Belföld
„Ne engedjük újra és újra meggyalázni az áldozatok emlékét!”
Kövér: Egyre fontosabb lesz az iskola szerepe
Kövér Lászlót azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Rákóczi Szövetség, az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából közös online megemlékezést szervezett középiskolásoknak Magyarországon és a határon túl is.
A házelnök szerint hosszú időn keresztül a családi, nemzedéki emlékezet az iskolarendszer nélkül is megoldotta azt a problémát, hogy a fiatal generációk átéljék a szüleik, nagyszüleik múltját, életét, élményeit, és ezeken keresztül azokat az értékeket is, amelyek alapján „az élet élhető tud lenni egyáltalán”.
Mi már olyan generáció vagyunk - nem beszélve a gyerekeinkről, unokáinkról - akik békében születtek és békében nőhettek fel, semmilyen társadalmi kataklizma, háború nem fenyegette az életünket - mutatott rá. Szerinte ezért hatványozottan fontos megszerezni azt a védekezőképességet, „oltóanyagot”, ami a jövőben „bármely nem kívánt társadalmi esemény esetén valamilyen szintű védelmet nyújt”.
Úgy vélte: itt az iskolarendszer egyre fontosabb lesz. „Különös tekintettel arra, hogy a fiatalok a mai világban, mai információáramlás feltételei közepette a szinte másodpercenként változó valósághoz vannak hozzákötve, és egyszerűen ki vannak ragadva abból a történelmi dimenzióból, amiben még a mi generációnk is benne gyökerezett” - fogalmazott.
Hangsúlyozta: már nincsenek olyan közvetlen társadalmi élmények, amelyeket át lehetne a szülőktől, nagyszülőktől venni, ezért muszáj, hogy a könyvekből és az internetből megszerezhető ismeretekre hagyatkozzunk.
A házelnök azt is fontosnak nevezte, hogy ezeket az ismereteket valaki összefüggésében el tudja helyezni, és rá tudjon mutatni arra, hogy ma is vannak ugyanolyan veszélyes, emberellenes, ordas eszmék, mint amilyenek a nagyszüleink vagy dédszüleink idejében felforgatták a világot, és jó, hogyha ezeket időben észrevesszük annak érdekében, hogy tudjunk ellene küzdeni.
Soltész: Ne engedjük a letűnt ideológiák utódainak visszatérését!
„A letűnt ideológiák utódai” visszatérésének megakadályozására szólított fel a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett csütörtöki online konferenciát megnyitó beszédében.
A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány által szervezett, „Tebenned bíztunk eleitől fogva...” - Egyházi személyek a Gulág fogságában című rendezvényen Soltész Miklós úgy fogalmazott: „ne engedjük újra és újra meggyalázni” az áldozatok emlékét, bagatellizálni százmilliók szenvedését.
„Emlékeznünk kell, mert bár más színek, más zászlók alatt, de ma is gyülekeznek az élet- és emberellenes ideológiák követői. Ők azok, akik diktatúrát kiáltanak, másokat vádolnak, míg a mindennapokban diktatórikus eszközökkel irányítják a médiát, ha pedig hatalomra kerülnek a liberalizmus jegyében, minden más eszmét vallót elhallgattatnak. Ők azok, akik ismét demokratikus elveket hangoztatva, szépséges gondolatok és törekvések mögé bújva, anarchista módszerekkel akarnak országokat, nemzeteket vezetni” - mondta a politikus.
Mécsest helyezett el Áder János és felesége a Terror Háza Múzeumnál
Mécsest helyezett el Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a budapesti Terror Háza Múzeum emlékfalánál csütörtök délelőtt a kommunizmus áldozatainak emlékére - hangzott el az M1 aktuális csatornán.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
Kásler: A múlt feldolgozásához elengedhetetlen a méltó emlékezés
Múltunk feldolgozásához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a történelmi folyamatokkal, megismerjük a tragédiák áldozatainak nevét és méltó módon emlékezzünk rájuk - mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár közzétette a Szovjetunióba egykor elhurcoltak adatbázisát.
Kásler Miklós közölte, hogy az adatbázisban szereplő mintegy 682 ezer digitalizált karton az 1941 és 1956 között a Szovjetunióba hurcolt magyar emberek adatait tartalmazza.
Kiemelte, a kommunista diktatúra több mint négy évtizeden keresztül tartotta rettegésben a magyarságot. A 21. századból, a mai szabad, demokratikus körülmények között nehéz elképzelni, milyen volt, amikor „éjszaka jött az emberért a fekete autó”, amikor indok nélkül évekre internálhattak vagy bebörtönözhettek bárkit, amikor ártatlan embereket kínoztak és gyilkoltak meg - mondta a miniszter.
Emlékeztetett arra, hogy február 25-én minden évben a kommunizmus áldozataira emlékezünk, ugyanis 1947-ben ezen a napon tartóztatták le - „minden törvényt megszegve” - Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, aki „látva a hazájára leskelődő veszélyt következetesen kiállt a kommunisták ténykedése ellen”.
Kovács Bélát a Szovjetunióba hurcolták, ahol ekkor már több százezer honfitársunk sínylődött kényszermunkatáborokban - mondta Kásler Miklós, hozzátéve: ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége ártatlanul került a Gulagra és több százezren soha nem tértek vissza.
A miniszter hangsúlyozta, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyarság az őt ért tragédiák ellenére soha nem adta fel. Talpra tudtunk állni Trianon után, újjá tudtuk építeni az országot a második világháború pusztítását követően. '56-ban fegyvert fogtunk az elnyomás ellen, a szabadságért, és bár a szovjet csapatok vérbe fojtották harcunkat, nem adtuk fel, és harminc évvel később véghez tudtuk vinni a rendszerváltást„ - fogalmazott.
Kásler Miklós kijelentette: erős nemzeti identitásunknak, hagyományainknak, elszántságunknak, kitartásuknak köszönhetően át tudtuk vészelni ezeket a sorscsapásokat, és a magyarság ma is a Kárpát-medence ”legnépesebb és legerősebb nemzete”.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, a kommunizmus áldozatainak emléknapján azokra emlékezünk, akiket a vörös diktatúra fosztott meg az emberhez méltó élet reményétől is. A kommunista diktatúra olyan totális hatalomra törekedett, amely nem elégedett meg csupán a test feletti hatalommal, hanem a lelkek, az emberi szellem felett is át akarta venni az uralmat - mondta.
Kitért arra, hogy a második világháború alatt szovjet hadifogságba kerültekről, az elhurcolt civilekről, a ”málenkij robotra kényszerítettekről„ tilos volt beszélni a diktatúra évtizedeiben. A hatalom mindent megtett annak érdekében, hogy az áldozatok emlékét kitöröljék a nemzeti, sőt a hozzátartozói emlékezetből is - mutatott rá.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója azt mondta, ilyen jellegű információátadásra, mint amilyen az adatbázis átvétele, a magyar levéltárügy történetében még nem volt példa. Az adatbázisban 681 955 karton szerepel, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan hány magyar embert takar, mert vannak ismétlődő kartonok - jegyezte meg.
Közölte, az adatok átvételét követő egy éven belül sikerült hozzáférhetővé tenni azokat mindenki számára, ugyanis csütörtöktől elérhető az adatbázis egy online felületen.
Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások szervezetének elnöke arról beszélt, hogy a kutatásaik és a fellelhető iratok szerint több mint 800 ezer elhurcolt magyar állampolgárról tudni.
Az adatbázis ide kattintva érhető el. Az oldalon közöltek szerint a Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-ai megállapodása alapján került az utóbbiban őrzött, a II. világháború alatt és után a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, internált, illetve letartóztatott, majd a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek (katonák és civilek) úgynevezett nyilvántartó kartonjainak digitális másolata a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe.
Azt írták, 2019. december végéig csaknem 682 ezer nyilvántartó karton másolatát adták át, valamint elkészítettek egy orosz nyelvű, cirillbetűs adatbázist is, amely a nyilvántartó kartonokon szereplő, az egyes személyekhez köthető legfontosabb információkat tartalmazza: a hadifogolyként nyilvántartottak vezeték- és keresztnevét, születési adatait, nemzetiségét, a fogságba esés helyét és idejét, a tábor elhagyásának okát és idejét, illetve ha az illető meghalt a hadifogolytáborban, akkor annak időpontját és okát is.
