Belföld

Szili Katalin: A nemzet jó úton halad a fenntarthatóság felé

Tíz évvel ezelőtt, pontosan ezen a napon fogadta el a magyar Országgyűlés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiáról szóló országgyűlési határozatát

A nemzet jó úton halad a fenntarthatóság felé – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapító és tiszteletbeli elnöke kedden az MTI-vel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia elfogadásának 10. évfordulója alkalmából.

Szili Katalin: A nemzet jó úton halad a fenntarthatóság felé
Szili Katalin
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Szili Katalin azt írta, hogy a világon valamennyi demokratikus politikai intézményrendszer legnagyobb 21. századi kihívásai között említhető a fenntartható fejlődés megvalósítása.

Tíz évvel ezelőtt, pontosan ezen a napon fogadta el a magyar Országgyűlés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiáról szóló országgyűlési határozatát A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója dokumentummal kapcsolatosan, amelyet a tizenöt éve alapított Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) terjesztett a parlament elé – jelezte.

Hozzátette: a keretstratégia célként fogalmazta meg a magyar nemzet hosszú távú sikeres fennmaradása érdekében a fenntarthatóság felé való átmenet első lépéseit, továbbá annak alkalmazását a döntés-előkészítő folyamatban, a fenntartható fejlődés, a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelme és a nemzeti erőforrásainkkal való felelős gazdálkodás követelményei szerint.

A 2024-ig terjedő időtávra négy nemzeti erőforrás tekintetében határozta meg a legfőbb célokat: az első az emberi erőforrások területén, elsősorban a demográfiai problémákra, a társadalmi egyenlőtlenségre és kohézióra, az oktatási rendszer eredményességére, egy egészséges társadalom megteremtésére fókuszál. A második a társadalmi erőforrások esetén a kulturális szolgáltatások fejlesztésével, a családi értékek erősítésével, a múlt örökségének ápolásával, a bizalom építésével foglalkozik. A harmadik a természeti erőforrásokkal kapcsolatban a biodiverzitás, a megújuló és nem megújuló erőforrások, továbbá az embert érő környezeti terhelések állnak középpontban. A negyedik a gazdasági erőforrások terén pedig az innováció erősítését, a foglalkoztatás bővítését és az életpályamodelleket célozza meg – sorolta Szili Katalin.

Úgy folytatta, hogy a keretstratégia elfogadása óta az NFFT négy Előrehaladási jelentéssel követte nyomon a nemzeti erőforrásaink állapotát, a megvalósított intézkedéseket, és adott visszajelzést az elért eredményekről.

„A jövő nemzedékekért, gyermekeink és unokáink életéért vállalt és viselt felelősségünk értelmében, megfelelve az alaptörvényben foglaltaknak, a nemzeti erőforrásaink fenntartását, megőrzését és gyarapítását folyamatosan biztosítanunk kell" – fogalmazott.

A legutóbbi, negyedik előrehaladási jelentés külön kiemeli, hogy a vizsgált időszakban, azaz a keretstratégia elfogadása óta jelentősen gyarapodott a családokban született gyermekek száma, nőtt a foglalkoztatottak és csökkent a súlyos anyagi nehézségekkel küzdők aránya a társadalmon belül – írta.

Az elmúlt 10 évben az Országgyűlés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia feladataival és az előrehaladás folyamatos monitorizálásával azon dolgozott, hogy Magyarország a fenntarthatóságban változásokat érjen el, igazodva a hazai és globális trendekhez, kihívásokhoz.

A következő évben folytatni kell egy újabb tíz éves időszakra vonatkozó stratégiai célrendszer kijelölését, hogy Magyarország megfeleljen egy, a saját maga számára, de európai szempontból is kedvező jövőképnek.

Végigtekintve a rendszerváltás óta eltelt időszakon, a keretstratégia elfogadásával vált példaértékűvé a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a kormány együttműködése, amely együttműködés garanciája a fenntarthatósági stratégiai célok elérésének – közölte Szili Katalin.

Kapcsolódó írásaink