Jakabbal a lejtőn, nincs megállás

Csapást csapás követ a Jobbikban: tegnap a párt fellegvárának számító Tapolca esett el, Dobó Zoltán jobbikos polgármester közgyűlési többsége omlott össze amiatt, hogy az ellenzéki összefogás négy képviselője kiugrott a várost irányító civil egyesület frakciójából. A Jobbik választmánya egyébként július 2-ra tűzte ki az elnökválasztó kongresszus időpontját. Sajtóhírek szerint erre bejelentkezett a szexuális erőszakba torkolló buli feltételezett elkövetője, Jakab Péter lemondott elnök bizalmasa, Földi István, továbbá az elnök megpuccsolásában szerepet vállaló Ander Balázs alelnök és Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselő is.

A Jobbikon belüli személyi ellentétek mára odáig fajultak, hogy a párt vezetői egymást is feljelentik, a kiszivárgó információk szerint pedig a mozgalom megmaradt erőforrásainak megszerzéséért folytatott belső küzdelem újabb pártszakadást, sőt Jakab Péter távozását is eredményezheti – olvasható abban az elemzésben, amelyet a XXI. Század Intézet tett közzé csütörtökön.

Mint írják, a Jobbik megszűnés irányába tartó története nem ismeretlen a magyar politikában: egykori parlamenti pártként a Független Kisgazdapárt (FKgP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) is hasonlóképpen esett szét, ezért is nevezhetjük a Jobbikban zajló mostani folyamatokat „elkis­gazdásodásnak”. Mivel az ellenzéki oldal többi szereplőjének már nincsen szüksége a szavazóit teljesen elveszítő Jobbikra, így mára ők is érdekeltek lettek abban, hogy az egykori nemzeti radikális párt a lehető leghamarabb a felejtés homályába vesszen. A Tapolcán történtek is ebbe az irányba mutatnak – tehetjük hozzá.

A XXI. Század Intézet elemzői rámutatnak, hogy a Jobbik a végóráit éli. A múlt héten Jakab Péter bejelentette, hogy – miután teljesen elfogyott körülötte a levegő, illetve megingott az elnökség bizalma is – távozik a párt éléről. Ennek előzménye, hogy a párt történelmi kudarcot szenvedett el a baloldali összefogás részeként az április 3-i választáson, gyakorlatilag teljesen eltűntek a szavazói, akik vagy a Fideszhez, vagy a korábbi jobbikos pártszakadások eredményeként létrejött Mi Hazánkhoz vándoroltak, esetleg egyszerűen otthon maradtak.

A választási kudarcot Jakab Péter nem kezelte megfelelően, a tanulságok levonása és szerényebb kommunikáció alkalmazása helyett továbbra is agresszív stílusban szerepelt a nyilvánosságban és a párton belül is. Erre jött rá a Szilágyi György élettársát érintő erőszakbotrány, amely kapcsán Jakab Péter egyáltalán nem tanúsított együttérzést, továbbá olyan, belső konfliktusokba bonyolódott, ami a párt vezetésében jogi természetű vitává fajult: saját elnökhelyettesének, Potocskáné Kőrösi Anitának a feljelentéséről beszélt, amit – mint azt tegnap megírtuk – végül nem tett meg, csupán a párton belüli zsarolásra használta a fenyegetőzést.

Tovább növeli a feszültséget, hogy a megmaradt erőforrásokért is megindult a belső küzdelem, Jakab Péter párton belüli ellenfelei a frakciópénzeket is szeretnék megkaparintani. Ebből fakadóan nem elképzelhetetlen, hogy a frakción belül is megpuccsolják majd Jakab Pétert, akinek így nem lesz maradása a Jobbikban – olvasható a tanulmányban. A Jobbik megszűnése egyre reálisabb, ugyanis szavazók és ismert politikusok nélkül garantált a szétesésük, és a tel-jes eljelentéktelenedésük. Emellett a többi ellenzéki párt sem érdekelt a Jobbik létezésében – hangsúlyozza az elemzés.