Felpörgettük a haderőfejlesztést, az új harci eszközök folyamatosan érkeznek hazánkba

A Magyar Honvédség és a légierő éberségén és figyelmén túl fontos az a stratégiai döntés, hogy Magyarország nem szállít fegyvert, és nem is enged át fegyverszállítmányt a határain keresztül Ukrajnába, így elkerülve Kárpátalja célponttá válását – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Indexnek adott interjújában. A miniszter kiemelte: honvédelmi miniszterként elsősorban az a feladata, hogy mindent megtegyen a magyar emberek biztonságának megőrzése érdekében. Katonai értelemben is minden eshetőségre fel kell készülnünk, amíg el nem kezdődnek a béketárgyalások. Azt is látni kell, hogy a szankciók bevezetésével a háborúnak nem lett vége, ellenben ezek óriási károkat okoztak és okoznak egész Európának. Ezért is mondjuk, hogy a rosszul megtervezett szankciók felülvizsgálatot igényelnek, ehhez jelenthet óriási támpontot a szankciókról szóló konzultáció is – emlékeztetett.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott: a baloldali kormányok alatt a magyar honvédelem állapota visszaesett. A baloldali kormányok elherdálták a hadi eszközeinket, az akkori honvédelmi vezetés a hivatásos rendszert kiegészítő tartalékosokról sem gondoskodott. Ma már minden ország toboroz, fegyverkezik, a GDP legalább 2 százalékát védelmi költségekre fordítja. Szerencsére Magyarország már jóval az előtt – 2016–2017 körül – lépett, hogy a háború hatására ekkora tülekedés alakult volna ki a védelmi ipari kapacitásokért. Már akkor megindultak a beszerzések, tudatosan európai, elsősorban német eszközökre és szállítókra építve, a vásárolt technika mellett pedig a magyar hadiipar korszerűsítését és a hazai gyártást is elkezdtük szorgalmazni. Magyarország bátor, körültekintő és tudatos politikája most láthatóan is megtérül – mondta.

A honvédelmi miniszter beszélt arról is, hogy fel kellett gyorsítani a haderőfejlesztést, miközben az elhibázott brüsszeli szankciók következtében nemhogy nem ért véget a háború – mint ahogy azt eleinte hitték az uniós vezetők –, hanem begyűrűztek a globális gazdasági nehézségek is. A honvédelmi alap azért jött létre, hogy garanciát adjon a folyamat folytatására. Először is rendezni kellett az illetmények között lévő egyenlőtlenségeket. Elindultak a katonák teljes egyéni, modern és egységes felszerelését biztosító beszerzések. A racionalizálást szem előtt tartva a haderő átszervezése is elkezdődött. A harcoló alakulatok bővítésének céljával a szemlélőségek helyett visszahoztuk a parancsnokságokat, továbbá megjelent a vezérkar mint szervezeti egység. Elrendelte a készenlétfokozást is – tette hozzá a miniszter. Kitért rá: a honvédség jól vizsgázott az olyan nemzetközi gyakorlatokon is, mint amilyen például a Brave Warrior volt, amelynek végeztével a magyarországi NATO-harccsoport elérte a készenléti szintet, azaz innentől bevethető.

Az interjúból kiderül az is, hogy a Honvédelmi Minisztérium hamarosan felköltözik a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak (HIM) jelenleg otthont adó épületbe, a Kapisztrán térre annak érdekében, hogy közel legyen a budai várban épülő közigazgatási központhoz. A HIM így átköltözik a Bálnába – végre olyan, kül- és belföldi turisztikai szempontból is kiemeltebb helyre –, ahol méltó módon lehet megmutatni katonai örökségünket a modern igények szerint. December 1-től a Honvédelmi Minisztérium üzemelteti az egyik legmodernebb budapesti kulturális és rendezvényhelyszínnek számító Bálnát, ami a továbbiakban is megmarad kiállítási és rendezvényközpontnak.