, „ha Magyarországra jössz, idegenként nem veheted el a magyarok munkáját”, később szervezett munkaerőimportba kezd. Hozzátette: a kormány félmillió idegent akar Magyarországra hozni, ez a szám két és félszer nagyobb, mint Debrecen lakossága.
Elmondta, erős a gyanú, hogy azok a cégek, amelyek a most a munkaerőimport kedvezményezettjei, állami támogatást vesznek igénybe, amelyet arra használnak, hogy a magyar munkások helyett vendégmunkásokat hozzanak ide. Ki tudja-e jelenteni, hogy ez nem így történik? - kérdezte.
Közölte, a Jobbik szerint kiemelt kormányzati feladatnak kell annak lennie, hogy tisztességes bért kapjanak a magyarok. A kormány a bevándorlóország koncepcióját akarja megvalósítani - hangoztatta.
Orbán Viktor miniszterelnök visszautasította a képviselő kijelentéseit és emlékeztetett arra, hogy a parlament a közelmúltban fogadta el a vendégmunkásokról szóló törvényt, amely világos jogi kategóriákat hozott létre. A kormányfő Európa legszigorúbb szabályának nevezte az elfogadott törvényt.
Hozzátette: csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van, ezt a számot évente felülvizsgálják. A vendégmunkás csak két évre jöhet, utána el kell hagynia az országot, ha pedig jogszabálysértést követ el, akkor is távoznia kell - részletezte. Közölte, aki behozza a vendégmunkást, annak kell felelősséget vállalnia érte.
Ez egy szigorú, világos és egyszerű szabály - jelentette ki.
Szóvá tette, hogy miközben a képviselő a bevándorlóország ellen beszél, a Jobbik-elnöke az Európai Parlamentben megszavazta azt a migránscsomagot, amelynek értelmében Magyarországra kötelezően migránsokat akarnak telepíteni. „Ez ellen harcolok. Maguk ellen kell harcolnom, mert maguk elárulták Magyarországot és migránsgettót akarnak csinálni az elnökükkel Magyarországból” - fogalmazott, kijelentve, ezt nem fogják hagyni.
Novák Előd (Mi Hazánk) azt kérdezte, a kormány miért nem támogatja a Mi Hazánk illegális bevándorlással kapcsolatos javaslatait. Kifogásolta, hogy a kerítésen „áttörő” migránsokat csak „visszakísérgetik a startvonalra”. Nem vizsgálják át a migránsok ruházatát sem - tette hozzá. Közölte, több millió forintos helyszíni bírságot kellene kiszabni a kerítésen átjutókra, el kellene kobozni a mobiltelefonjukat, ez elvenné a kedvüket a próbálkozástól, és százmilliókat lehetne spórolni a határvédelemben. „Miniszterelnök úr, ne remegjen meg a keze. Magyarország a magyaroké” - mondta.
Szerinte a magyar határt nem a honvédek, nem a kerítés, hanem az alacsony bérek védik meg, ezt célozza a „migránsimporttörvény” is.
Orbán Viktor minderre úgy reagált: vannak országok Európában, amelyek azt csinálják, amit a képviselő mond, elkobozzák az értéktárgyakat, a mobiltelefonokat. Mindegyik migránst nem tudja Magyarország börtönbe zárni, mert akkor neki kellene eltartania őket, és még meg is bírságolnák az országot, mert túl kevés négyzetméter jut egy fogvatartottra - mondta.
Közölte, sok érv szól amellett, hogy durvábbnak kellene lenni a migránsokkal, de „eddig még nem vitt rá bennünket a lélek”, mert azok, akik átjönnek a kerítésen, elég „nyomorult” helyzetben lévő emberek. A miniszterelnök azt mondta, nem akarják bántani, kifosztani a migránsokat, a kormánynak a migrációval van baja.
Szerinte ha azt tennék, amit a képviselő mond, vagyis megbírságolnák a migránsokat, akkor eljárást kellene indítani, mert Magyarország jogállam, és a migráns addig itt fog tartózkodni, amíg az eljárás nem zárul le. Ha nem akarják, hogy itt maradjanak a migránsok, azonnal vissza kell vinni a kerítés másik oldalára őket - mondta, közölve azt is, a határkerítés jó és szükség van rá, a védekezés pedig eredményes.
Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt tudakolta, támogatja-e a miniszterelnök, hogy kínai vegyi anyagok elosztóközpontját alakítsák ki Budapesten. Szerinte a magyar emberek rémülten figyelik, hogy a kormány nekiáll telezsúfolni az országot mérgező, vízpazarló és hatalmas áramfogyasztó akkumulátorgyárakkal és selejtes akkumulátorokat feldolgozó üzemekkel.
Közölte, a kormány által meggyengített hatóságok nem képesek megvédeni sem a környezetet, sem az emberek egészségét a gyáraktól. Nem kell az összes létező autóba az összes akkumulátort Magyarországon előállítani és lebontani - fogalmazott. Szigorúbb környezetvédelmi szabályokat és nagyobb bírságokat javasolt.
Orbán Viktor közölte, „a felvetés komolytalan”, a képviselő által említett vegyianyagelosztó-üzem nem fog megépülni.
A kormányfő azt mondta, minden ipartelepítés - legyen szó vegyi iparról vagy akkumulátorgyárról - a legszigorúbb környezetvédelmi előírás alá esik. Ezekért a beruházásokért verseny van az európai országok között, és ha a németeknek megfelelnek ezek a gyárak, akkor a magyaroknak is meg fognak felelni - mondta.
Elmondta, Magyarországon több százezren dolgoznak az autógyárakban. Ha az új technológiát nem hozzák be, akkor a következő fejlesztéseket az autógyárak nem Magyarországon fogják megvalósítani, be fogják zárni üzemeiket - tette hozzá. A kormányfő rámutatott: akkor tudják megvédeni ezeket a gyárakat, ha az elektromos autók korszakára felkészülve, az ahhoz szükséges eszközöket - akkumulátorokat, alkatrészeket - itt gyártják Magyarországon.
Kanász-Nagy Máté (LMP) azzal vádolta a kormányt, hogy „akkumulátorgyarmattá” akarja tenni Magyarországot. Szijjártó Péter külgazdasági és a külügyminisztert „akkumulátorügyi fürkészként” és „portyázóként” jellemezte, aki kéthetente hoz haza újabb beruházást Kínából, és egyfajta „fordított konkvisztádorként”, saját hazáját gyarmatosítja.
Azt kérdezte: hol tervez még a kormány akkumulátorgyárakat, jelenleg hány ilyen gyár van, és meddig folytatódnak ezek a beruházások. Mindenkinek a kertje végébe akkumulátorgyár vagy „méreglerakat” épül? - kérdezte.
„Lehet, hogy több akkummulátorgyár lesz, mint LMP-párttag” - kommentálta az elhangzottakat Orbán Viktor miniszterelnök, aki Szijjártó Péter tevékenységére utalva hozzátette: Magyarországon egy „egycsatornás, külföldi beruházásokat kezelő kormányzati rendszer működik”.
A kormányfő rámutatott: ha a magyar gazdaság nem tud exportra termelni, akkor a mai életszínvonal körülbelül a felére esne vissza. A kormány azért dolgozik, hogy mindenfajta embernek legyen munkahely Magyarországon, a kétkezi munkásnak, a mérnöknek, a vállalatvezetőnek, és a kutatóknak is - hangsúlyozta. Ezért - folytatta - mindenfajta beruházást és szolgáltatási központot próbálnak Magyarországra hozni. Ezt helyes és jó politikának nevezte, az LPM-s képviselő által elmondottakat viszont zavarosnak, ködösnek, érthetetlennek és lefordíthatatlannak minősítette, hangsúlyozva, hogy „minden magyar embernek fölkopik az álla”, ha megpróbál ilyen „hagymázas terveket, valamifajta technológia nélküli zöld változást véghezvinni”.
Nem akarjuk föladni magyar emberek 30 évnyi munkáját néhány zűrös, zöld, ködös elképzelés érdekében, amely nem támogatja a technológiaváltást - jelentette ki.
Kanász-Nagy Máté úgy reagált: ezek szerint nem csak a lakosság, hanem a miniszterelnök sem tudja, hol épülnek Magyarországon akkumulátorgyárak, ami megmutatja az ország kiszolgáltatottságát.
Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta: a külügyminiszter szívesen tájékoztat arról, hogy hol, milyen tárgyalásokat folytatnak. Leszögezte: Magyarországon nem jöhet létre beruházás állami engedélyek nélkül.
Rámutatott: annak a kínai gyártónak, amely ellen a magát zöld pártként definiáló LMP tüntet, a német zöld miniszter nyitotta meg a gyárát Türingiában. Egyeztetést javaslok! - jegyezte meg.
Selmeczi Gabriella (Fidesz) arra szólította fel a baloldalt, Jámbor András (Párbeszéd) képviselőt, valamint Szabó Tímeát, a Párbeszéd frakcióvezetőjét, hogy határolódjon el attól a sajtóban megjelent pedofilügytől, amely a Szikra Mozgalom egyik aktivistájához kapcsolódik. Hangsúlyozta: a Fidesz és a KDNP frakciója minden hasonló ügytől elhatárolódott, és 2010 óta szigorította a pedofil-bűncselekményekre vonatkozó szabályozást is.
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára egyetértett a képviselő megállapításaival és úgy vélte: joggal merül fel a kérdés, hogy az a baloldal, amelyik „letérdelt a genderlobbi előtt”, miért nem hajlandó ebben az esetben egyértelműen elítélni a Szikra Mozgalom antifái által elkövetett utcai erőszakot és az ilyesfajta pedofil bűncselekményeket.
Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy a nemrégiben nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentés szerint a választások előtt a Karácsony Gergely támogatására létrejött 99 Mozgalom 506 millió forintot szerzett úgy, hogy a főpolgármester párttársa, Perjés Gábor ezt készpénzben, nagyobbrészt euróban és fontban fizette be a mozgalomnak. Gyanúsnak és a hihetetlennek nevezte a főpolgármester erre adott magyarázatát, miszerint egy zárt adománygyűjtő ládából került hozzájuk a pénz. Azt kérdezte, vajon életszerű-e az, hogy 506 millió forintból több mint 450 millió forint azután érkezett be a szervezet számlájára, miután Karácsony Gergely már visszalépett a miniszterelnök-jelölti versenyben, több mint 100 millió pedig azt követően érkezett, hogy a baloldal elbukta a választásokat.
Szerinte az ügyben felmerül a pénzmosás gyanúja is, mert a pénz eredete nem ismert. Ugyanakkor úgy vélte: ha valaki tudja, hogy honnan jött az a pénz, az valószínűleg Gyurcsány Ferenc, ezért neki kellene tisztába tennie az egész ügyet.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára a rendszerváltás utáni legnagyobb kampányfinanszírozási botránynak nevezte az ügyet, a magyar baloldal a hatalom megszerzése érdekében forintmilliárdokban mérhető dollárt, eurót és fontot fogadott el, s ezáltal külföldi csoportok külföldi érdekek befolyása alá került. A dollárbaloldal ezzel elárulta a magyar embereket és elárulta saját politikai közösségét is, idegen erők ügynökévé, zsoldosává vált, és ha hatalomra kerülnének, akkor ezt a programot megvalósítanák - fogalmazott.
Nevetségesnek és szégyenletesnek nevezte a baloldal magyarázkodását, szerinte az ellenzéki pártok „teljesen hülyének nézik a magyar embereket”, köztük a budapesti polgárokat és saját választópolgáraikat is.
