Belföld

Deutsch Tamás: Mi, magyarok egy szabad Európában hiszünk

Megtrollkodta Deutsch Tamást az ex-MSZP-s Ujhelyi István

Május 9. az Európa-nap, amikor az Európai Unió tagállamaiban az EU létrehozásához vezető, történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulójáról emlékeznek meg. Megtartásáról 1985-ben döntöttek az Európai Közösségek állam- és kormányfői, Magyarországon a 2005. évi XXII. törvény nyilvánította május 9-ét Európa napjává.

Deutsch Tamás: Mi, magyarok egy szabad Európában hiszünk
Deutsch Tamás
Fotó: MH/Török Péter

Európai parlamenti (EP) képviselőként együtt nyitotta meg a Szabadság téri Európa-napot a fideszes Deutsch Tamás és az MSZP-ből kilépett Ujhelyi István.

Deutsch Tamás közösségi oldalán is hangsúlyozta: „Mi, magyarok egy szabad Európában hiszünk!”

Elmondása szerint a szabad nemzetek és szabad országok szabad elhatározásán alapuló, az egyenjogúságra és az egyenrangúságra épülő együttműködésben. A szabad Magyarország egy ilyen szabad Európának lett a tagja. Hajrá, szabad Magyarország, hajrá szabad Európa – tette hozzá a képviselő.

Objektum doboz

Deutsch Tamás mondott éppen beszédet a Szabadság téren, amikor a színpad hátterében felbukkant Ujhelyi István egy „Minden rendszer megbukik egyszer” feliratú pólóban. A szocialistákat tavaly októberben otthagyó politikus osztott meg fotókat mesteri trollkodásáról a Facebookon – írta a Blikk.hu.

„Mindig örömmel látogatok ki a májusi Európa-napra, ez egy fontos ünnep az európai Magyarország életében. Remélem, senkit nem fertőzött vagy bénított meg a szabad és demokratikus levegő (ahogy Orbán fogalmaz: vírus), esetleg az amerikai nagykövetség közelsége. Megnyitóbeszédemben a hazafiságról és az európai értékeinkről beszéltem, de fontosnak éreztem, hogy az Esély-pólómmal is üzenjek. (Utóbbival egyébként meglepően sokan fotózkodtak)

– írta fotói mellé Ujhelyi.

Objektum doboz

Az eseményről azt kell tudni, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter öt évvel a második világháború európai befejeződése után, 1950. május 9-én vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását. „Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra” – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a kezdeményezésből „születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa”.

Fennállásának több mint fél évszázada alatt az EU rendkívüli sikereket ért el: biztosította, hogy tagországai békében éljenek, két nemzedékkel ezelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált. Az EU-nak az utóbbi években ugyanakkor olyan jelentős pénzügyi, gazdasági és szociális kihívásokkal is szembe kell néznie, mint a menekültválság, a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború.

Az Európai Unió 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat, az indoklás szerint hat évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében, „a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében”, és 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához.

Magyarország kilenc másik ország társaságában 2004. május 1-jén lett tagja az EU-nak, amely Bulgária és Románia 2007-es, valamint Horvátország 2013-as csatlakozásával 28 tagúra bővült. 2007-ben Lisszabonban írták alá az Európai Unió reformszerződését, a két évvel később hatályba lépett dokumentum a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt intézményi változtatásokat irányozza elő a sok elemében még hat országra szabott, eredeti rendszeren.

A Lisszaboni Szerződés mondja ki először, hogy a tagállamok kiléphetnek az unióból. Erre az EU történetében először három éve került sor – az Egyesült Királyság 47 évnyi és egy hónapnyi tagság után, 2020. január 31-én éjfélkor távozott az így 27 tagúra csökkent EU-ból, és a 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacán és vámuniójában is megszűnt a brit tagság.

Európa napja – az európai himnusszal, zászlóval és a közös valutával együtt – az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik, 2000 óta használatos az EU jelmondata is: „Egyesülve a sokféleségben.” Az ünnep alkalmából az uniós intézmények idén májusban is több online és helyszíni eseményre invitálják az érdeklődőket, május 6. és 13. között az uniós polgárok megtekinthetik a brüsszeli, luxembourgi és strasbourgi intézményeket. Az idei események a készségek 2023-as európai évéhez is kapcsolódnak – május 9-én megrendezik a készségek európai évének fesztiválját, valamint kifejezik az Ukrajna melletti szolidaritást is.