Belföld

Tavaly megközelítőleg tizennyolcezer emberhez jutottak el az áldozatsegítő rendszerben

Az áldozattá válás egyszerre jelent anyagi, érzelmi, lelki, nem ritkán mentális sérelmet

A koronavírus-járvány miatti bezártság, illetve a járvány, valamint az orosz-ukrán háború nyomában járó munkanélküliség, bizonytalanság nagyban növelte a hozzátartozók közötti kapcsolati erőszak esetszámait – mondta lapunknak Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium Szakmai Irányítási Főosztályának vezetője. Az áldozatsegítő szolgáltatással kapcsolatban kifejtette: a kormány folytatja az építkezést, és elkötelezett az áldozatsegítés és az áldozatsegítő hálózat fejlesztése mellett.

Tavaly megközelítőleg tizennyolcezer emberhez jutottak el az áldozatsegítő rendszerben
Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium Szakmai Irányítási Főosztályának vezetője
Fotó: MH/Purger Tamás

– Az elmúlt egy évben újabb áldozatsegítő központok várják a lakosságot az országban. Miért volt szükség a megnyitásukra?

– Az áldozattá válás egyszerre jelent anyagi, érzelmi, lelki, nem ritkán mentális sérelmet. Korábban elsősorban az anyagi sérelem került a szolgáltatás fókuszába, kevésbé az érzelmi, és még kevésbé a mentális oldal. Az Igazságügyi Minisztérium azonban felismerte, hogy az áldozatsegítés terén teljes körű szolgáltatást kell nyújtani. Ennek megfelelően létrehoztuk az Áldozatsegítő Központokat, amelyek szolgáltatásai ingyenesek és rászorultság vizsgálata nélkül minden áldozat részére nyújthatók, a szolgáltatások fontos jellemzője, hogy igénybevételükhöz büntetőfeljelentés megtétele sem szükséges. Tervünk, hogy 2025-ig minden megyeszékhelyen legyen egy centrum. Jelenleg tizenegy áldozatsegítő központ működik, tavaly november óta Nyíregyházán, idén februártól Debrecenben, márciustól már Egerben is felkeresheti a lakosság a központokat.

– Hol nyílnak újabb központok a közeljövőben?

– Nyitottunk áldozatsegítő pontokat, mégpedig olyan térségekben, ahol magas a bűnözés aránya, vagy sok turista fordul meg. Ennek alapján Salgótarjánban, Érden és Siófokon létesítettünk áldozatsegítő pontokat. Ezek a pontok addig működnek, míg az adott térségben nem nyílik egy központ.

– Miben különböznek az áldozatsegítő pontok a központoktól?

– Az áldozatsegítő pontok a rendőrség épületében találhatók, illetve amennyiben egy áldozatnak pszichológiai segítségre van szüksége, azt egy központban tudja igénybe venni, vagy ha erre nincs mód, akkor telefonon keresztül kaphat segítséget.

– Az újabb központok mennyiben térnek el a korábban nyitottaktól? Be tudták építeni a működtetésükbe az eddigi tapasztalataikat?

– Az áldozatsegítő központok megtervezésénél és fizikai kialakításánál elsődleges szempont volt, hogy az épületbe, illetve irodába belépő áldozat ne egy hivatali közeggel találja magát szembe, hanem azonnal érzékelje a bizalmasabb, oldottabb légkört. Emellett a központok kialakítása során törekszünk az egységes megjelenésre, hogy az áldozatok minden helyen azonos körülményekkel találkozzanak, és kapják meg a szakszerű segítséget. A munkatársak képzésére is kiemelt hangsúlyt fektetünk. Az elmúlt időszakban két módszertani könyvet is kiadtunk, egyet az áldozatsegítésről, a másikat a telefonos protokollról. Utóbbit minden egyes munkatársnak el kell sajátítania, és a régi módszertani anyag mellett vizsgázniuk is kell belőle. Két módszertani ajánlást is megjelentettünk a kormányhivatalok munkatársai részére. Meghatároztuk például, hogy azonnali pénzügyi segély megállapítása esetén mekkora összeg ítélhető meg a minimális napi élelmezésre, és itt figyelembe vettük az inflációt is. A másik ajánlást a külföldön szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált magyar állampolgárok hozzátartozóinak azonnali pénzügyi segély jogosultságával kapcsolatban adtuk ki.

– Az imént szóba került a pénzügyi segély. Mennyien igényeltek ezt a támogatást az elmúlt évben?

– Tavaly 855 alkalommal került sor azonnali pénzügyi segély kifizetésre, összesen csaknem 57 millió forint értékben.

– A változások mentén haladva, milyen további változásokra számíthatnak az állampolgárok?

– Már zajlik a temetkezési költségek elszámolhatóságának kidolgozása, vélhetően az ősz folyamán rendezni tudjuk a kérdést.

– Korábban a minisztérium tervezte, hogy az opt out-rendszert (amelynek lényege, hogy az áldozatok, ha feljelentést tesznek a rendőrségen, hozzájárulhatnak, hogy az adataikat a bűnüldözők továbbítsák az áldozatsegítő központhoz – a szerk.) kiterjeszti a vagyon elleni bűncselekmények áldozataira is.

Az opt-outban regisztrált esetek száma heti hat esettel indult, manapság már akár kétszáz esetet is jelentenek
Az opt-outban regisztrált esetek száma heti hat esettel indult, manapság már akár kétszáz esetet is jelentenek
Fotó: MH/Purger Tamás

– Az elmúlt évben, köszönhetően az Igazságügyi Minisztérium nagyon tudatos jogalkotási tevékenységének, fokozatosan bevezettük a jogrendszerbe az áldozatok közvetlen elérésének jogintézményét, az opt-out modellt. Ennek keretében tavaly novemberben egészítettük ki a rendszert bizonyos vagyon elleni bűncselekmények körével is. Negyven bűncselekménytípus esetében a rendőrségnek már fel kell ajánlani a sértettnek, hogy az áldozatsegítő szolgáltatás igénybevétele érekében akár közvetlenül is felkereshessék őket az áldozatsegítő munkatársak. Lényeges, hogy az áldozatnak már nem hozzá kell járulnia, hanem elég nem tiltakoznia a felkínált lehetőség ellen. Folyamatosan képezzük a rendőrség munkatársait, ennek (is) következtében – bár a bűncselekmények száma csökken – emelkedett az opt-outban regisztrált esetek száma. Heti hattal indultunk, manapság már akár kétszáz esetet is jelentenek.

– Hány embernek segítettek eddig az áldozatsegítő központokban?

– Tavaly megközelítőleg tizennyolcezer emberhez jutottunk el az áldozatsegítő rendszerben. Az opt-out fejlesztésének is köszönhetően idén már fél év után elértük a tavalyi számokat. Az állami szervekkel együtt több mint 120 egyházi és civil szervezettel tartunk kapcsolatot, rajtuk keresztül információt kaphatunk olyan esetekről is, ahol nem biztos, hogy megtörtént a bűncselekmény, de már regisztrálták, hogy baj van. Így akár bűncselekményeket is meg tudunk előzni.

– Az áldozatok milyen szolgáltatást vesznek a leggyakrabban igénybe?

– Az előbb említett pénzügyi segítségnyújtást igénylik a leginkább, de népszerű a pszichológiai szolgáltatásunk is. Utóbbi egyedisége abban is rejlik, hogy az áldozatok térítésmentesen vehetik igénybe a szakemberek szolgáltatását minden Áldozatsegítő Központban. Nagy eredménynek tartom, hogy a fővárosban és Pécsett együttműködünk gyermekpszichológusokkal is. Az áldozatsegítő központokban klinikai szakpszichológusok alkalmazzák a Világjáték nevű magyar találmányt, aminek segítségével a gyermekek jobban ki tudják fejezni az őket ért sérelmeket. 

– Melyek voltak a leggyakoribb (bűn)cselekmények az utóbbi egy évben?

– A legtöbben lopás, súlyos testi sértés, könnyű testi sértés, kapcsolati erőszak, zaklatás, szexuális erőszak, rablás, személyi szabadság megsértése miatt fordulnak az áldozatsegítő szolgálathoz. Nőtt az emberkereskedelemmel kapcsolatos esetek láthatósága is, ami nem azt jelenti, hogy emelkedett az esetek száma, hanem azt, hogy csökkent a látencia.

– A hozzátartozók közötti kapcsolati erőszak mennyire jellemző?

– Egyre gyakoribbak. A koronavírus-járvány miatti bezártság, illetve a járvány, valamint az orosz–ukrán háború nyomában járó munkanélküliség, bizonytalanság nagyban növelte az esetszámot. Meg kell jegyeznem, hogy a kapcsolati erőszak nem csak a nőket érinti, több férfi áldozattal is találkoztunk, akit zaklattak. Célunk nyitni az online térben elkövetett esetek felé is, mert nagyon sok gyermeket zaklatnak kortársaik ilyen módon is. A cyberbullyingnak is nevezett online zaklatás mellett mind gyakoribbak a világhálón elkövetett csalások is.

– Milyen típusú esetekre kell gondolni?

– A leggyakoribb, hogy az áldozat vásárol egy terméket az interneten, amit kifizet, de a terméket nem kapja meg, mint ahogy a pénzét sem kapja vissza.

– Az áldozati státusz igazolása mit takar és hányan vették eddig igénybe?

– Aki feljelentést tett, annak az áldozatsegítő szolgálat kérelemre igazolja az áldozati státuszát, ami feljogosítja arra, hogy az elveszett vagy eltulajdonított iratait ingyen pótolják a hivatalok, továbbá ennek felhasználásával kedvező feltételekkel vehet igénybe jogi segítségnyújtást a kormányhivatalon keresztül.

– Miben segíthetnek az áldozatsegítő központoknak olyan nagyvállalatok, mint a Magyar Posta Zrt., a MÁV, a Volán, az MVM vagy a Szerencsejáték Zrt.?

– Fontos célunk a társadalmasítás, amelyben segítségünkre lehetnek az említett nagyvállalatok, amelyek igyekeznek minél jobban felkészülni az új kihívásokra. E folyamatba próbálunk mi is beilleszkedni azzal, hogy segítségünkkel tájékoztatást tudjanak nyújtani, hová fordulhatnak munkavállalóik, ha gyermeküket zaklatják az interneten, vagy egy családtagjuknak eltulajdonítják valami értékét. A vállalati médiában is népszerűsítjük az áldozatsegítés intézményét. A legnagyobb állami foglalkoztatók rendezvényein is megjelenhettünk, ezeken az eseményeken nagyon sok emberhez jutottunk el. A cégek intranetes felületein szintén megjelennek az üzeneteink, plakátjaink.

– Mit takar a veszteségfeldolgozó csoport, mikor és hol vehetik igénybe a rászorulók?

– A foglalkozásokat két pszichológus fogja tartani, várhatóan ősztől a fővárosi Wesselényi utcai központunkban. A foglalkozás során lényegében a bűncselekménnyel összefüggő gyász, betegség, sérülés vagy valamilyen kudarc feldolgozása zajlik majd. Veszprémben kapcsolati erőszak áldozatait segítő csoport is indul hamarosan.

– A minisztériumnak milyen tervei vannak még őszre?

– Szeretnénk minél több tanintézménybe eljutni, hogy a fiatalokat megismertessük a loverboy jelenséggel. Ennek során leginkább lányokat cserkésznek be futtatók édesgetéssel, ajándékokkal, „szeretettel”, hogy később prostitúcióra kényszerítsék és kizsákmányolják őket. Különösen veszélyeztetettek azok a gyerekek, akik nem kapják meg a családban a szeretetet, vagy nincs is családjuk. Folytatjuk az építkezést is, a kormány a háborús infláció és a háború okozta nehézségek közepette is elkötelezett az áldozatsegítés és az áldozatsegítő hálózat fejlesztése mellett. Ennek a bővítésnek a következő állomása Békéscsaba. Mindezeken túl szeretnénk minél több áldozatot elérni. A legfontosabb, hogy aki áldozattá válik, kapjon valamilyen segítséget. Az áldozatok tudják, hogy van segítség!

Kapcsolódó írásaink