Belföld
Nem úszunk az árral, behúzta a féket a kormány
Még ki se lábalt a gazdaság a koronavírus-járvány okozta válságból, az orosz–ukrán háború és az arra adott elhibázott brüsszeli válaszok újabb krízist és sosem látott inflációt gerjesztettek Európában. A háború hatásait az emberek a bőrükön érzik, hiszen pillanatok alatt nagyon megdrágult az élet. A kormány azonban a nehéz helyzetben is menti a menthetőt, és egy sor intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy mérsékelje a családok kiadását. Az egekbe szökő árakat egy évvel ezelőtt kezdték el hatósági korlátozásokkal fékezni, és azóta is egyre másra jelentik be az újabb ötleteket.
Verhetetlen benzinár
Elsőként a benzinárakat vágták vissza: a kormány még 2021. november 11-én döntött arról, hogy befagyasztja a hazai üzemanyagárakat, az árstop november 15-én lépett életbe.
Első körben három hónapra szólt a 95-ös benzin, valamint a gázolaj kiskereskedelmi árának 480 forintos áron történő rögzítése, de a többszöri meghosszabbításnak köszönhetően a hatósági ár jelenleg is érvényben van, és év végéig marad is. A magyar rendszámú autóval rendelkező magánszemélyek így a 700-800 forintos piaci ár helyett továbbra is csak 480 forintot fizetnek literenként, ami egész Európa legalacsonyabb üzemanyagára.
Ezzel kapcsolatban egyetlen dologra kell figyelniük autósoknak: a hatósági áras tankolás nyár óta a magánszemélyek kiváltsága lett, a céges autók kikerültek a kedvezményezetti körből annak érdekében, hogy a lakosságot, a családokat tovább tudják védeni.
Hiteles ajánlat
Sokaknak nyújtanak óriási segítséget a hiteleket érintő rendelkezések is: tavaly karácsonykor kamatstopot vetett ki a kormány a lakossági jelzáloghitelekre, a 2021 októberi szinten fagyasztották be a kamatokat, ami már akkor havi 11 ezer forintos megtakarítást jelentett a hiteleseknek, azóta pedig értelemszerűen még többet.
A kamatstop az idei év végéig van érvényben, és ugyaneddig él a hitelmoratórium is, amely nagyjából 1,2 millió lakossági ügyfél mintegy 1,8 millió hitelszerződése esetében tesz lehetővé fizetési haladékot. Akinek pedig van némi megtakarítása, annak most érdemes befektetnie, a múlt hónapban ugyanis a valaha volt legmagasabb kamatozású állampapírok kerültek ki a piacra.
A munkahelyek megőrzése céljából időközben a céges hitelek kamatait is maximálták. A néhány hete bejelentett vállalati kamatstop november 15-től parancsol megálljt az elszálló kamatoknak. A kormány becslése szerint egy cégnek átlagosan másfél-kétmillió forinttal, a szektorban pedig összesen 80 milliárd forinttal csökkennek a kiadások azáltal, hogy az érintettek nyolc hónapon át fizethetnek hiteleik után a piacinál alacsonyabb törlesztőrészletet. A kedvezmény olyan kis- és közepes vállalkozásokra (kkv) vonatkozik, amelyeknél legfeljebb 250 fő dolgozik és amelynek éves nettó árbevétele kevesebb, mint 50 millió euró. Összesen hatvanezer kkv körülbelül kétezer milliárd forintnyi hitelállománya lehet érintett.
Stoplistás menü
A legtöbb családot mégis az alapvető élelmiszerek árának befagyasztása érinti, és szerencsére az ezen intézkedés által érintett termékek köre is egyre bővül. Emlékezetes, januárban a tavaly októberi szintre vágták vissza hat élelmiszer kiskereskedelmi árát. Az olcsósítás első körben a kristálycukorra, a búzafinomlisztre, a finomított napraforgó-étolajra, a sertéscombra, a csirkemellre és a csirke far-hátra és -szárnyvégre, valamint az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalék zsírtartalmú tehéntejre terjedt ki. Az árszabályozást nem lehet megkerülni, az üzletek ugyanis súlyos büntetésre számíthatnak, ha az előírtnál drágábban próbálják eladni a fenti termékeket. Mivel a háborús infláció nem kímélte a többi élelmiszert sem, a múlt héten újabb két termékre, a tojásra és a burgonyára is kiterjesztették az árstopot. Az erről szóló Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt hangsúlyozta: a hatósági ár önmagában is mérsékli valamennyire az inflációt, ám az intézkedés lényege mégis az, hogy a vásárlókat megvédjék az egekbe szökő áraktól.
A beavatkozás indokoltságát jól mutatja, ha megnézzük, hogyan változtak az árcédulák a boltok polcain: egy doboz tíz darabos tojás ára 480 forintról ezer körülire változott, vagyis dupla annyiba kerül, mint egy évvel ezelőtt. A krumpli kilogrammja 250 forintról 380-ra, azaz másfélszeresére emelkedett. Az árstop a 2022. szeptember 30-i állapotot hozza vissza, ami a tojás esetében 25 százalékos árcsökkenést jelent, vagyis darabonként 25-30 forinttal lett olcsóbb. A burgonya árát tíz százalékkal vágták vissza, ez kilónként 30-40 forint spórolást jelent. S hogy a változásokkal a kereskedők se járjanak rosszul, már arról is döntöttek, hogy extra kompenzációt fizet a kormány a kistelepülések boltjainak az árstop miatti bevételkiesés fedezésére.
A gazdaság szalad
Az alacsony ár marad, év végéig egészen biztosan, de a Kormányzati Tájékoztatási Központ tájékoztatása szerint decemberben szó lehet az árkorlátozások meghosszabbításáról.
A piaci árak elszállását a kormány álláspontja szerint egyébként az okozza, hogy a szankciók bevezetése óta egész Európában emelkedik az infláció, emelkedik az energia ára, ezzel együtt a takarmány, a szállítás és egyéb költségek, emellett madárinfluenza és történelmi aszály is sújtotta a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart.
A családokat védő intézkedések közül nem maradhat ki az sem, hogy az átlagfogyasztásig továbbra is érvényben van a rezsicsökkentés, és éppen most hajtotta végre minden idők legnagyobb nyugdíjemelését a kormány.
Közben Varga Mihály pénzügyminiszter éppen napokban jelentette be, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint a vártnál jobb lesz a magyar gazdaság idei teljesítménye, a hazai erősödés jóval felülmúlja majd az uniós átlagot, jövőre pedig jó eséllyel elkerüljük a recessziót.
