Belföld

Folytatódnak a belharcok a baloldalon

A múlt héten két olyan fejlemény is történt a hazai belpolitikában, amely a belharcok folytatását, sőt felerősödését jelzi – jelentette ki lapunknak Kiszelly Zoltán poltikai elemző. Úgy tűnik, hogy Márki-Zay Péter azt az utat választotta, hogy nem a pártját alapítja meg, hanem egyelőre csak annak infrastruktúráját teremti meg.

Folytatódnak a belharcok a baloldalon
Új plakátkampányba kezdett a Momentum, Donáth Anna jövő évi visszatérését előkészítendő
Fotó: Facebook

A DK piacvezető lett a baloldali politikában, az Országgyűlésben ők adják a legnagyobb ellenzéki frakciót, számos politikus leigazolásával a Fővárosi Közgyűlésben és Zuglóban is átvették az irányítást, a nyáron pedig felállították az árnyékkormányt, s ezzel gyakorlatilag leuralták a baloldalt – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Hozzátette, a többi ellenzéki párt próbált ez ellen lázadni, ám tizenkét év alapján ezt nem sok sikerrel tették. Bajnai Gordon, Botka László, vagy éppen Mesterházy Attila sem tudta megakadályozni Gyurcsányék nyomulását, a bukott miniszterelnök tehát még mindig ott van az országos politikában, ellenben az ellenlábasok közül többen már nincsenek.

Ugyanakkor a politológus szerint a múlt héten két olyan fejlemény is történt, amely a belharcok folytatását, sőt felerősödését jelzi. Az egyik ilyen történés Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmának (MMM) újbóli nekibuzdulása, a hódmezővásárhelyi polgármester most sajtóügynökség létrehozásával és civil konzultáció meghirdetésével próbálkozik, miután lekésett a pártalapításról. Az idősebbek még emlékeznek a Független Hírügynökségre, ami működött is egy ideig, de aztán becsődölt – emlékeztetett Kiszelly, megjegyezve továbbá, hogy a civil konzultációval Jobbik is próbálkozott korábban, nulla sikerrel. Márki-Zay kezdeményezése az elemző szerint a DK rezsimentő akciójához hasonlatosan az adathalászat gyanúját veti fel.

A politikai elemző szerint úgy tűnik, hogy Márki-Zay Péter azt az utat választotta, hogy nem a pártját alapítja meg, hanem egyelőre csak annak infrastruktúráját teremti meg, a konzultációval és a sajtóügynökséggel pedig aktivistákat és adatokat gyűjt, hogy a baloldali médiából nagyobb szeletet tudjon kihasítani. Kiszelly hozzáfűzte: az idő nem kedvez neki, mert Gyurcsányék az árnyékkormánnyal egy jobb, hatékonyabb politikai eszközzel bírnak. Márki-Zay arra buzdít, hogy az önkormányzati választáson az ellenzék soraiban ne pártok, hanem civil jelöltek induljanak, ezért lebegteti a párt megalapítását.

A másik múlt heti belpolitikai érdekesség – folytatta a politológus – , hogy a Momentum is elindított egy plakátkampányt Donáth Anna népszerűsítésére. A Momentum az a politikai formáció, amely legalább megpróbál életjeleket felmutatni. A verseny köztük és Márki-Zay mozgalma között az ellenzékváltó szavazók megszerzéséért indulhat – jelentette ki Kiszelly Zoltán, hiszen a fővárosban és az egyetemi városokban többségben vannak ezek a szavazók, legalábbis a tavalyi előválasztás adatai alapján.

A politikai elemző összegzése szerint így az ellenzék három részre szakadt:  Gyurcsányék learatták a posztkommunista utódpárt voksait, a Momentum a parlamentből próbálja meg begyűjteni az ellenzékváltásban gondolkodók szavazatait, míg Márki-Zay mozgalma a civilszféra irányából közelítene hozzájuk. Ez a meccs még nem dőlt el – jegyezte meg. Márki-Zay azt erőltetné, hogy az önkormányzati választáson civil polgármesterjelöltek induljanak, s akkor esélye nyílna arra, hogy 2026-ban a pártokkal szemben ő legyen a civilek miniszterelnök-jelöltje.

Kiszelly hozzátette: a Momentum ugyanerre a szavazóbázisra politikai alapon csapna le, azzal a narratívával, hogy kevesebb orbánozásra, több szakmai alternatívára van szükség, ezenkívül le kell menni a vidékre is, és kevesebb pártnak kell  lennie a színen. „Ebből a bölcsességből építkeznek ők” – összegzett az elemző. Hangsúlyozta, a helyzet kísértetiesen hasonló lesz egy év múlva is, amikor elindul majd az európai parlamenti és ezzel egy időben az önkormányzati választás kampánya, amikor Donáth Anna a szülést követően visszatér a politikába, s bejelenti: látjátok, én már korábban megmondtam, mi a teendő, s mindenki neki fog tapsolni.

A Magyarországnak járó uniós pénzek kapcsán az Olaf Scholz német kancellár által javasolt vétóról Kiszelly azt mondta: vészesen közeleg a november 22-i időpont, amikor az Európai Bizottságnak döntenie kell arról, hogy Magyarország teljesítette-e tizenhét pontos vállalását. Hozzátette, Mikuláskor pedig az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei döntenek arról, hogy Magyarország megkapja-e a helyreállítási alap forrásait. Kiszelly a belengetett német vétóval kapcsolatban azt fejtegette, Olaf Scholz mindig is azt az álláspontját képviselte, hogy Magyarország akkor kapjon pénzt, ha hozzájárul az Oroszországgal szembeni szankciókhoz. Scholz  – folytatta – éppen most szeretne áttérni a többségi szavazás elvének érvényesítésére, amit azonban Magyarország nem akar. Kiszelly úgy vélte, nem fair eljárás az, hogy Brüsszel a pénzzel zsarol minket. A magyarok és hozzánk hasonlóan a lengyelek is becsapva érzik magukat – jegyezte meg –, hiszen az Európai Bizottság elfogadta azt, hogy csak a korrupció üldözésére vonatkozik a jogállamisági eljárás. Ezzel szemben Brüsszel ezt az egyességet most másra is kiterjesztené. Ha egyszer becsaptak bennünket, az pedig a bizalmat ássa alá – vélekedett Kiszelly.

Úgy vélte, a bizalom a legfontosabb abban tekintetben, hogy az unió egységes tudjon maradni.  Ameddig mi nem kapjuk meg az egyes csomaghoz a nekünk járó forrást, addig nem fogunk hozzájárulni, a kettes, a hármas, vagy akár az ötös csomaghoz – fogalmazott az elemző.

Az olaszok és a franciák például már vennék fel a rezsicsökkentésre az újabb közös hitelt, Brüsszel Ukrajna újjáépítésére készülne új hitellel, az orosz energiáról történő leválás is közös forrást tesz szükségessé. Ezekhez a magyar hozzájárulás is kell, a bizalom helyreállításához pedig az, hogy ne lehessen tagállamokat zsarolni – vélekedett a politológus. 

Kapcsolódó írásaink