Belföld

Varga Judit: A kormány az EP-választások után is ellenáll a föderalistáknak + VIDEÓ

Az igazságügyi miniszter kijelentette, hogy Európát ma senki nem meri és nem tudja vezetni

A magyar kormány az európai politikában az európai parlamenti választások után is ellenáll a föderalistáknak és annak a globális hullámnak, ami szembemegy a népakarattal – jelentette ki Varga Judit a Nézőpont Intézet csütörtöki budapesti konferenciáján.

Varga Judit: A kormány az EP-választások után is ellenáll a föderalistáknak + VIDEÓ
Varga Judit
Fotó: Facebook/Varga Judit

A „Lesz-e fordulat az Európai Unióban?” címmel a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvénytermében tartott konferencián elsőként Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője beszélt a jövő évi EP-választás kapcsán várható változásokról, amely számításaik szerint nem hoz lényeges változást a föderalista és szuverenista erők között. Az Európai Unió működésére sokkal nagyobb hatással lehet az idén ősszel tartandó szlovák, lengyel és spanyol parlamenti választás, ahol a szuverenista pártok győzelme esetén az Európai Tanácsban kialakulhat a szuverenista vétószövetség, amely már meg tudja akadályozni, hogy föderalista elnöke legyen az Európai Bizottságnak – szögezte le Mráz Ágoston Sámuel.

Kutatásuk szerint a Fidesz 51, a DK 16, a Momentum 9, a Mi Hazánk 6, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3, az LMP 3, az MSZP 2 százalékot, a Párbeszéd pedig 1 százalékot ér el az EP-választáson. Ez alapján a kormánypártok hasonló eredményt érnének el, mint 2019-ben, viszont az MSZP nem jutna mandátumhoz, ellenben a Mi Hazánk egy képviselőt küldhetne az Európai Parlamentbe.

Az elemzőt Varga Judit igazságügyi miniszter követte, aki a taktikai lépéseknél fontosabbnak tartja, hogy a jobboldal egységes, fontos jelszavakkal még nagyobb tömegeket tudjon megszólítani. Az uniós politikában kősziklaként fognak ellenállni mindenféle globális hullámnak, és nagyon szurkolnak a külföldi szuverenista erőknek.

„Nemcsak azért kell kiállnunk, mert erkölcstelen, amit ellenünk folytatnak, hanem azért is, mert más országok szintén ugyanolyan vegzálásra számíthatnak. Az európai ellenszél ennél erősebben már talán nem is tudna fújni, a viharba nem csak esőkabáttal állunk bele, hanem sok tapasztalattal” – állapította meg.

Varga Judit úgy látja, hogy Európát ma senki nem meri és nem tudja vezetni, vagyis nincs politikai vezetése az EU-nak, főleg az Európai Bizottságnak. Az Európai Unióban ma nem kormányzati szervezetek (NGO), alapítványok és think tankek mondják meg saját vezetőjük akaratának megfelelően, hogy miként kell vezetni Európát.

Az elmúlt időszakban aszimmetrikus okokból bizalmi válság jött létre az unió vezetése és a magyar kormány között. Azért, mert a magyar kormány, ellentétben az uniós intézményekkel, azt mondja, amit gondol és azt teszi, amit mond. Európa ügyetlen mellékszereplőként botorkál a történelem színpadán, válságról válságra sodródik, és a migrációs válság óta a polgárok valós igényeitől teljesen elszakadva próbál politizálni. Elégtelenre vizsgázott az intézményrendszer a covidválság idején is, majd az orosz–ukrán háború kitörése után az Oroszországra kivetett szankciókkal lábon lőtte magát – sorolta a miniszter.

Úgy vélekedett, a bevándorlás egy továbbra is velünk élő válsághelyzet, ami a magyar költségvetésnek továbbra is súlyos forintokba kerül, és közben Európát védve nekünk még az Európai Unió bírósága ítéleteivel és eljárásaival is folyamatosan hadakoznunk kell. „Jótett helyébe pofont várj, ez a magyar sors” – jelentette ki Varga Judit, aki azt is felelevenítette, hogy a koronavírus-válság idején az unió képtelen volt a megfelelő vakcina előállítására, helyette megszülettek azok a bizonyos sms-ek, amelyekről ma még kérdezni sem szabad, utalt a bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a tisztázatlan ügyére.

„Nem titkolt célunk, hogy a jogállamiságot az intézmények működése kapcsán kérjük számon az Európai Unióban. Beszéljünk arról, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az európai intézmények betartják-e a szabályokat, a jogállamiság működik-e az intézményekben?” – fogalmazott a tárcavezető.

A magyar uniós elnökség kérdésében nem osztottak lapot az Európai Parlamentnek – fogalmazott a miniszter, aki hangsúlyozta, hogy több mint tíz évvel ezelőtt egy egyhangú tanácsi határozat állapította meg a tagállamok sorrendjét, amit csak egyhangúsággal lehetne megváltoztatni. Az elnökség nem csak jog, hanem kötelezettség is, az ellenzék ilyen jellegű próbálkozással nem fog elérni semmit, de hatalmas károkat okozhat.

A miniszter szerint az Európai Parlament (EP) éppen azért kívánja megakadályozni Magyarország uniós elnökségét, mert attól fél, hogy Magyarország számonkéri az uniós intézmények működésképtelenségét.

Az orosz–ukrán háborúra is rossz válaszokat adtak a vezetők, Brüsszel saját magát lövi lábon a szankciós inflációval. Már nem tényező, hanem játékszer a világpolitikában az Európai Unió. Káros a nemzetek sokszínűségére az a folyamat, ami elindult a kontinensen, de ki kell tartanunk a zivatarban, ki kell várni, hogy a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz – emelte ki.

Arról, hogy az EU forrásokat tart vissza Magyarországtól, a politikus hangsúlyozta, hogy az igazságügyi csomag megszavazása után minden adott a források lehívásához, mert itt az idő, hogy a hazai vállalkozások és a tanárok megkapják, ami nekik jár. Olyan intézményeket hoztak létre, hogy a magyar jogállamiság példa lehet a többi tagálam előtt – fűzte hozzá Varga Judit.

Kijelentette: ebből a küzdelemből, mint kagylóból az igazgyöngy, nagyon szép győzelem születhet.

„A válaszaink és az érveink egy irracionális térben mérettetnek meg, ki kell várnunk a folyamatok végét, a gyermekvédelem és a migráció kérdésében is bebizonyosodott, hogy a magyar álláspont az egyedüli jó a kontinens jövője szempontjából. A magyar választók demokratikusan kialakított akaratának a védelme ugyanolyan európai érték, mint bármi más” – zárta gondolatait Varga Judit.

Objektum doboz

A konferencia befejezéseként Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet kurátorának moderálása nyomán ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tanácsadója, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója és G. Fodor Gábor, a XXI. század Intézet stratégiai igazgatója igyekezett arra válaszolni, hogy a szuverenista erők milyen módszerekkel lehetnek eredményesebbek a 2024-es európai parlamenti választáson.

Kapcsolódó írásaink