Ferenc pápa üzenete: Isten áldd meg a magyart + VIDEÓ

A magyarok és milliók világszerte a béke emberét látják Ferenc pápában – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a katolikus egyházfőt köszöntő beszédében pénteken Budapesten, a Karmelita kolostorban.

Reményét fejezte ki, hogy a pápa beszélni tud Kijevvel és Moszkvával, Washingtonnal, Brüsszellel, Budapesttel és mindenkivel, aki nélkül nem lehet béke. „Itt, Budapesten azt kérjük Öntől, hogy járjon el személyesen a mielőbbi igazságos béke érdekében” – mondta az egyházfőhöz fordulva a köztársasági elnök.

Úgy fogalmazott, „hisszük”, hogy a Szentatya érkezése Magyarországra nem véletlen, hanem az éppen alkalmas pillanat és hely a találkozásra, a harangok megkondítására, az igazságos béke meghirdetésére. Isten megfelelő időben összehozza, és erővel vértezi fel azokat, akik bíznak a szeretet, az összefogás és a béke erejében – fűzte hozzá Novák Katalin.

A köztársasági elnök elmondta: a magyarok abba a magasságba akarnak felemelkedni, ahol Krisztus híveinek és különbség nélkül minden jóakaratú, békét kereső embernek a magától értetődő összetartozását megtalálják, ahol „az életünk megújulása vár ránk”.

Novák Katalin emlékeztetett Mindszenty József egykori hercegprímás szavaira, amelyek szerint „egy nemzet felemelkedése mindig a mai napon kezdődik, a fásultakban is van parázs a hamu alatt, csak a tűzre várnak”.

Az államfő kiemelte: „szeretnénk”, ha a Szentatya magyarországi látogatása elrugaszkodás lehetne ehhez a felemelkedéshez, egy olyan magaslat, ahonnan „rálátunk” a szellemi-lelki megújuláshoz és a békéhez vezető útra.

Hozzátette: a megfelelő úton „maradnunk már nekünk kell”, magyaroknak, európaiaknak. Ehhez bátorítást, iránymutatást, megerősítést „várhatunk, de csak mi, európai emberek és vezetők élhetünk úgy a ránk ruházott szabad akarattal”, hogy az békésebb, demokratikusabb, erősebb Európához vezessen – fűzte hozzá.

Novák Katalin felidézte, hogy Szent II. János Pál akkor jött Magyarországra, amikor erre a legnagyobb szükség volt, a kommunizmus bukása utáni újrakezdéskor. A mai látogatásra is ugyanez igaz, Ferenc pápa akkor jött, amikor arra a legnagyobb szüksége van Magyarországnak és Európának – fogalmazott.

„Szentséged most megerősít minket abban, hogy a keresztény értékeken nyugvó életnek van alapja, értelme és jövője a 21. században is. És mi is ebben erősítjük Szentségedet. Ezt adjuk kölcsönösen egymásnak: az emberi élet, a család védelmét, a keresztény hit megtartó erejét” – hangsúlyozta Novák Katalin, hozzátéve: „szövetségesek vagyunk, együtt védjük az emberi életet, a nőt és a férfit, az üldözött keresztény testvéreinket, valamint a másként gondolkodók és másként élők szabadságát is”.

Az államfő rámutatott, ennek a szövetségnek súlyos, tragikus időszerűséget ad a közvetlen szomszédunkban dúló véres háború. Elmondta, hogy példamutató összefogással segítjük az Ukrajnából felénk menekülő másfél millió embert, látjuk a szétszakított családok fájdalmát. „De mi, édesanyák, elsősorban a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút. Nem akarjuk a fiainkat, a férjeinket a frontra küldeni” – jelentette ki.

Novák Katalin Magyarország első női köztársasági elnökeként köszönetet mondott Ferenc pápának azért, hogy bátorítja és megerősíti a nőket a családalapításban, a gyermeknevelésben és a közösségek élén betöltött vezető szerepekben is.

Elmondta, a Szentatyának szánt ajándékok között megtalálhatók Szent Erzsébet rózsatövei is. Mint fogalmazott, Szent Erzsébet élete is igazolja, hogy a nők különös felelőssége rámutatni: jó kormányzás irgalmasság, a kiszolgáltatottak iránti szolidaritás nélkül nem lehetséges.

Ferenc pápa a válaszbeszédében úgy fogalmazott, hogy a politika a városban születik, és kevés olyan város van, mint Budapest, amely a történelemben is fontos szerepet játszott. József Attilát is idézte a pápa: itt a Dunának mely múlt, jelen és jövendő, egymást ölelik a hullámai.

„Budapest a hidak, a szentek és a történelem fővárosa” – fogalmazott Ferenc pápa. Mint mondta: a békés kapcsolatok fenntartását csak úgy lehet megőrizni, hogy azzal egyenértékű kreatív erőt állítunk szemben. Fővárosunk múltját felidézve a város fejlődése mellett a fájdalmas napokra is kitért, mint a második világháború borzalmaira, vagy 1956 lenyűgöző napjaira. A szabadság értékeinek védelmezőjeként említette Budapestet. Európa közös útjához hasonlította az egyesített Budapest létrehozását.

Abban a világban, amelyben élünk, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak – jelentette ki az egyházfő.

Ferenc pápa hangsúlyozta: a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre – szögezte le, majd Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítójának szavait idézve rámutatott: a „világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk. A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések?” – tette fel a kérdést Ukrajnára utalva Róma püspöke.

Az egyházfő meglátása szerint a nemzetközi politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatokat szítja, megfeledkezve a háború borzalmai után elért érettségről, visszafejlődve egyfajta „háborús infantilizmusba” – értékelt.

Ferenc pápa az „emberiség közös emlékezetét” képviselő Európa alapvető jelentőségű szerepét hangsúlyozta a jelenlegi helyzetben, jelezve, a kontinens hivatása, hogy egybegyűjtse az elszakadtakat, befogadja a népeket és senkit se tartson meg örökre ellenségének. Elengedhetetlennek nevezte, hogy újra felfedezzük az „európai lelket”: az alapító atyák lelkesedését és álmát, akik tudtak a saját korukon, a nemzeti határokon és a közvetlen szükségleteken túlra tekinteni és olyan diplomáciát kialakítani, amely képes volt egységet alkotni a szakadékok szélesítése helyett.

„Hol vannak a békét szolgáló erőfeszítések?” – tette fel a kérdést az egyházfő, aki Budapestre a hidak városaként tekint.

Ferenc pápa kitért arra is: a huszonhét nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely „nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe”. Olyan Európát lát, ami nem válik gáznemű dologgá, és absztrakt szupranaconális képződménnyé, de egyes részek sem tartják fogva az egészet. A szupranacionalizmus az ideológiai gyarmatosítás útja. Mint az úgynevezett genderkultúra esetében – hangoztatta az egyházfő, aki az Alaptörvényt és a magyar családpolitikát is dicsérte.

Ebben a tekintetben jelzésértékűnek nevezte a magyar Alaptörvény megfogalmazásait: „Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”, illetve: „Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez” – idézte.

„Olyan Európára gondolok – folytatta, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről”. Ez az „ideológiai gyarmatosítás” alantas útja, amely eltünteti a különbségeket, mint az úgynevezett genderkultúra, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, vívmányként dicsekedve például az abortuszhoz való joggal. Ehelyett személy- és emberközpontú Európára van szükség, ahol hatékony születés- és családpolitika működik - mondta, méltatva Magyarország „gondosan művelt” családpolitikáját.

Ferenc pápa szerint a sok láncszemből álló Lánchíd segít elképzelni egy olyan Európát, amely sok különböző, szilárdságát az összetartozásban megtaláló láncszemből áll. Egy ilyen Európa építésében segít a keresztény hit – hangsúlyozta, kiemelve Magyarország hídépítő szerepét, hiszen itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül, tisztelettudóan, építő szellemben együttműködve.

Az egyházfő végül Budapestről mint a szentek városáról beszélt, elsőként említve Szent Istvánt. A magyar történelem életszentséggel fémjelezve született, és nemcsak egy király, hanem egy egész királyi család, az uralkodó, hitvese, Boldog Gizella és fia, Szent Imre szentsége által. Kitért arra: István király Szent Imrének írt intelmei egyfajta „lelki végrendeletet jelentenek a magyar nép számára”. Az Intelmekben aktuális sorok is szerepelnek – mondta, idézve az idegenek befogadásáról szóló részt: „arra kérlek, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem az idegenekhez is”. Szent Istvánt az őszinte keresztény szellem vezeti, amikor ezt írja: „a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz”, majd a gondolatot ezzel zárja „légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen” – mondta, majd rámutatott: Szent István ezzel „elválaszthatatlanul összekapcsolja az igazságot és a szelídséget”.

Ez a hit nagy tanítása: a keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és a nagylelkűséget jelenti a Boldogságok szellemében. Innen fakad az a magyar népi jóság, amely a köznyelv bizonyos kifejezéseiben is megnyilvánul – mondta az egyházfő példaként említve magyarul: a „jónak lenni jó” és „jobb adni, mint kapni” mondásokat.

Az egyházfő felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvénynek az a szakasza, amely kimondja, hogy „valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét”, a magyar életszentség történetének folytatására utal.

A pápa az alaptörvény keresztényi gondolataira külön is kitért, amelyek Szent István és Szent Erzsébet szellemiségét folytatják. Külön kiemelte a magyar kormány távoli keresztény közösségek érdekében tett intézkedéseit, amelyek az evangélium szellemében születtek. A befogadás törvényes lehetőségeit Szent István intelmei alapján hangsúlyosan kiemelte. Megemlékezett az anyaországon kívül élő magyarokról, végül beszédét magyarul úgy zárta: „Isten áldd meg a magyart!

Ferenc pápa üzenete

Zarándokként és barátként jövök Magyarországra, ebbe a gazdag történelmű és kultúrájú városba; Budapestről, a hidak és szentek városából Európa egészére gondolok, és azért imádkozom, hogy egyesülve és szolidaritásban a béke otthona és a befogadás próféciája legyen napjainkban is.

Ferenc

Novák Katalin a többi között egy gyermekművészeti albumot adott Ferenc pápának, ez magyar gyerekek, fiatalok bibliai témájú alkotásaiból készült, kifejezetten a Szentatya számára.

Az album mellett különleges rózsatöveket is kap a pápa, a Szent Erzsébetről elnevezett rózsafajtából, amelyet egy erdélyi magyar, Márk Gergely nemesített.

„Árpád-házi Szent Erzsébetet a pápa szülőföldjén, Argentínában Magyarországi Szent Erzsébet (Santa Isabel de Hungría) néven ismerik, akinek a kezében a legenda szerint a kenyerek rózsává változtak” – írta az ajándékról a köztársasági elnök korábban a Facebook-oldalán.

Harmadik ajándékként a köztársasági elnök andocsi Mária-kegyruhát ajándékozott a katolikus egyházfőnek.

Novák Katalin a Facebook-oldalán korábban arról tájékoztatott: Somogy vármegyei látogatásakor az andocsi hívek azt kérték tőle, hogy adja át ajándékukat Ferenc pápának, aki a templomot bazilika minor rangra emelte.

„Az andocsi kegytemplom különleges hely, ahova azért járnak a hívek, hogy gyermekáldásért imádkozzanak. Régi szokás, azok a hívek, akiknek az imája meghallgatásra talált, hálából díszes ruhát adományoznak a templomnak” – fogalmazott bejegyzésében az államfő, hozzátéve: a Mária-kegyruha arra is emlékeztet, hogy államalapító Szent István király halála előtt Máriának ajánlotta az országot.

Az ajándékok sorában egy Magyarországot bemutató, a Szent Koronáról szóló díszkötetet, valamint az Alaptörvény egy díszpéldányát is bemutatott Ferenc pápának a köztársasági elnök.