Senki sem marad ellátatlanul

Megerősítették a háziorvosi és az ügyeleti rendszert, teljesítményen alapuló bérezést vezetnek be, a védőnők pedig szakmai önállóság megőrzése mellett a helyi kórházak alkalmazottai lesznek – többek között ezt tartalmazza az egészségügy átalakítását tartalmazó törvény. A jogalkotók szerint a tervezett intézkedéseket a koronavírus-járvány alatti tapasztalatok, a betegellátásban felmerült tipikus problémák tették indokolttá.

November végén, 17 órás vitát követően zárult le az egészségügy átalakítását célzó kormányzati törvényjavaslat vitája. Fülöp Attila államtitkára zárszavában közölte, a kormány továbbra is elkötelezett, hogy az orvosok és az egészségügyi dolgozók béremelése megtörténjen, és hogy a betegellátás minden szintje tovább javuljon. Hozzátette: a most javasolt intézkedéseket a koronavírus-járvány alatti tapasztalatok, a betegellátásban felmerült tipikus problémák tették indokolttá. Kiemelte, hogy a törvényjavaslat fő célja az alapellátás megerősítése, hogy a háziorvosi ellátás az ország minden részén hasonlóan elérhető és színvonalas legyen.

Az egészségügyi ellátás színvonal emelése érdekében teljesítménymérést és -értékelést vezetnének be 2023. július 1-jétől. Ennek lényege, hogy az elvégzett munka mennyiségén és minőségén múlna a fizetés egy része: felfelé akár 40 százalékkal, lefelé pedig 20 százalékkal lehetne eltéríteni az orvosok és szakdolgozók besorolás szerinti alapilletményét a teljesítménymérés eredménye alapján.

Az újítás kapcsán Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt írta a közösségi oldalán: az egészségügyi dolgozók bérezésére fordított összeg 2023-ban már négyszer annyi lesz, mint amennyit 2010-ben költöttek a fizetésekre. Felidézte továbbá, hogy az elmúlt évek emeléseinek köszönhetően az ápolók ma a 2010-es kormányváltás előtti alapbér több mint a háromszorosát, a szakorvosok az öt- vagy akár kilencszeresét kapják. A mostani javaslat az egészségügyi szakdolgozók további béremelését előlegezi meg, és egységesebb, átláthatóbb lesz a pótlékok, illetményen felüli juttatások rendszere is.

Az ellátás biztonsága érdekében a települések mellett az állam is nagyobb felelősséget vállalt a háziorvosi praxisok szervezésében. A háziorvosi ellátást az önkormányzatokkal együttműködve az Országos Kórházi Főigazgatóság szervezi. Mindenekelőtt újra szabták a háziorvosi körzetek határait. Ha egy praxisba fél évig nem találnak orvost, akkor a praxiskezelő egy általa választott orvost bízhat meg a feladat ellátásával. A körzethatárok átalakításával megszűnnek az üres praxisok, megoldanák azon térségek gondjait, ahol jelenleg nincs háziorvos.

Takács Péter korábban emlékeztetett: a csökkentés indokolt, hiszen a kistelepülések lélekszámcsökkenését és a népességfogyást az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem követte le a praxisok számának alakulása. Pedig ma már egymillióval kevesebben vagyunk, mint a rendszerváltást megelőzően.

A javaslat lehetővé tenné azt is, hogy az orvosok szükség esetén átvezényelhetők legyenek másik kórházba, így nem maradna ellátatlan a beteg akkor sem, ha az adott intézményben nincs megfelelő szakember.

Módosult az ügyeleti rendszer is, a törvény szerint alapvető elv, hogy a városi kórházak (amelyek feladatot kapnak a háziorvosi ügyeleti ellátásban és a népegészségügyi szűrésben is) napi 24 órában fogadják a betegeket, és a vármegyei kórházak is biztosítsanak nonstop ügyeletet. Az ügyeletben a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapna az Országos Mentőszolgálat: ha ki kell vonulni a beteghez, a mentősök koordinálnák a kivonulást, és biztosítanák az orvos szállítását is. Ez Budapesten kívül a felnőtt és gyermekorvosi ellátásban egyaránt így lesz, ha megszavazzák a képviselők a benyújtott javaslatot. Az orvosoknak az új törvény szerint havonta két alkalommal kellene ügyeletet vállalniuk, az ügyeleti műszakért pluszpénzt kapnának, a hírek szerint 8500 forintos óradíjat, amiről külön megbízási, vállalkozói szerződést kötnének velük.

A javaslat nem feledkezett meg a hungarikumnak tekintett védőnői hálózatról sem. A védőnők – megőrizve szakmai önállóságukat – a helyi kórházak alkalmazottai lesznek.

Az alapellátási ügyeletbe májustól bekapcsolódott vármegyék közül az első héten az orvosok, mentőtisztek és szakdolgozók Békés vármegyében 598, Komárom-Esztergom vármegyében 619 betegnek nyújtottak ügyeleti segítséget – tájékoztatott a héten az Országos Mentőszolgálat.

A közlés szerint a betegek zöme enyhe panaszok miatt maga kereste fel a vármegye valamelyik ügyeleti telephelyét, ugyanakkor Békés vármegyében 60, Komárom-Esztergom vármegyében 46 esetben az ügyeleti kocsi kiküldésével, a beteg lakásán történt a segítségnyújtás.

Az esetek többségében az ügyeleti ellátás elegendőnek bizonyult, kórházba utalásra a betegek kevesebb mint 10 százalékánál volt szükség – tették hozzá. A 1830-as hívószám mindenhol megfelelően működött, az orvosi ügyeletekben ellátottak 15 százaléka gyermek volt - írták. Kitértek arra, hogy az alapellátási ügyeleti rendszer gördülékeny működése érdekében helyenként még szükséges külsős orvosokkal szerződést kötni.

Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén után május 1-jétől Békés és Komárom-Esztergom vármegye is csatlakozott az új, egységes alapellátási ügyeleti rendszerhez. A hat vármegyében február 1-je óta több mint 38 ezer betegnek nyújtottak segítséget, az ellátás színvonalával kapcsolatban a lakossági visszajelzések pozitívak – olvasható a mentőszolgálat közleményében.