Alapjogokért: Az Alkotmánybíróság megfutamodott

Bár a referendum pótlása valóban lehetetlen, így a pénteki döntés következtében senki sem került hátrányos helyzetbe, az Alapjogokért Központ álláspontja szerint a gyermekvédelem ügye egyre hangsúlyosabb lesz, és csak remélni lehet, hogy „éles helyzetben” az Alkotmánybíróság nem a könnyebb utat választja majd, emeli ki az Alapjogokért közleménye.

A központ régóta hangoztatott véleménye, hogy a genderideológia összeegyeztethetetlen Magyarország Alaptörvényével. „Különösen igaz ez a gyermekek nemátalakításának kérdésére, ezért az alkotmánybírák számára nem lehet mérlegelés tárgya az ezen a területen is megmutatkozó bírói aktivizmus letörése”.

Az Alapjogokért emlékeztet: Varga Judit igazságügyi miniszter 2021. július 21-én öt, gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésben kezdeményezett népszavazást. Bár az ügyben eljáró Nemzeti Választási Bizottság valamennyi kérdést átengedte, a jogorvoslati eljárások során a Kúria Kovács András vezette tanácsa megtagadta a kiskorúak nemátalakító műtétéivel kapcsolatos kérdés hitelesítését.

Bár az Alkotmánybíróság 2021 decemberében annak alkotmányellenes mivolta miatt megsemmisítette a Kúria határozatát, Kovácsék a megismételt eljárásban is megtagadták a kérdés hitelesítését. Az elhúzódó jogi procedúra eredményeként a 2022 áprilisában megtartott referendumon a választók az eredetileg kezdeményezett öt helyett négy kérdésben mondhatták el a véleményüket. A szóban forgó kúriai döntés tehát alkotmányellenesen korlátozta a választói akarat kifejezését, ezzel pedig egyértelműen a politika sikamlós talajára tévedt.

„Hangsúlyozandó, hogy a Kovács András elnökölte tanács esetében ez korántsem egyedi eset: ugyanezen testület volt az, amelyik a 2018-as országgyűlési választásokon több ezer határon túli szavazatot érvénytelenített úgy, hogy ezzel a Fidesz–KDNP kárára juttatta a jogszerűen járónál eggyel több országgyűlési mandátumhoz a Jobbikot” – mutat rá a közlemény.

Az Alkotmánybíróságnak pénteki, a kiskorúak nemátalakító műtétével kapcsolatos kérdés hitelesítését másodjára is megtagadó döntéssel kapcsolatos alkotmányjogi panasszal kapcsolatban kellett véleményt mondania, emeli ki az Alapjogokért, amely szerint hangsúlyozandó, hogy a testület semmiképpen sem hozhatott olyan döntést, amellyel a Kovácsék által okozott károkat orvosolhatta volna, hiszen csaknem egy év telt el a gyermekvédelmi népszavazás óta, így a kérdés „bepótlása” értelmezhetetlen.

„Az eljáró alkotmánybírák ennek megfelelően egyszerűen tárgytalannak nyilvánítottak a beadványt, és az abban megfogalmazott alkotmányossági aggályokat érdemben nem bírálták el. Ezzel a döntéssel azonban az Alkotmánybíróság nemcsak válasz nélkül hagyta a Kovács-féle tanács választói akaratot korlátozó döntését, de elmulasztott egy lehetőséget a genderideológia térnyerésével szembeni alkotmányos vörös vonalak lefektetésére is” – zárul a közlemény.