Új tartalmat kínál a Terror Háza

A beszélgetés a Magyar Rádió háború utáni állapotának bemutatásával kezdődött. A helyzet nem volt egyszerű, hiszen az adótornyok jelentős részét a háború alatt felrobbantották, míg a rádió eszközállományát részben a németek, részben pedig a szovjetek rabolták el. Így lényegében a nulláról kellett elindítani a Magyar Rádió működését. Az intézmény első háború utáni elnöke a kisgazdapárti, de titokban kommunista párttagsággal rendelkező – azaz kriptokommunista – Ortutay Gyula lett. Személye mind a szovjetek, mind a magyar kommunisták számára garancia volt arra, hogy a rádió jó kezekbe került.

A kommunista térnyerés 1945-öt követően még nem volt látványos a rádióban, de a háttérben már érezhető volt a változás. Ez tetten érhető volt a műsorpolitikában is. A beszélgetés során két konkrét példa is kiemelésre került. Egyrészt a hadifoglyok neveit nem lehetett beolvasni a rádióban, mivel jelentős részük szovjet hadifogságban szenvedett, ez pedig tabutémának számított, hiszen a szovjeteket mint „felszabadítókat” kellett bemutatni minden érintett műsorban.

A háború után sokan azt gondolták, hogy a rádió a demokratikus kibontakozás egyik kulcsintézménye lesz, azonban rövidesen kiderült, hogy a Magyar Kommunista Párt teljesen más szerepet szánt a korszak legfontosabb tömegmédiumának.