Belföld

A Felvidékről kitelepítettek bűne az volt, hogy magyarok voltak

Még mindig élnek a gyalázatos benesi dekrétumok

Egyetlen bűnük volt a Felvidékről kitelepítetteknek: az, hogy magyarok voltak – jelentette ki Csáky Csongor Dunaszerdahelyen. A Rákóczi Szövetség elnöke a Felvidékről kitelepítettek emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen beszélt kedden.

A Felvidékről kitelepítettek bűne az volt, hogy magyarok voltak
Csáky Csongor: 1947. április 12-én indult el az akkori Csehszlovákiából Magyarországra az első szerelvény a Felvidékről kitelepítettekkel
Fotó: MH-archív/Bodnár Patrícia

1947. április 12-én indult el az akkori Csehszlovákiából Magyarországra az első szerelvény a Felvidékről kitelepítettekkel, azokkal a fiatalokkal és idősekkel, akik ártatlanul számkivetettekké váltak saját szülőföldjükön – hangoztatta kedden Dunaszerdahelyen Csáky Csongor. A Rákóczi Szövetség elnöke a Pázmaneum Polgári Társulás által szervezett rendezvényen felidézte, azokra emlékezünk, akiknek egy nagy bűnük volt, hogy magyarok voltak, és többségük a közösség meghatározóbb alakjának számított.

Rámutatott, a kitelepítések megkezdése után alig maradt olyan magyar család az akkori Csehszlovákiában, amely ne lett volna érintve, aki ne veszítette volna el valakijét. Hozzáfűzte, alig tért magához a második világháború nagy világégése után egy-egy közösség, azoknak, akik magyarul beszéltek és imádkoztak, mindjárt érezniük kellett, hogy nemkívánatos személyek az új csehszlovák államban, idegenek, jogfosztott páriák lettek.

A Rákóczi Szövetség elnöke az 1945-ös kassai kormányprogram részét alkotó benesi dekrétumokról szólva rámutatott: azok megpecsételték a magyarok és a németek sorsát az újonnan létrejövő Csehszlovákiában, és a magyarok osztályrészéül kollektíven a jogfosztottságot, a hontalanságot és a kiszolgáltatottságot juttatták. Kijelentette, az akkor kitelepítettek közül ma már csak azok vannak velünk, akik gyermekként élték meg a kitelepítést, ők azok, akik soha nem kaptak még csak jelképes jóvátételt sem, azok, akiktől nem kértek bocsánatot.

Leszögezte, emlékezni és emlékeztetni kötelesség, mert a közösség emlékezete meghatározza a jövőt, és tartozunk a kitelepített magyaroknak emlékük megőrzésével.

Hájos Zoltán, a Csallóköz központjának számító Dunaszerdahely polgármestere a rendezvényen ugyancsak felidézte az akkor történteket, majd elmondta, idén márciusban a szlovák törvényhozásban egy olyan javaslatot nyújtottak be, amelyben azt indítványozták, hogy április 12-ét nyilvánítsák az igazságtalanul kitelepítettek emléknapjának, de a szlovák képviselők úgy döntöttek, hogy a javaslatot meg sem tárgyalják.

Kapcsolódó írásaink