Belföld

Fegyverdömping várható a béke nyomán

Mint minden háborúnak, az orosz-ukrán konfliktusnak is vége lesz egyszer - ám az már nehezebben megjósolható, hogy mi történik majd az ott feleslegessé váló töméntelen mennyiségű fegyverrel - hangoztatta lapunknak adott interjújában Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Utalt arra is, bárhogy alakuljon az ott élők sorsa, a szegénység hosszú ideig jelen lesz, s ez a becsületes embereket is tévútra viheti.

Fegyverdömping várható a béke nyomán
Horváth József: Hazánk nem igazán célország, hanem sokkal inkább az átmenőforgalomban érintett
Fotó: MH archív / Hegedűs Róbert

- Szinte alig múlik el hét a nélkül, hogy ne buknának le valakik Európában az Ukrajnából kicsempészett fegyverekkel. Milyen mértékű a jelenség mostanság?

- Az amerikai titkosszolgálati jelentések sem tagadják, hogy a helyi korrupció miatt az Ukrajnának szánt fegyverek és lőszerek csaknem harminc százalékát elnyeli a feketepiac. Ez nagyon nagy szám, s egyben elkeserítő állapotokat tükröz.

- Lehet valamiféle számítást végezni arra, hogy mindez mekkorára hízhat a béke megkötése után?

- Inkább közelítsük meg onnan a kérdést, hogy a polgárság „saját kezében” maradt fegyverek, robbanóanyagok és lőszerek jelentős része borítékolhatóan utat fog találni a bűnözőkhöz és/vagy a terroristákhoz. Az ENSZ jelentése szerint keleti szomszédságunknál akkor sem lesz jobb az életszínvonal, ha lezárulnak a harcok. Az emberek élni szeretnének, s ehhez anyagi forrásokra lesz szükségük. S innen csak egy lépés az értékesítés.

- Létezik valamiféle képlet, becslés az illegális fegyverkereskedelem mértékére? Illetve ez mennyiben lesz majd ráilleszthető az ukrán békeviszonyokra?

- E kérdésre - ha szabad ezt a szót használni, - „jó” összehasonlítást nyújthat a kábítószerpiac. Ott durván tizenöt-húsz százalékra teszik a lefoglalt mennyiséget, míg a megmaradó biztosan átjut a határokon. Már a konfliktus első napjaiban láthattuk, a kijevi vezetés a haza megmentése érdekében boldog-boldogtalannak ingyen és látatlanban osztogatta és osztogatja ma is a fegyvereket és a lőszert. Tehát ha egy hipotetikus száz százalékot veszünk - ami a fentiek fényében biztosan nem csekély mennyiséget, azaz pár száz darabot takar bármiből - akkor ebből ki tudunk indulni. Amúgy fontos megjegyezni, a nyugat-európai bűnözői csoportok jelentős része ma is a balkáni háborúkból visszamaradt eszközöket használja - s ehhez adódik majd hozzá az a készlet, ami a szomszédságunkban előbb-utóbb fölszabadul.

- Nem várható, hogy Ukrajna polgárai a csapnivaló közbiztonság okán inkább betárazzák maguknak a készleteket?

- De, biztos lesz ilyen ember is. Ám kár lenne feledni, ha valakinek döntenie kell az étel beszerzése, a család megélhetése vagy a fegyver tulajdonlása között, akkor az utóbbi lesz a vesztes. Szomorú, de tíz ukránból kilencre továbbra is a mélyszegénység vár. Valahol elfogadható tehát, hogy dobra verik a gyilkos eszközöket és viszi, aki bírja, akinek akad rá pénze. A szükség nagy úr, s olyanokat is tévútra vihet, akik korábban becsületes életvitelt folytattak.

- Váltsunk egy pillanatra a civil vevők oldalára. A hatóságok szeretnek előkelően elfeledkezni arról, hogy nem mindenki bűnöző, aki fegyverre vágyik...

- ...ez valóban így van. Hiszen ha valaki félti a saját vagy szerettei életét, s bármi okból nem bízik a rendőrségben, akkor elindulhat ezen az úton - ugyanakkor a cselekménye ettől még illegális marad.

- Az előbbi logika mentén Európában ki lehet a „polgári” célközönség?

- Egy példa talán elég lesz. A német rendőrszakszervezet vezetője néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta, ha a bevándorlási politikai változatlan marad, akkor a szervezett és erőszakos bűnözés eldorádója lesz az ország. Márpedig ha egy helyi polgár ezt a hírt elolvassa, akkor elhiszi azt, amit hallott. S mindennek nyomán könnyen előállhat az a helyzet, hogy az is fegyverkezni fog, akinek amúgy „normál helyzetben” ez eszébe sem jutott korábban. Minden mindennel összefügg. Az illegális migráció, az utcákon-tereken eluralkodó káosz és tombolás együtt, sajnos, nem a béke irányába hat. Ugyanakkor nem győzöm hangsúlyozni, legyen bármi is az indok, az engedély nélküli fegyverbirtoklás nem opció senki számára - s itt egykutya, hogy Nyugatról vagy Keletről beszélünk.

- Milyen fegyverekről, lőszerekről lehet szó?

- Gyakorlatilag, sajnos, szinte bármi előfordulhat, de azért azt mindenképpen tudni kell: az egyszeri ember Ukrajnában is inkább a géppisztolyokhoz, maroklőfegyverekhez illetve az ezekbe való lőszerekhez tud hozzáférni mostanság. Azaz a kontinensre nézve ez jelent fenyegetést. Az afrikai hadurak és az illegális migráció révén feltöltött kasszákkal bíró iszlám terroristák meg visznek majd minden mást - legyen az ágyú, aknavető, légvédelmi rakéta, nehéztüzérségi lőszer és robbanóanyag. Ez a Közel-Kelet, Észak-Afrika, esetleg Ázsia részeit jelenti. S mindezen túlmenően akad itt még valami, amit ma nem érzünk gondnak, de az lesz.

- Mire gondol?

- A dologtalanná váló, de puskaport szagolt és gyakorlott katonatömegekre, akinek lételemévé vált a háború és a gyilkolás. Az efféle „szaktudással” bíró embereket sokkal inkább a szervezett bűnözés szívja majd föl, mint a civil szféra.

- Hazánk mennyire lehet célország?

- Itt azért eléggé jó a közbiztonság, továbbá nem randalíroznak a településeken az illegális és erőszakos migránsok. Tehát nem gondolom, hogy óriási kereslet lenne a feketepiacon felbukkanó fegyverekre. Mi inkább az átmenő forgalom szempontjából jöhetünk szóba a bűnözőknek.

Kapcsolódó írásaink

Fokozódik a migránsok agresszivitása

ĀBenne van a levegőben, hogy az illegális migránsok esetleg éles lőfegyverekkel is megtámadhatják a magyar határőrizeti szerveket – mondta lapunknak Horváth József