Belföld
A magyarok optimistábban látják a jövőt, mint a nyugatiak
A nyugati társadalmak nem különböznek a magyartól abban, hogy a demográfiai problémákat a bevándorlás helyett gyermekvállalással orvosolnák
A jövővel kapcsolatban a magyarok a legoptimistábbak, derűlátóbbak, mint a nyugatiak – derült ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Ifjúságkutató Intézetének „Ostromlott értékeink – Values Under Siege 2022” című tanulmányból. A kutatása Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság társadalmi értékrendszerét vizsgálta, összevetve a magyarországi kutatási eredményekkel és kitérve a különböző szokásokra, cselekvésekre.
Ezek közé tartozik, hogy melyek a legfontosabb értékek? Mely értékeket kellene átadni a következő generációnak? Kik gondolnak derűlátóan jelenlegi helyzetükre? Mely országok tekintenek optimistán a jövőre? Fokozatosan vagy radikálisan kellene változásokat elérni az egyes társadalmakban?
A kérdőíves felmérés segítségével országonként ezer fő értékorientációját mérték fel. Az eredmények alapján elmondható: Magyarországhoz hasonlóan a nyugat-európai országok polgárai számára is a család és a gyermekek a legfontosabb. Nyugaton ezt követi a barátok és szabadidő, majd a munka és a nemzet, végül a vallás és a politika.
A vizsgált országok közötti különbségeket tekintve látszik, hogy a magyarországi megkérdezettek támogatják leginkább a családokat, gyermekeket, valamint a szegényeket segítő törekvéseket. Emellett, míg a magyarok életében meghatározó szerepet tölt be a munka, a vallás és a nemzet hármasa, addig például az Egyesült Királyságban ezek állnak az utolsó helyen a rangsorban.
A felmérésben részt vevő országokban főként a felelősségérzet, a tolerancia és a jómodor átörökítését tartják a legfontosabbnak a következő generáció számára. Ezzel szemben, a legkevésbé jelentős értékként rendre a vallásos hitet jelölték meg. Jövőképükkel kapcsolatban az olaszok és a franciák voltak a legpesszimistábbak, a legbizakodóbbnak pedig a magyarok bizonyultak.
A tanulmány arra is rávilágít, hogy a magyarok érzékelik leginkább az intergenerációs fejlődést: azaz a legnagyobb arányban ők gondolják úgy, hogy saját helyzetük könnyebb, mint az előző generációé. A franciák e tekintetben kevésbé voltak derűlátók.
A kutatás fontos megállapítása az is, hogy a sokféle tagoltságuk ellenére a vizsgált európai országok integrált társadalmak, a magyarok pedig ebben is kiemelkednek, ugyanis nálunk a legjellemzőbb a párbeszéd a más politikai nézetű, vallású vagy anyagi helyzetű csoportok között.
A kutatás eredménye szerint az európai polgárok úgy látják: a társadalmat fokozatosan, reformokkal kell fejleszteni. Ez különösen igaz a magyar társadalomra, az átlaghoz képest szignifikánsan többen értettek egyet azzal, hogy nem célravezetők a radikális, forradalmi módszerek.
Az olaszok és a franciák egy része ugyanakkor inkább a radikális változásokra nyitottabb. A megkérdezett nyugat európai polgárok, a magyarokhoz hasonlóan a szegénységi problémákat (a segélyezés helyett) munkahelyteremtéssel oldanák meg, az emberiség jövőjét (a technológiai fejlődés helyett) inkább az emberek közötti együttműködésre bíznák.
A nyugati társadalmak ugyanakkor nem különböznek a magyartól abban a tekintetben, hogy a demográfiai problémákat (a bevándorlás helyett) gyermekvállalással orvosolnák. Mindazonáltal az átlaghoz képest a magyarok nagyobb arányban őriznék meg az egyházak szerepét a társadalomban.
