Gulyás Gergely: A válság ellenére nőni tudott a magyar gazdaság

A háromnapos soproni kormányülés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő csütörtökön 10 órától tartották meg az e heti kormányinfót. A tárcavezető részvétét fejezte ki a Törökországot és Szíriát sújtó földrengés áldozatainak, illetve hozzátartozóinak; hazánk mindkét államnak segítséget nyújtott, számos magyar mentőalakulat dolgozik a helyszínen. Beszél arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a mai EU-s csúcson azért fog küzdeni, hogy jobb belátásra térítse az uniós vezetőket, mivel az értelmetlen szankciók és a háborús inflációk jelentős károkat okoznak az európai embereknek és gazdaságnak, miközben Oroszországot nem tántorították el attól, hogy tovább folytassa a harcot. Különösen fontos, hogy egy esetleges újabb szankciós csomag ne érintse az atomenergiát és az energetikai beruházásokat. Szóba kerülnek továbbá a kormány agrár- és a területfejlesztési tervei is.

− A legfrissebb jelentések szerint a török hatóságok és civilszervezetek hétfő óta több mint 100 ezer emberrel, speciális munkagépekkel végzik a mentést. Több mint ötven ország mentőalakulatai vannak a helyszínen, köztük számos magyar. A hazai mentőegységek 27 ember életét mentették meg, összesen több mint száz fő és több mint húsz kutya van Törökországban. Magyarország minden lehetséges módon megpróbál segíteni az életek mentésében − ismertette a legfrissebb adatokat Gulyás Gergely.

A tervezett napirendi pontokról szólva a miniszter elmondta, az a gazdasági helyzet megvitatása volt ezek közül az első. Magyarország a nehéz európai helyzet ellenére teljesítette a vállalásait, magasabb volt a reálbéremelkedés, mint az infláció és napokban minden érintett megkapja a 13. havi nyugdíjat, a megemelt nyugdíjjal együtt. − A gazdaság 4,7 százalékkal nőtt, és idén sem irreális elvárás a 1,5 százalékos bővülés − tette hozzá.

A villamosenergia és földgázhálózat fejlesztését határozta el a kormány. A gáztárolók energiabiztonsága és az Adria-vezeték kapacitásának növelése szintén nagyon fontos, mivel az orosz gáz esetleges kiesése esetén csak a tenger felől lehet ellátni hazánkat.

Ami az iparfejlesztést illeti, a kormány az ipari parkok vízközműhálózatok fejlesztését, a zöld megoldások elterjesztését tervezi. Valamint a dunai finomítót át akarja állítani többfajta forrásból származó olaj feldolgozására - folytatta Gulyás Gergely.

Kiemelte, az idei tél megmutatta, milyen fontos az energiahatékonyság, az ilyen célú fejlesztéseket és beruházásokat fel kell gyorsítani.

A kormány a háborúval és az EU-csúccsal is foglalkozott. − Felfoghatatlan az a pusztítás, amit az elmúlt csaknem 12 hónapban Ukrajna elszenvedett. De életeket csak úgy lehet menteni, ha azonnali tűzszünet lesz − szögezte le, hozzátéve: a legnagyobb veszély most az, hogy a háború kiszélesedik.

− Magyarország továbbra is békepárti, a tűzszünetet fogjuk szorgalmazni Brüsszelben, a NATO-ban, az ENSZ-ben is - mondta.

− A legfontosabb, hogy mindig elítéltük az orosz agressziót, anyagilag támogattuk Ukrajnát és befogadtuk a menekülteket. Magyarország álláspontja egy tekintetben sajátos: a kárpátaljai magyarok miatt nem szállítunk fegyvereket, valamint hogy az energetikai szankciókat nem támogatjuk, mert azok több kárt okoznak, mint hasznot - üzente a miniszter azoknak, akik szerint a magyar kormány oroszpárti.

A Brüsszellel folytatott viták kapcsán megjegyezte, Magyarország kész a kompromisszumokra, mégha azoknak nincs is közösségi jogi alapja.

Tegnap lemondott több miniszter, akik az egyetemi vagyonkezelői alapítványokban foglaltak helyet, köztük Varga Mihály, Varga Judit, Szijjártó Péter − jelentette be Gulyás Gergely. Mint ismert, az unió kifogásolta, hogy politikusok foglalnak helyet az egyetemek élén álló szervezetekben. A kormány ezzel tehát újabb gesztust tett az EU irányába és a vita megoldása érdekében.

A mai uniós csúcs egyik fő témája az illegális migráció lesz. Újságírói kérdésre válaszul a tárcavezető hangsúlyozta: ez az a kérdés, amire azt mondhatjuk, Magyarországnak nem igaza van, hanem igaza lesz. Már az EU-s vezetők is a határok megerősítését fontolgatják, noha ostoroztak minket, amikor kerítést építettünk, de az élet bebizonyította, hogy mi jártunk el helyesen, másként nem lehet megvédeni Európát.

Volodimir Zelenszkij szerdán Londonban találkozott az Egyesült Királyság miniszterével, ahol közös sajtótájékoztatón kijelentették: Ukrajnának joga van csatlakozni a NATO-hoz. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány támogatná-e az ukránok csatlakozását, Gulyás Gergely figyelmeztetett: az a jelen pillanatban világháborúhoz vezetne. Az ország EU-csatlakozását illetően pedig kiemelte, hogy Magyarország alapvetően támogatja Ukrajna felvételét a közösségbe, de előbb egy sor problémát orvosolni kell, például a nyelv és oktatási törvényeket.

A miniszter tizenkét nappal ezelőtt járt Kárpátalján, ahol politikai, kulturális és egyházi vezetőkkel találkozott. Elmondása szerint a családok nagy többsége kitart, de a magyar állam minden eddigi támogatásánál nagyobb segítségre van szükség. Erről rövidesen döntés születik. Hozzátette: Budapest nem csak a magyarokat segíti, hanem minden kárpátaljai embert, éppen ezért méltatlan Kijev hozzáállása a magyarokhoz.

Korábban beszámoltunk róla, hogy bekérette a román külügyminisztérium kedden Magyarország bukaresti nagykövetét, és közölték vele: Romániában mind a húsz nemzeti kisebbég szabadon használhatja jelképeit, de az országban nem létezik „úgynevezett Székelyföld" nevű területi közigazgatási egység, amely jogalapot teremtene valamely sajátos hivatalos jelkép használatára. A Magyar Hírlap erre vonatkozó kérdésére válaszul Gulyás Gergely azt mondta, olyan kérés viszont nem hangzott el, hogy Magyarországon, a magyar közintézményekről vegyük le a székelyzászlót.

Kitért arra is, hogy nem készülnek demonstratív válaszlépésre, például magasabb szintű kormányzati jelenlétre az egy hónap múlva esedékes székely szabadság napi megemlékezéseken, mivel nem akarnak provokálni. − Mi csak azt szeretnénk, ha mindenki megértené, nem erősítjük, hanem gyengítjük egymást azzal, ha korlátozzák a nemzetiségi jelképek használatának jogát − fogalmazott a miniszter.

A kormányinfón szóba került még többek között a debreceni akkumulátorgyár ügye is, a világban − mint arra a tárcavezető rámutatott − komoly verseny van a hasonló beruházásokért, egyértelműen külföldi érdek, hogy a beruházás ne nálunk valósuljon meg. A paksi atomerőműről szólva pedig elmondta, a kormány azt szeretné, hogy minél előbb elkészüljön az új blokk.

Cikkünk folyamatosan frissül