Belföld

Megvan, mivel lépne fel a magyar kormány a szankciók ellen

A kormányoldal azt várja a nemzeti konzultációtól, hogy több millió magyar ember véleménye kikényszerítheti az Oroszországgal szembeni uniós szankciós politika megváltoztatását. Az új kérdőívek postázása pénteken kezdődött el.

Megvan, mivel lépne fel a magyar kormány a szankciók ellen
Hollik István: A legfontosabbak az energiaszankciókra vonatkozó kérdések
Fotó: MH

A kormánypártok kötelezettségnek tartják a nemzeti konzultációt, hiszen 2010-ben megígérték, hogy a Magyarország jövőjét hosszú távon érintő ügyekben ki fogják kérni az emberek véleményét – hangoztatta a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Hollik István. A Fidesz kommunikációs igazgatója emlékeztetett, ez így volt a covid kezelése és a migráció ügyében is, most pedig „itt van ez a szankciós rendszer”, amely egyértelműen tönkreteszi az európai gazdaságot.

A politikus közölte, „egyben biztos vagyok, hogy ha több millió magyar ember kifejti a véleményét – pontosan ugyanúgy, ahogy a kötelező kvótával kapcsolatban is láthattuk –, azt nem tudja figyelmen kívül hagyni Brüsszel”. Szerinte az ottani elit „egy buborékban ül”, nem veszi észre vagy nem akarja tudomásul venni, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók „fordítva sültek el”, nem hajlandó tudomásul venni, hogy az energiaárak az egekben vannak, és hogy az emberek az utcán tüntetnek a kifizethetetlen rezsiárak miatt.

Egy demokráciában az emberek véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni – húzta alá Hollik István. Egyben reményét fejezte ki, hogy ezt az alapszabályt „még nem felejtették el Brüsszelben sem”. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, a konzultációban a legfontosabbak az energiaszankciókra vonatkozó kérdések.

Felidézte, bár korábban az állam- és kormányfők megállapodtak abban, hogy az energia területére a szankciókat nem fogják kiterjeszteni, a nyáron az európai vezetők döntő többsége megváltoztatta ezt a véleményét. „Ez a bajunk forrása” – fűzte hozzá. Szerinte e lépések mindenkinek fájnak.

Utalt arra is, a gázársapka javaslatának pusztán csak a napirendre vétele a gáz tőzsdei árának azonnali, tízszázalékos emelkedését hozta magával. Hollik István hangsúlyozta, a magyar embereket védi a rezsicsökkentés, de ennek ezerötszázmilliárd forintos többletköltségét a magyar államháztartásnak kell viselnie. Azért kell megszüntetni a szankciókat – folytatta –, hogy az energia ára visszamenjen egy olyan tartományba, amely nem veszélyezteti az európai gazdaságot és annak versenyképességét.

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Paks–2 fel tudjon épülni, mert ha hazánk függetleníteni tudja magát a nemzetközi energiaellátástól, legalább a villamos áram tekintetében, az hihetetlen nagy versenyelőnyt jelent a gazdaság és nagy biztonságot a polgárok számára. Hollik István ezzel kapcsolatban elképesztő felelőtlenségnek nevezte, hogy a magyar baloldal egyrészt támogatja a szankciókat, ugyanakkor követeli a Paks–2-beruházás felfüggesztését.

A turizmussal kapcsolatban felvetette, az orosz állampolgárok Európába utazásának tiltása egyedül az európai turisztikai szektornak okoz kárt, és ez is jól mutatja, hogy miért rossz a szankciós rendszer. Hollik István úgy vélte, ha a lehető leghamarabb elkezdődnének a béketárgyalások, az az egész világnak megkönnyebbülés lenne, hiszen nem vesztené életét több ember, az energiaárak azonnal visszazuhannának, és ez radikálisan csökkentené az inflációt is, amelytől egész Európa szenved.

Az új konzultációs ívek postázása pénteken kezdődött. Az íveken hét kérdés szerepel az Oroszországgal szemben már bevezetett, illetve tervezett szankciós lépésekről, illetve azok következményeiről.

A kormány várja a lakosság véleményét az olajszankciókról, a gázszállításokra, a nyersanyagokra, a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó intézkedésekről, a paksi atomerőmű bővítésével és a turizmussal kapcsolatos szankciókról, illetve azok élelmiszerárakra és migrációra gyakorolt hatásáról.

Kapcsolódó írásaink