Kúria: Az új intézményrendszer összhangban áll az európai jogállamisági elvárásokkal

Varga Zs. András a Kúria 2021-es tevékenységéről szóló beszámolójában úgy értékelt, 2021 nem volt egyszerű év, mert január 2-án vezetőváltás volt a Kúrián, ez várakozásokkal járt, ami kezdetben megnehezítette a Kúria munkáját. Hozzátette: a kezdeti aggályokat sikerült a kölcsönös bizalom jegyében eloszlatni, és nyugodt évet zárhatott a Kúria.

Jelezte, „intézményi oldalról nézve” teljes nyugalommal várják annak a törvényjavaslatnak a benyújtását, amely Magyarország és az EU közötti megállapodás eredményeként született. „Abban minket büntetni akartak, de azzal büntetnek, amit a Kúria maga is tesz, tudniillik a több mint nyolcszáz éves Kúria úgy működik, hogy annak van elnöke és nem az elnöknek Kúriája” – fogalmazott.

A Kúria elnöke az önkormányzati normakontrollal kapcsolatban azt mondta, 2021-ben sok ügyük volt, majdnem kétszerese a 2020-asnak. A növekedést azzal magyarázta, hogy a kormányhivatalok vezetői nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a koronavírus-járvány miatti különleges jogrendben az önkormányzati jogalkotás hogyan zajlik.

Varga Zs. András elmondta, az ügyek között újdonság volt a közterület-használat szabályozása, vagyis az a megoldás, amikor a megfogyatkozott forrásokat különféle útdíjakkal kísérelte meg pótolni több önkormányzat.

Kitért arra, hogy az új jogegységi rendszert, a korlátozott precedensrendszert 2020 októberében vezették be, de akkor még nagyon kevés ilyen ügy volt a Kúrián, 2021-ben azonban már 31, ezért 2021-et a jogegység évének is nevezik.

Az elnök elmondta, az új intézményrendszert a Velencei Bizottság is megvizsgálta, és megállapította, hogy az összhangban áll az európai jogállamisági elvárásokkal.

Hozzátette: egy lényeges észrevételt kaptak, hogy a kilencfős jogegységi tanács létszámát növelni kellene. 2022-től már 21 fős panasztanács vizsgálja ezeket az ügyeket – jelezte.

Varga Zs. András elmondta azt is, a Velencei Bizottság „a szocializmusból örökölt lehetőségnek” tartotta a jogegységi eljárást, vagyis hogy a Kúria társjogalkotóként határozza meg a jogszabályok kötelező értelmét úgy, hogy nincs konkrét ügy mögötte. Az Országgyűlés elfogadta az érvelést, és integrálta a jogegységi eljárást a jogegységi panaszeljárásba – közölte.

Úgy összegzett, a jogegységi rendszer most már tényleg minden próbát kiállna.

Beszámolt az első jogegységi hatályú határozatról, amely révén a bíróságok közötti alkotmányos párbeszédben kialakult az a helyzet, hogy nincs intézményi konfliktus a Kúria és az unió bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság között.

Vejkey Imre (KDNP), a beszámoló elfogadását javasló igazságügyi bizottság elnöke úgy értékelt, a Kúria 2021-re megfogalmazott szakmai célkitűzései megvalósultak.

Elmondta, 2021-es beszámoló az első azok sorában, amelyet a Varga Zs. András vezette Kúria tevékenységét tartalmazzák. Véleménye szerint az elnökváltás minden szervezetnek izgalmas és kihívásokkal teli, ez az átállás azonban nem okozott fennakadást a Kúria tevékenységében, azt a testület továbbra is magas színvonalon látta el.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a beszámoló időszakát továbbra is terhelték a koronavírus-járvánnyal összefüggő intézkedések és az új közigazgatási ítélkezési pluszfeladatok.

Fidesz: a Kúria magas színvonalon látta el feladatát.

Kovács Zoltán, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a 2021-es év valóban a jogegység éveként vonul be a Kúria történetébe. Az intézmény történetét ekkor sok változás alakította, és a járvány is nehezítette a munkáját, de így is biztosítani kellett a jogalkalmazás egységét, el kellett látni a feladatokat – mondta.

Kifejtette: 2021-ben a Kúria feladatainak ellátását több jogszabályi változás is érintette, ilyen volt a jogegységi panaszeljárás szabályozása.

Megjegyezte: a Velencei Bizottság pozitívan értékelte a Kúria munkáját.

Kitért rá: a Kúria önkormányzati rendeletekkel is foglalkozik, és a közigazgatási normakontroll olyan magyar sajátosság, amely „mindenképpen megbecsülendő”.

Arról is beszélt, hogy korábban két olyan kormányrendelet született, amely jelentős mértékben korlátozta az önkormányzati jogalkotást. Az egyik szerint nem lehetett adót emelni, adókedvezményt megszüntetni, a másik alapján pedig a szolgáltatásáért nyújtott díjakat nem lehetett megemelni, és ezen keretek között kellett a jogalkotást elvégezni – fejtette ki. Hozzáfűzte: ennek meglett a következménye, hiszen most helyi jogalkotási dömping van.

Hangsúlyozta: látható, hogy a Kúria magas szakmai színvonalon és a törvényben előírt módon látta el feladatait. Ezért arra kérte a képviselőket, hogy a Kúria elnökének beszámolóját fogadják el. Hozzátette: „A Fidesz képviselőcsoportja ezt fogja tenni.”

A járványhelyzet ellenére is ellátták feladatukat a bíróságok - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a 2021-es évről beszámolva az Országgyűlés szerdai ülésén.

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke kiemelte: 2021-et is áthatotta a járványhelyzet, amely az élet minden területét sújtotta, így a bírói szervezet is érintette. A bíróságoknak azonban helyt kellett állniuk, folyamatosan elérhetőnek kellett lenniük, szerepüket a járványhelyzetben is be kellett tölteniük - emlékeztetett.

Felidézte: a mindennapi munka a lehetőségekhez képest a digitális térben zajlott, és bár ez az időszak kihívást jelentett mindenkinek, a bíróságok működése folyamatos volt, az alaptörvényben előírt kötelezettségeiket teljesítették. Az ügyhátralék a körülmények ellenére csökkent - tette hozzá.

Hangsúlyozta: 2021-ben bebizonyosodott, hogy a digitalitzáció irányába tett lépések nem voltak hiábavalók és jelentősen megkönnyítették a bíróságok mindennapi működését. Ezért a digitalizációban elért eredményeket meg kell tartani a jövőben is - vélekedett.

Megjegyezte: a digitális képzések hatékonysága is bebizonyosodott ebben az időszakban.

Kitért rá: a bírósági szervezet digitalizációs törekvései, az informatikai fejlesztések 2021-ben is folytatódtak. A fejlesztések elsődleges fókuszpontja továbbra is a távmeghallgatási rendszer volt - fűzte hozzá.

Az OBH elnöke arról is beszélt, hogy 2021-ben is kiemelt cél volt az időszerűség növelése, az elhúzódó ügyek számának csökkentése, és az ilyen ügyek száma kevesebb is lett az előző évhez képest.

Senyei György Barna a bírósági oltásszervezést nevezte az év legfontosabb intézkedésének.

Vejkey Imre (KDNP) a igazságügyi bizottság elnöke a testület nevében elfogadásra ajánlotta a beszámolót. Elmondta: a bíróságok működését 2021-ben is áthatotta a koronavírus-járvány, de az OBH elnöke biztosította a zavartalan működést. Kiemelte: 2021-ben a folyamatban lévő ügyek száma valamennyi ítélkezési szinten csökkent, és 18 százalékkal kevesebb volt az elhúzódó ügyek száma is.

Arra is kitért, a pandémia felgyorsította a digitalizációt: 4,5-szer több alkalommal alkalmazták 2021-ben a távmeghallgatási rendszert.

Az OBH 2021-ben is magas színvonalú ítélkezést biztosított, átláthatóságot, kiszámíthatóságot teremtett az igazságszolgáltatási munkában.

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka szerint alapos, minden lényeges kérdésre kiterjed az OBH beszámolója. Kritizálta, hogy egyes ellenzéki frakciók nincsenek jelen a vitában, mert nem tartják legitimnek a OBH elnőkének és a Kúria elnökének kinevezését.

Kiemelte: az OBH 2021-ben a pandémia időszakában is helyt állt, sőt ebben időszakban csökkent a folyamatban lévő ügyek száma. Elengedhetetlennek nevezte a digitalizációt, kiemelve, hogy 2021-ben több mint 2500 bírósági munkaállomást korszerűsítettek, és 30 olyan eszközt állítottak munkába, amely távmeghallgatásra, illetve védett személy meghallgatására is alkalmas. A Fidesz-frakció nevében támogatta az OBH beszámolóját

Vejkey Imre a KDNP vezérszónokaként felszólalásában köszönetet mondott az OBH-nak a munkájáért.

Kijelentette: furcsállja a DK politikusának szavait, amikor az OBH és az OBT közötti problémák felvetését hiányolja egy jogalkalmazón, a bírósági hivatal vezetőjén.