Belföld

Stratégiai aszimmetria Magyarországon

A kormányzó pártszövetség és a magyarországi baloldalt alkotó féltucat ellenzéki párt között akkorák a szervezeti, szellemi és személyi különbségek, hogy mennyisége és minősége új kifejezést hívott életre. A XXI. Század Intézet által bevezetett fogalom azt jelenti, Magyarországon a rendszerellenzékiség folytathatatlanná vált, másfelől akadálytanul megnyílik a Fidesz–KNDP előtt az a középtávú politikai tervezési időszak, amely 2022–2030 stratégiai horizontját alkotja.

Stratégiai aszimmetria Magyarországon
Kis létszám – a baloldalhoz köthető megmozdulások egyik közös jellemzője
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatójának írása a 2022-es választás után kialakult kormány–ellenzék viszonyról szól, egy új fogalom, a „stratégiai aszimmetria” mentén. E fogalom a XXI. Század Intézet közlése alapján nem más, mint a hadviselő felek közötti, már nem csak taktikai, hanem stratégiai különbségek strukturális hátránnyá összegződése.

Például egy rosszul vezetett, kis létszámú, alacsony harci morállal rendelkező, rossz védelmi pozícióba szorult, elavult fegyverekkel rendelkező hadsereg – a fogalom megalkotói szerint ilyen most a hazai baloldal is.

A szemben álló hadviselő felek természetesen sohasem teljesen egyenlők, ám az állami hadseregek által vívott 19–20. századi háborúkban mégis ritkaságnak számított, hogy minden téren – haditechnikailag, létszám tekintetében, a csapatok földrajzi elhelyezkedése szempontjából és a harckészséget illetően egyaránt – valamelyik oldalon döntő fölény alakuljon ki.

Az I. világháború lövészárokharcainak négy évig tartó elhúzódását például éppen az váltotta ki, hogy a központi hatalmak és az antantországok nagyjából hasonló haderőt vetettek be. A stratégiai aszimmetriát az okozza, hogy az egyik fél a főbb harci jellemzők közül az összesben hátrányban van, a másik pedig mindben fölényt élvez. A magyarországi baloldali pártok taktikai hátrányai, amelyek 2010-től kezdve, a második Orbán-kormány alatt már kialakultak, a harmadik ciklus idején fokozódtak, a negyedik ciklus idején pedig összekapcsolódtak egymással, 2022-re stratégiai hátránnyá álltak össze.

Az így kialakult stratégiai aszimmetriát felszámolni nem egy vagy két év munkája, a kormányzó pártok viszont folyvást mindent meg tudnak tenni annak érdekében, hogy ezt a helyzetet konzerválják, sőt előnyüket tovább növeljék, valamint az ellenfél egyébként is hiányos képességeit még tovább rombolják.

Ez azt jelenti, hogy a stratégiai aszimmetriát pozitív és negatív értelemben is ki tudják használni, hiszen már meglévő fölényüket továbbra is tudják érvényesíteni, és az ellenfél gyengeségeit kreatív eszközökkel még jobban fokozni tudják. Ezáltal nyílik meg a stratégiai horizont az Orbán Viktor vezette Fidesz–KDNP-pártszövetség előtt, hogy a 2010-es évek után a 2020-as éveket is birtokba vegye, és a 2010 óta tartó kormányzás meghosszabbítása belpolitikai szempontból egészen 2030-ig biztosítva legyen. Jelen pillanatban időben eddig látunk el élesen a korszak tekintetében, amelyben benne élünk.

Kapcsolódó írásaink