Megmenekültek az egyetemisták, nem kell nyelvvizsga a diplomához

Évtizedes probléma oldódhat meg a magyar felsőoktatásban, ha az Országgyűlés megszavazza a felsőoktatási törvényhez benyújtott kormánypárti módosító javaslatot, amely megszüntetné a hallgatók központi nyelvvizsga-kötelezettségét.

Ismert, jelenleg senki sem szerezhet diplomát legalább egy középfokú nyelvvizsga nélkül, sőt számos képzésen egyszerre két nyelvvizsgát vagy egy sima és egy szaknyelvi vizsgát is megkövetelnek. Sokak számára ez egyáltalán nem jelent gondot – a felvételizők mintegy fele már a jelentkezéskor rendelkezik egy középfokú nyelvvizsgával –, a hallgatók jelentős része azonban még az egyetem utolsó évére sem képes eleget tenni a követelménynek.

Óriásiak a különbségek az egyetemek és a képzési területek között: a Corvinuson, a Műegyetemen vagy az ELTE-n a gólyák 90 százaléka már a belépéskor túl van egy-két középfokú nyelvvizsgán. Ezzel szemben például a Kodolányi János Egyetemen volt olyan év, amikor a gazdasági oklevelek 45 százalékát nem vették át nyelvvizsga hiánya miatt, a Nyíregyházi Egyetem az agrárdiplomák negyven százalékát tartotta vissza ugyanezen okból, az Eötvös József Főiskolán és a Gál Ferenc Főiskolán pedig a bölcsészdiplomák harmada maradt gazdátlan.

Mivel nemzetközi összehasonlításban nem túl fényes a magyarok idegennyelv-tudása, a kormány többször is megpróbált hozzányúlni a kérdéshez. A 2015-ös tervek éppenséggel még szigorításról szóltak:

mert nyelvtudás nélkül manapság nemigen boldogulhatnak az emberek, és pláne nem lehetnek versenyképesek a diplomás fiatalok.

Később szakmai tiltakozások hatására ettől az ötlettől elállt a kormány, majd a koronavírus járvány miatt két egymás utáni tanévben el is tekintettek a nyelvvizsga-követelményektől, és nem hogy bejutni, de diplomázni is lehetett nyelvtudás nélkül. Így durván 140 ezer beragadt diplomát osztottak ki.

A most benyújtott, teljes amnesztiát a kormány azzal indokolja: nem vált be az eddigi gyakorlat, mert a nyelvtudás megkövetelése önmagában nem hozott eredményt. A javaslat parlamenti vitájában György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár azt mondta, szeretnék, hogy az egyetemek maguk dönthessenek a végzettséghez szükséges idegen nyelvi ismeretek elsajátításáról és az általuk elvárt nyelvtudás méréséről is.

A javaslat szerint tehát az egyetemek saját hatáskörben írhatnak elő idegennyelvi követelményeket, és ha így tesznek, akkor gondoskodniuk is kell arról, hogy a diákjaik eljussanak a kívánt nyelvi szintre.

Az új szabály felmenő rendszerben lép életbe a következő tanévtől, de a központi mentességet a mostani végzősök is megkapják, velük szemben az egyetem támaszthat házi követelményeket, amelyek persze nem lehetnek szigorúbbak, mint amit a diákok a képzés kezdetén vállaltak.

Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint amúgy egyik egyetem sem tiltakozott a módosítások ellen, sőt a rektorok üdvözölték, hogy nagyobb döntési szabadságot kapnak.

Elfogadja a változásokat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) is, mert szerintük a nyelvtudást nem feltétlenül csak a nyelvvizsga megléte bizonyítja. „Fontos, hogy a fiatalok beszéljenek idegen nyelveket, de ezt a nyelvvizsga-kötelezettség láthatóan nem oldotta meg. Már két évtizede Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol elvárják a diplomához a nyelvvizsgát. Ennek ellenére nyelvi kompetenciák tekintetében az utolsók közt kullogunk” – hangsúlyozta korábban Budai Marcell kommunikációs vezető, aki arra is rámutatott, hogy

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint azonban inkább káros az intézkedés. Salusinszky András, a szervezet alelnöke az Indexnek beszélt arról, hogy hazánk így is le van maradva idegennyelv-tudásban az európai szinttől, az intézkedés pedig tovább hátráltatja a felzárkózást, ráadásul bizonyos munkakörökben egész életen át tartó hátrányt fognak szenvedni a munkaerőpiacon azok, akik nem beszélnek nyelveket.

A nyelvvizsga-statisztikák szerint egyébként nem is állunk annyira rosszul, sőt. Az Oktatási Hivatal épp néhány hete tette közzé az idei adatokat, amelyek szerint egyre tudatosabbak és felkészültebbek a vizsgázók.

Míg például 2011-ben a vizsgázók 40 százaléka megbukott, mostanra ez az arány 26 százalékra csökkent, vagyis ma már a próbálkozások háromnegyede sikerrel jár. Mindezt úgy, hogy a vizsgák között egyre több a felsőfokú:

Ebben az évben eddig összesen 63 ezer nyelvvizsgát tettek hazánkban, ami ugyan elmarad a tavalyi és tavalyelőtti 85 ezres számtól, igaz, év végéig még hátravan két hónap. Az angol dominanciája továbbra is jellemző: csaknem ötvenezer vizsgát tettek angolból, míg németből csak 9 ezret, a harmadik legnépszerűbb nyelvnek számító spanyolból pedig mindössze hatszázat.

A kormány egyébként 2018 óta ösztönzésképpen minden 35 év alatti fia­tal visszafizeti az első sikeres közép- vagy felsőfokú komplex nyelvvizsgájának díját. 2022 januárjáig több mint 124 ezren örülhettek a visszatérítésnek.