Belföld

Távolabb került az ellenzék a megújulástól

Az Európai Bizottság vasárnapi, az uniós forrásokkal kapcsolatos döntése után az ellenzék ismét levonhatja a tanulságot, miszerint nem kifizetődő az, ha Brüsszelben próbálják aláásni az ország hitelét – mondta lapunknak Nagy Ervin politikai elemző.

Távolabb került az ellenzék a megújulástól
Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője a Faktum adásának felvételén
Fotó: MH / Purger Tamás

Szintet lépett az európai baloldal nyomásgyakorlása, hisz az uniós parlamentben elfogadott vádirattal akarta térdre kényszeríteni Magyarországot, ám az Európai Bizottság vasárnapi bejelentése arra utal, hogy végül felül kerekedett a józan ész – jelentette ki lapunknak Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. A politológus úgy véli, Magyarország minden eurocentet meg fog kapni, ha az önkéntes vállalásait novemberig betartja. Hozzátette: az ellenzék pedig ismét levonhatja a tanulságot, miszerint a politikai küzdelmeket itthon kell megvívni, idehaza kell teljesítményt felmutatni, nem kifizetődő, ha Brüsszelben próbálják aláásni az ország hitelét.

Nagy Ervin kitért arra is, hogy Novák Katalin után Orbán Viktor is Belgrádban járt, ahol Vucsics elnökkel tárgyalásokat folytatott, illetve állami kitüntetést vett át a két ország közti kapcsolatok megerősítése miatt. Politikai állásponttól függetlenül örvendetes az, hogy a magyar–szerb kapcsolatok sosem voltak ennyire előremutatók és elmélyültek. Hangsúlyozta továbbá, hogy Olaszországban a héten választások lesznek, s a magyar kormány szövetségeseinek komoly esélye van a győzelemre. Nagy felhívta a figyelmet arra is, hogy a lengyelekkel való együttműködés – az uniós küzdelmek színterén – ismét szorosabbá vált. A bevándorlásban, illetve a szankciós politika elleni küzdelemben Ausztria is egy térfélre került Magyarországgal, így szép lassan formálódik a miniszterelnök Tusnádfürdőn körvonalazott geopolitikai célja, a közép-európai együttműködés megerősítése.

Itthon Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy a Demokratikus Koalíció Dobrev Klára vezetésével árnyékkormányt alakít, vasárnap pedig részleteket is megtudtunk – utalt rá a politológus. Mivel Magyarországon – Nagy-Britanniával szemben – nem létezik ilyen közjogi intézmény, így leginkább politikai kampányakcióról beszélhetünk, aminek egyértelmű célja, hogy a Demokratikus Koalíció leuralja a baloldalt – mutatott rá Nagy Ervin. Gyurcsány Ferenc azt üzeni, nem vár arra, hogy a többi párt összeszedje magát, illetve úgy tűnik, hogy egyelőre lemondott arról a tervéről is, hogy ismét integrálja a baloldalt. Hangsúlyozta, a DK elnöke inkább arra  törekszik, hogy saját pártját megkerülhetetlen ellenzéki erővé tegye, a volt szövetségeseit pedig leszorítsa a politikai térképről.

A politikai elemző úgy véli, a Momentum holttérbe került, az LMP és MSZP szinte nem létezik, a Párbeszéd pedig sosem volt valódi párt, míg a Jobbik, nagyon úgy tűnik, hogy nem éli túl a legutóbbi pártszakadást. Ebben a helyzetben bizonyos szempontból logikus Gyurcsány Ferenc lépése, hiszen a Demokratikus Koalíció maradt a történelmi kudarccal végződött választások után a baloldalon az egyetlen stabil párt. A Gyurcsány vezette pártban nincs személyi válság és úgy tűnik, hogy bár valódi mondanivalójuk ez idáig nekik sem volt, egyedül ők mutatnak fel olyan jegyeket, ahogy egy ellenzéki pártnak viselkednie kell. Más kérdés, hogy a Demokratikus Koalíció megerősödésével, a 2010 előtti politikai elit visszatérésével, illetve a Dobrev Klára által megalakított árnyékkormánnyal távolabb került az ellenzék a régen várt megújulástól.  

Kapcsolódó írásaink