Belföld

Navracsics: A Nyugatnak meg kell értenie a kelet-európai történelmet, hogy Európa közösséggé válhasson

A Nyugat-Európában élőknek meg kell érteniük a kelet-európai történelmet, hogy a kontinens valóban közösséggé válhasson – hangsúlyozta a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából kedden a Terror Háza Múzeumban a területfejlesztési miniszter.

Navracsics: A Nyugatnak meg kell értenie a kelet-európai történelmet, hogy Európa közösséggé válhasson
Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter
Fotó: MH/Purger Tamás

Navracsics Tibor azt mondta: az emléknap olyan kitüntetett jelentőségű esemény, amely lehetőséget ad arra, hogy Európa keleti fele is megmutathassa történelmét, és végre valóban kialakulhasson az európai kulturális közösség. A miniszter személyes élményeit is felidézve azt mondta: tizenegy évvel ezelőtt kezdődött az emléknap története, amikor az első soros magyar EU-elnökség idején a lengyel és a litván igazságügy-miniszterrel kezdeményezték a közös, európai emlékezést a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák áldozataira.

Úgy folytatta: a fogadtatás azonban kezdettől fogva „langyoskás” volt a nyugati tagállamok részéről, mondván, „mindez már a történelem része”. A hangulatot végül egy idősebb brit diplomata 1956-os visszaemlékezése fordította meg.

A miniszter elmondása szerint a nyugat-európaiak sok esetben nem értik a kelet-európai történelmet, nem is tanulnak róla az iskolában. Ez az emléknap azonban olyan, kitüntetett jelentőségű esemény, amely lehetőséget ad arra, hogy Európa keleti fele is megmutathassa történelmét, és végre valóban kialakulhasson az európai kulturális közösség.

„Bízom abban, hogy ha kitartunk a mellett, hogy saját kulturális értékeinket, történelmünket, hagyományainkat elmagyarázzuk nyugat-európai társainknak, akkor sikerrel fogunk járni, és Európa valóban közösséggé válik” – közölte.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arra emlékeztetett, hogy Európa két felét még mindig elválasztják a diktatúrák eltérő tapasztalatai. „A Nyugat még mindig egyfajta érdektelen kívülállóként vonogatja a vállát, ha a kommunizmus bűneiről beszélünk” – mondta.

Amikor Európa keleti fele 1990-ben kivívta a szabadságot, Nyugat-Európa azt várta el, hogy a keletiek tegyék magukévá az ő történelemszemléletüket, amelyben a kommunizmusról alig esett szó – vélekedett a főigazgató, hozzátéve: „azt reméltük, hogy a mi történeteink közös történetek lesznek, de még mindig csak mi hajtunk fejet, nélkülük".

Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy a magyarok alaposan megismerték mind a nemzetiszocialista, mind a kommunista diktatúrát, és szívből gyűlölik mindkettőt.

Hozzátette: akik ma akarnak diktatúrákat építeni, nem fegyverekkel, hanem sokkal kifinomultabb módszerekkel dolgoznak, mint elődeik. „De mi, magyarok nem hagyjuk, hogy mások mondják meg, mit és hogyan tegyünk és hogy elvegyék a szabadságunkat” – jelentette ki Schmidt Mária.

A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját – magyar-lengyel-litván kezdeményezésre – tizenegy éve tartják meg augusztus 23-án, arra emlékezve, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot.

Kapcsolódó írásaink