Szijjártó Péter: A szankciós politika kudarc volt

„Magyarország egyértelműen elítéli a háborút. Mi Ukrajnával szomszédos ország vagyunk, úgyhogy a háború negatív hatásai nagyon súlyosak számunkra gazdaságilag, például inflációs szempontból, vagy az élelmiszerek és az energia árára gyakorolt hatása miatt. De ami még fontosabb, egy olyan nemzetet képviselek, amelynek tagjai meghalnak a háborúban, hiszen nagy magyar közösség található Ukrajnában. Mivel ők ukrán állampolgárok, ezért őket is besorozzák az ukrán hadseregbe, és ezt követően a frontra küldik őket, ahol sokan közülük meghalnak, vagyis sok magyar halottról van szó. Ezért ezt a problémát mi más szemmel nézzük, hiszen magyarokat is érint. Ezért mi a béke pártján állunk, a lehető leghamarabb tűzszünetet szeretnénk, életeket akarunk menteni, és életet menteni csak békével lehet. Ha továbbra is folytatódnak a fegyverszállítások, ha a háború elhúzódik, egyre több és több halott lesz. Ezt minden áron el kell kerülni" – fogalmazott Szijjártó Péter.

Hozzátette: „Mi nem szállítunk fegyvereket. Talán mi vagyunk az egyetlen NATO és EU-tagállam, amely nem szállít fegyvereket. Igen, úgy gondoljuk, hogy a fegyverszállítások meghosszabbítják a háborút, és minél tovább tart a háború, annál több halott lesz. A nemzetközi közösségnek a fegyverszállítások helyett többek kellene tennie a béke eléréséért, mert a csatamezőn nem fog megoldás születni erre a háborúra. Ez evidens, nem lesz megoldás a csatatéren. Vagyis fegyverszállítás helyett a béke elérésére kellene koncentrálnunk."

Arra a kérdésre, hogy nem hisz-e abban, hogy Ukrajna katonailag vissza tudja szerezni a teljes területét, a következőket válaszolta: „Nem vagyok jövőbelátó, nem tudom megjósolni a jövőt, és nem vagyok katonai szakértő sem. Amit tudok, hogy ennek a háborúnak nem lesz megoldása a csatamezőn. Minél tovább tart, annál több halott lesz, és a nemzetközi közösség legfontosabb feladata az életek megmentése kellene, hogy legyen."

A nyugati kritikákkal kapcsolatban elmondta: „Ismerem az európai barátaink által közölt kritikákat, ezekkel rendszeresen vitába szállunk Brüsszelben. Pontosan tudom, mit gondolnak a háborúról, de szeretném aláhúzni, hogy ha a háború véget ér, ha az érintett felek visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, ha lesz békemegállapodás, akkor az a jó érzés tölt majd el bennünket, hogy több ezer vagy akár több tízezer életet mentettünk meg. Nem látom, hogy mi lehetne ennél fontosabb. És hogy őszinte legyek, elegem van már ezekből a vádaskodásokból, amelyeket ön is idézett, hogy Oroszország kottájából játszunk, hogy Oroszország szemszögéből nézzük ezt a problémát. Nem, mi ezt a problémát Magyarország szempontjából nézzük, mi egy szomszédos ország vagyunk, több mint egymillió ukrán menekültet fogadtunk be. Látjuk a szétszakított családokat, a szenvedést. Minden érvelés, amely a konfliktus meghosszabbítása mellett szól, csak növeli a szenvedők számát."

Hozzátette: „Két dolgot szeretnék mondani: Először is úgy gondoljuk, hogy a szankciós politika kudarc volt, ugyanis ott voltam, amikor az első szankciós csomagról tárgyaltunk, és úgy érveltek a szankciók mellett, hogy azok Oroszországot térdre fogják kényszeríteni gazdaságilag, így Oroszországnak be kell fejeznie a háborút. Mi történt valójában? A szankciók jobban ártanak az európai gazdaságnak, mint az orosznak, és a háború egyre brutálisabb módon folytatódik, és nem látjuk a béke lehetőségét. Vagyis a szankciók kudarcot vallottak, le kéne állni a szankciós politikával, mert nincs semmi értelme a béke elérése céljából. A másik dolog, hogy mi energetikai együttműködést folytatunk Oroszországgal. Miért? Mert az energiaellátás nem ideológiai vagy politikai kérdés, hanem biztonsági, fizikai kérdés. Ha megnézzük az európai energiastruktúrát, ha mi magyarok megszüntetjük az orosz energiabehozatalt, akkor számunkra lehetetlenné válik az ország energiaellátásának biztosítása" – mondta.

A külügyminiszter feltette a kérdést: „Mit vár tőlünk? Hogy leállítsuk az oroszországi gáz- vagy olajbeszerzéseket? Önök, franciák kipótolják nekünk ezt a hiányzó készletet? Ez nagyon álszent megközelítés. Amíg nincs meg a megfelelő infrastruktúra, hogy kiváltsa az orosz energiahordozókat, azt kérni tőlünk, hogy vágjuk el az orosz energiahordozókat, az nem lehetséges. Mi soha nem fogjuk a saját népességünket korlátozni, sosem fogjuk őket arra kényszeríteni, hogy ne fűtsenek, és nem fogjuk arra kérni a vállalatokat, hogy állítsák le a termelést. A magyarok már így is rendkívül nagy árat fizettek a háborúért, holott ez nem a mi háborúnk, nem mi, magyarok vagyunk a felelősek ezért a háborúért, mégis mi fizetjük meg a legnagyobb árat. Ezért ezek a vádak nagyon álszentek és szinte már sértőek."

Szijjártó szerint a valós kérdés, hogy miként érjük el a békét, ehhez pedig nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat, mert ha nem állunk készen a kommunikációra, az azt jelenti, hogy felhagytunk a béke lehetőségének reményével. „Mi azt gondoljuk, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, mert ha nem kommunikálunk, akkor elveszítjük a béke elérésének lehetőségét. Ez a háború nem fog véget érni a csatamezőn, a tárgyalóasztalnál kell véget érjen, és a tárgyalásokhoz természetesen párbeszédet kell folytatni. A legutóbbi G20 alatt még az amerikai külügyminiszter is találkozott orosz partnerével. Én is folytatok párbeszédet Lavrov úrral, ugyanis azt gondolom, hogy ha nem beszélünk, akkor elveszítjük a béke esélyét, és ezt minden áron el kell kerülni" – fogalmazott.

A külgazdasági és külügyminiszter többek között migrációs a kvótáról is beszélt a műsorvezetőnek.