Belföld

Olaf Scholz feltartóztatná Kínát

Olaf Scholz szerint az Európai Unió és Kína viszonyának három fő rétege van, a közösség és az ázsiai ország egyszerre „partner”, gazdasági „versenytárs” és politikai „rivális”. A német kancellár szerint Berlinnek változtatnia kell az ázsiai országgal folytatott kapcsolatán, de a gazdasági együttműködést nem szabad leépíteni.

Olaf Scholz feltartóztatná Kínát
Olaf Scholz kormánykoalíciójának tagjai egymással versengve hozzák meg a progresszív ideológiától fűtött rendelkezéseiket
Fotó: dpa/Photothek/Felix Zahn

A Kínában zajló változások miatt Németországnak is változtatnia kell az ázsiai országgal folytatott politikáján – írta Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lapban, kiemelve, hogy komolyan kell venni a rendszerek közötti rivalizálást, és nem szabad megengedni egy „sinocentrikus világrend” kialakulását.

A kancellár szerint a változásokra reagáló német stratégia alapelve, hogy a gazdasági együttműködést nem szabad leépíteni, de az egyoldalú függőségeket fel kell számolni, és az egyenrangúságra kell törekedni.

„Ahol kockázatos függőségek alakultak ki – például fontos nyersanyagok, egyes ritkaföldfémek vagy bizonyos új technológiák esetében –, ott indokolt, hogy vállalataink bővítsék ellátási láncaikat, és ebben támogatjuk is őket, például új nyersanyagpartnerségek révén” – írta a kancellár.

Kiemelte, hogy biztosítani kell a viszonosságot, a kölcsönösségen alapuló, egyenrangú viszonyt a kapcsolatokban, vagyis Kínának ugyanúgy kell bánnia a németekkel és a német vállalkozásokkal, mint Németországnak a kínaiakkal és a kínai vállalatokkal.

Olaf Scholz – az első nyugati vezető, aki a Kínából induló koronavírus-világjárvány kezdete, 2020 óta hivatalos látogatást tesz az országban – a nemzetközi kapcsolatok formálásáról kifejtette, hogy az Európai Unió és Kína viszonyának három fő rétege van, a közösség és az ázsiai ország egyszerre „partner”, gazdasági „versenytárs” és politikai „rivális”.

Szerinte a német–kínai párbeszédben „nem szabad kihagyni a nehéz kérdéseket”, köztük „a polgári és politikai szabadságjogok, valamint az etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, például Hszincsiang tartományban”, és a Tajvan körüli „aggasztóan feszült” helyzetről is tárgyalni kell – írta a német kancellár, aláhúzva, hogy országa ugyan az „egy Kína elvet” képviseli Tajvan hovatartozásának ügyében, de ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi állapotok, „a status quo bármilyen változásának békésen és kölcsönös megegyezéssel kell történnie”.

Németország a nemzetközi kapcsolatok minden területén a szabályokon alapuló nemzetközi rend megőrzésére, a konfliktusok békés rendezésére, az emberi és kisebbségi jogok védelmére, valamint a szabad és tisztességes világkereskedelem fenntartására törekszik, ugyanakkor azt is vallja, hogy folytatni kell a kölcsönösen előnyös együttműködést.

Ezért a Kínával folytatott viszonyban azt is fel kell tárni, hogy hol közös érdek az együttműködés, hiszen „végül is a világnak szüksége van Kínára, például az olyan globális járványok elleni küzdelemben, mint a Covid–19”, ugyanakkor nem lehet szó arról, hogy Kína „igényt tarthat hegemón dominanciára vagy akár egy sinocentrikus világrendre” – fejtette ki Olaf Scholz.

Kapcsolódó írásaink